1
éve
Meghalt kategória
754
éve
1272 – 33 éves korában meghalt V. István magyar király.
A Csepel-szigeten halt meg, a Nyulak szigetén - a mai Margitszigeten - lévő domonkos apácakolostorban temették el. 1239-ben született IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária gyermekeként. 1245.08.20-án apja királlyá koronáztatta, 1246-tól rövid ideig Szlavónia hercege volt, majd nagykorúvá nyilvánítása után, 1257-ben Erdély hercegeként a keleti országrészeket kormányozta. 1262-ben felvette az "ifjabb király" és a "kunok ura" címeket is. A hatalommegosztás kérdése miatt apjával egyre inkább megromlott a viszonya. 1264-ben nyílt belháborúra került sor közöttük: a feketehalmi csatában V. István még alulmaradt, de az 1265. évi isaszegi csatában megszerezte a végső győzelmet. 1266-ban a Nyulak szigeti (margitszigeti) egyezség zárta le a viszálykodást. Több hadjáratot vezetett: a Balkén-félszigeten harcolt 1261-ben, 1263-ban és 1269-ben. Apja halála után, 1270 májusában lépett a trónra, és ismét királlyá koronázták. IV. Béla egykori hívei, akik rettegtek V. István bosszújától, II. Ottokár cseh királyhoz menekültek. A cseh király támadását visszaverte, majd 1271 júliusában békét kötöttek, amelynek értelmében II. Ottokár nem támogatta többé a hozzá menekült magyar főurakat, V. István pedig cserébe elismerte ausztriai és stájerországi hódításait. 1272 júniusában a bárók egy csoportja fellázadt ellene, és elrabolták fiát, László herceget, a későbbi IV. (Kun) Lászlót. A király hadai megostromolták Kőkapronca várát, de bevenni nem tudták. V. István betegen tért haza, néhány hét múlva meghalt. Több mutatása
366
éve
1660 – Meghalt Velasquez (Velázquez) festőművész, aki a spanyol udvar arcképfestője volt.
Madridban 61 évesen halt meg. teljes nevén: Diego Rodriguez de Silva y Velázquez 1627-től állt IV. Fülöp király szolgálatában, majd 1652-ben udvarmesterré nevezték ki. Festményein elsősorban a királyi család tagjait ábrázolta (pl. "Margarita Terézia infánsnő", "IV. Fülöp spanyol király"), de festett vallási témájú képeket, lovas figurát és történeteket is. A "Bacchus győzelme" című festmény - amelyet szintén IV. Fülöpnek készített - fedezte Velázquez 1629 és 1631 között tett itáliai útját. Több mutatása
269
éve
51
éve
1975 – Meghalt Ravasz László református lelkész, püspök.
Ravasz 1907-től a Kolozsvári Teológiai Akadémia gyakorlati teológiai tanszékének tanára volt. 1921-ben a Budapest Kálvin téri egyházközség meghívta lelkipásztorának, s ugyanakkor a dunamelléki református egyházkerület püspökévéis megválasztották. E tisztet 1921-48 között töltötte be. 1927-44-ben a felsőház tagja, s 1937-40 között az MTA másodelnöke is volt. A Protestáns Szemle főszerkesztője, a Református Élet, s a Magyar Kálvinizmus című lapok egyik megalapítója. Mindszenty József hercegprímás és Ordass Lajos evangélikus püspök mellett, az ő sorstársukként, a három legjelentősebb magyar történelmi egyház első számú vezetőjének egyike volt, akiket a kommunista rendszer erőszakkal félreállított: 1948 májusában a kommunista hatalomátvétel miatt püspöki méltóságáról lemondani kényszerült, majd 1953. március 1 jén lelkészi állásából is visszavonult. Az 1956-os forradalom idején visszakapta püspöki címét. Átdolgozta Károli Gáspár bibliafordításának újszövetségi részét. Több mutatása
40
éve
1986 – Meghalt Tabódy Klára színésznő, énekesnő, festőművész, aki Turay Ida színésznő húga volt.
Eredeti nevén: Thurmayer Klára Lívia. A Fővárosi Operettszínházban Kabos Gyula tíztagú társulatában, Pozsonyban, a Magyar Színházban, a Vígszínházban és a Király Színházban is szerepelt. Játszott operettekben és zenés játékokban, majd revütársulat tagjaként szerepelt Hágában Latabár Árpád és Latabár Kálmán társaságában. Játszott Bécsben, Berlinben is, Kölnben, Nürnbergben és Lipcsében. A második világháború elején olaszországi turnén járt. 1953-tól festeni tanult, s a színpadtól visszavonult. Képeit Münchenben és Milánóban állította ki. Több mutatása
33
éve
1993 – Meghalt Káldi Nóra, Jászai Mari- és Erzsébet-díjas színművésznő.
Eredeti nevén: Krejniker Eleonóra Edit Mária Káldi Nóra, néhol Káldy Nóra néven említve. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1966-tól a miskolci Nemzeti Színháznál, 1967-től a szolnoki Szigligeti Színháznál, 1969-től a Madách Színháznál játszott. 1982-től a József Attila Színház tagja volt. Szerepeiből: Antoinette Sévigné (Achard: A bolond lány), Judit (illés: Névtelen levelek), Pólika (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), filmjeiből: Zöldár, Butaságom története, Ráktérítő, Iphigeneia a Tauruszok földjén, A locsolókocsi, Gulliver a törpék országában, Vivát Benyovszky I-XIII., Egy csók és más semmi, Münchausen Fantáziaországban, Rohanj velem, Társasjáték. Legismertebb szinkronszerepe: Jessica Benton az Onedin családban. Több mutatása
32
éve
16
éve
14
éve