156
éve
Meghalt kategória
97
éve
1929 – Göttingenben meghalt Zsigmondy Richárd, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
Bécsben és Münchenben folytatott egyetemi tanulmányai során az osztrák születésű, de magyar szülőktől származó Zsigmondy Richárd elsősorban szerves kémiával foglalkozott, doktori disszertációját is ebben a témakörben írta. Rövid ideig Berlinben dolgozott, majd a grazi Technische Hochschule magántanára lett. 1897. és 1907. között a Jénia Egyetem magántanára, és ezzel egy időben a Schott üveggyár tudományos munkatársa volt. 1908-tól haláláig a Göttingeni Egyetemen tanított szervetlen kémiát. 1918-ban alkotta meg a különböző kémiai kutatásokban használt membránszűrőt, 1929-ben pedig ennek tökéletesített változatát, az ultraszűrőt. Kolloid oldatokkal kapcsolatos vizsgálataiért és az ultramikroszkóp felfedezésért 1926-ban kapott kémiai Nobel-díjat. Az elismeréssel járó pénzösszeget teljes egészében kémiai intézetének fejlesztésére fordította. Zsigmondy Richárdról a Holdon egy krátert is elneveztek. Több mutatása
44
éve
1982 – Meghalt Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró.
Irodalmi pályafutását versekkel kezdte, első írásai a Válasz című társadalompolitikai folyóiratban, falusi riportjai, publicisztikai írásai, elbeszélései a Szabad Népben jelentek meg. Első drámája Szélvihar címmel látott napvilágot. Számos filmet, színművet és rádiójátékot is írt. A tizedes meg a többiek című kisregényéből készült minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmvígjátéka. 1959-81 között az Írószövetségben tevékenykedett, előbb titkárként, főtitkárként, majd 1976-tól elnökként. Közben 1961-63-ban az Élet és Irodalom főszerkesztői tisztét is betöltötte. Több mutatása
518
éve
1508 – Meghalt Aragóniai Beatrix kétszeres magyar királyné, a legutáltabb magyar királyné.
Ő hozta el a reneszánsz kor szinte minden vívmányát Magyarországra. Hívására érkeztek és dolgoztak nálunk Itália legnagyobb művészei: építészek, freskókészítők, történet írók, szobrászok.I. Ferdinánd nápolyi király és Chiaromontei Izabella tarantói hercegnő, copertinói grófnő, ötödik gyermeke. A reneszánsz kultúra egyik fellegvárában, előkelő neveltetésben és gondos oktatásban részesült. 17 éves korában hozzáadták Hunyadi Mátyás Magyar királyhoz, aki 14 évvel volt idősebb nála és már 10 éve özvegy volt az esküvő idején. Beatrixról azt beszélték, hogy hirtelen haragú, nem volt érintetlen mikor királyné lett és valószínűleg meggyilkolta a szeretőjét még Itáliában. 14 évi házasság alatt egy örököst sem sikerült szülnie a királynak. Rossz viszonyban volt a király fattyú fiával - Corvin Jánossal, megakadályozta annak házasságát és trónöröklését. Mátyás 1490. 04. 06.-án bekövetkezett halálát is az ő mesterkedésének tartották. A legutáltabb Magyar királyné. Második férje II. Ulászló akihez azért ment feleségül, hogy megtartsa trónját. Titokban kötött esküvőt 1490. 10. 04.-én Bakócz Tamás tartotta, aki szándékosan formai hibákat vétett a szertartás során. Ám az új király akkor még nem vált el első hitvesétől, Brandenburgi Borbálától. A 12 éves özvegy Borbálát 1476. 08. 20.-án házassági szerződéssel vette el, de tényleges templomi esküvőjük sosem volt, erre hivatkozva próbált meg tőle elválni II. Ulászló, de a házasságukat csak 4 nappal az után bontották föl, hogy Aragóniai Beatrix-al kötött házasságát 1500. 04. 03.-án felbontotta a pápa, el nem hált házasság, kényszerítés és formai hibára hivatkozva. Ulászló szándékosan csalta csapbába a királynét. Anyagilag tönkretéve, megalázva tért haza Itáliába, ahol még megérte, hogy családja teljes hatalmát elveszítse, az ott folyó hatalmi harcokban. 1508. 09. 23.-án Nápolyban érte a halál. A nápolyi San Pietro Martire monostorában helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
191
éve
1835 – 33 éves korában meghalt Vincenzo Bellini, az olasz operairodalom egyik kiemelkedő képviselője (Norma).
