75
éve
Született kategória
61
éve
44
éve
1982 – Megszületett Derecskei András karmester, zeneszerző, hegedűművész.
Derecskei Zsolt operaénekes fia.
230
éve
1796 – Megszületett I. Miklós orosz cár.
Születési időpontja az akkori naptár szerint: 1796. június 25.
95
éve
1931 – Kassán megszületett Tábori László világcsúcstartó közép- és hosszútávfutó atléta, olimpiai 4. helyezett.
Eredeti nevén: Talabircsuk.Karriere során 3 világcsúcsot állított fel és az 1956. évi nyári olimpiai játékokon negyedik helyen végzett 1500 méteren. Az olimpiáról nem tért haza hanem Kaliforniába költözött, ahol folytatta atléta pályafutását, majd edzői pályára lépett. Több mutatása
80
éve
51
éve
819
éve
1207 – Megszületett Árpád-házi Szent Erzsébet.
Német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet néven említik. A ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák, a pékek, a koldusok, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők és a fátyolkészítők védőszentje. Az 1207-1231 között élt hercegnő II. András magyar király és Gertrúd lánya volt. A csodálatos szépségű hercegnő férjének, Lajos thüringiai hercegnek három gyermeket szült, s már akkor is támogatta a szegényeket. Miután férje a keresztes háborúkban meghalt, távoznia kellett az udvarból. Ettől kezdve célja egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló jótékonyságot és betegápolást gyakorló szervezet létrehozása volt. A legenda szerint egyszer, amikor a szegényeknek vitt élelmet és ezért felelősségre vonták, azt válaszolta, hogy rózsát visz. S valóban, amikor belenéztek a kosarába az rózsával volt tele. 1235-ben avatták szentté. Több mutatása
486
éve
1540 – Budán megszületett János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország választott királya.
Uralkodása utolsó évében a tordai országgyűlés kimondta - Európában elsőként - a bevett vallások szabad gyakorlását. I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően -, 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején választották királlyá, Fráter Györgyöt és Petrovics Pétert jelölték gyámjául. 1541. augusztus 29-én, a II. Szulejmán szultánnak való bemutatásakor foglalták el csellel a törökök a budai várat. Ezután anyjával, Izabella királynéval és gyámjaival Lippára kellett mennie, majd az erdélyiek meghívására Dévára, onnan pedig Gyulafehérvárra költözött. 1551-től 1556-ig Lengyelországban élt. 1556. szeptemberében hívta haza az erdélyi országgyűlés, hogy vegye át az uralkodást. Tényleges a kormányzást csak anyja halála után, 1559. szeptember 15-én vehette át. Uralkodása alatt I. Ferdinánddal folytatott állandó küzdelmet a kelet-magyarországi és tiszántúli megyék birtoklásáért. 1566-ban II. Szulejmán szultán megelégelte a bécsi udvar terjeszkedését Erdély rovására, így hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. János Zsigmondot biztosította teljes támogatásáról és védelméről, valamint évi 10 000 forint adó fejében megerősítette fejedelemségében. Az 1568. évi drinápolyi béke is szavatolta Erdély területi épségét és a szabad fejedelemválasztást. 1570-ben a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott a királyi címről I. Miksa javára, így fejedelemként uralkodhatott Erdély és a Partium fölött. 1567-től már sokat betegeskedett, így nem volt teljesen váratlan 1571-ben bekövetkezett halála. Vele halt ki a Szapolyai-ház. Anyja mellé temették a gyulafehérvári székesegyházban. Több mutatása
219
éve