Puteauxban halt meg. Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. Nemsokára egész Európa visszhangzott a sziciliai zeneszerző mély érzésekkel, kevés drámaisággal áthatott dalműveitől, amelyek sikerében nagy szerepet játszottak a kor neves énekesei, akiknek neve szinte összeforrott az általuk megformált alakkal. 1829-ben mutatták be Milánóban "La Straniera" (Az idegen nő), 1830-ban Velencében "I Capuletti ed i Montecchi" című művét. 1831-ben szintén Milánóban került bemutatásra "La Sonnambula" (Az alvajáró, címszerepében Pasta Giuditta) és a "Norma", a nagy Malibrannal a címszerepben, 1833-ban pedig Velencében a "Beatrice di Tenda". 1833-ban Párizsba ment, ahol Rossinival és Cherubinivel találkozott, onnan rövid Angliai látogatást tett, Londonban fényes fogadtatásban részesült. 1834-ben ismét visszatért Párizsba, és a párizsi olasz opera számára megírta utolsó operáját "Puritani" (Puritánok) címmel, amely 1835-ben került bemutatásra, és rendkívüli lelkesedéssel fogadták. Korai halála mélyen megrendítette kortársait. Több mutatása
165
éve
1861 – Meghalt Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák, a "Kisdedóvók" megalapítója.
Más írásmóddal: Brunswick, Teljes nevén: Gróf korompai Brunszvik Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia.
149
éve
1877 – Meghalt Urbain Jean Joseph Leverrier francia csillagász, aki matematikai számítások segítségével megtalálta a Neptunuszt.
Urbain Jean Joseph Leverrier-t a Francia Akadémia tagijává választotta, 1847-től ő volt apárizsi csillagvizsgáló igazgatója. Főként elméleti számításokkal foglalkozott, kiszámította a Faye-üstökös pályáját. 1845-ben Arago megbízta az Uránusz mozgásában tapasztalt rendellenességek vizsgálatával. 1846-ban az Uránusz pályaadataiból kiszámította a perturbáló, zavaró ismeretlen bolygó adatait. Ennek alapján Johann Gottfried Galle német csillagász a jelzett hely közelében még abban az évben megtalálta az új, nyolcadik bolygót, a Neptunuszt, amely a Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű planétája. Ez volt az első bolygó, amelyet elméleti úton fedeztek fel, az eredményt a matematikai alapú égi mechanika egyik legnagyobb sikerének tartják. A Merkúr-pálya perihélium-változásait is egy újabb bolygó létével nvélte megmagyarázhatónak. A jelenséget végül az általános relativitás - elmélet tette értelmezhetővé. Kutatta a Föld pályaelem-változásait is. 1855-ben Párizsban megalapította az első, nemzetközi hálózaton alapuló meteorológiai intézetet és 1864-ben a francia természettudományi társulatot. (Született 1811.03.11) Több mutatása
144
éve
1882 – Meghalt Friedrich Wöhler német kémikus.
Friedrich Wöhler a kasseli műegyetem és a göttingeni egyetem kémiaprofesszora volt, s jelentősen hozzájárult e tudomány fejlődéséhez. Számos szervetlen és szerves vegyületet állított elő. Elsőként végzett szerves szintézist, ammónium - cianát izomer átalakításával karbamidot nyerve, s ezzel tapasztalati úton megdöntötte a "vis vitalis" idealista elméletet, amely azt vallotta, hogy az élő szervezetben működő titokzatos életerő hozza létre az élő anyag fajtáit. Ezzel utat nyitott az életfolyamatok kémiai alapjainak vizsgálatához. Ő fedezte fel a szilicium tetrakloridot, a szilícium - hidrogént, és állított elő fém alumíniumot. (Született 1800.07.31) Több mutatása
130
éve
1896 – Meghalt Ivar Andreas Aasen norvég nyelvtudós, költő, hazája művelődéstörténetének egyik legnevesebb alakja.
Kristiania-ban (Norvégia) halt meg. Egységesítette a XIV-XIX. századi dán uralom alatt szétzilálódott norvég tájnyelvek többségét. Az általa megalapozott nyelv, a nynorsk, az újnorvég, amelyet ma is kb. egymillió norvég beszél. Szépirodalmi munkássága, korabeli népszerűsége ellenére is, jobbára csak nyelvi dokumentatív-jellegű. Több mutatása
115
éve