37
éve
Meghalt kategória
35
éve
32
éve
1994 – Meghalt Innokentyij Mihajlovics Szmoktunovszkij orosz színész.
Oroszul: Иннокентий Михайлович Смоктуновский. A Hamletben nyújtott alakításáról 1966-ban postabélyeget adtak ki a Szovjetúnióban. Ismertebb filmjei: 1964 Hamlet , 1969 Bűn és bűnhődés, 1970 Ványa bácsi, 1984 Holt lelkek Több mutatása
20
éve
2006 – Meghalt Dame Elisabeth Schwarzkopf osztrák szoprán opera-énekesnő.
Kitűntetései: A művészetek és a tudományok érdemrendje, A Német Szövetségi Köztársaság Rendjének Nagykeresztje, A Brit Birodalom Érdemrendje
18
éve
2008 – Meghalt Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin, Nobel-díjas orosz író, aki a Gulágról írt.
Oroszul: Александр Исаевич СолженицынA Gulag szigetvilág (Gulag Archipelag) a dokumentumregény címe, mely a szovjet börtönök és büntetőrendszer világát mutatja be a kommunizmus ideje alatt. Több mutatása
16
éve
2010 – Meghalt Gaál Gabriella nótaénekesnő.
Gaál Gabriella 1930. január 3-án született Csepelen. Rimaszombatban nőtt fel. 1947-től a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt. 1958-tól működött dalénekesként. Magyar nótákat, cigány dalokat, népdalokat adott elő. Legtöbbször Madarász Katalin nótaénekesnő társaságában lépett fel, akivel 1964 óta énekelt együtt. A Jákó Vera Alapítvány kuratóriumától 2000-ben megkapta a „Jákó Vera Díj a Magyar kultúráért” címet viselő kitüntető díjat (Madarász Katalin társaságában). A magyar nóta és a népdal kitűnő előadójaként a műfaj egyik „zászlóvivője”, népszerű előadója, „élő lexikonja” volt. 2010. augusztus 3-án, 80 évesen hunyt el. Több mutatása
1
éve
2025 – Meghalt Cintula, azaz Keresztes Tibor műsorvezető, lemezlovas, aki az első diszkóklubbot és az első magyar könnyűzenei TV műsort vezette.
1964-ben az Eötvös-klubban működő első magyar diszkóklubban, majd 1965-ben a Fővárosi Művelődési Házban az első magyar Magnós Klubban dolgozott. Összekötő szövegei hallhatóak az Illés-együttes Nehéz az út című lemezén. Ő vezette a Magyar Televízió első könnyűzenei műsorát, a Tapsifülest, majd az Egymillió fontos hangjegyet, később a Könyvklubot, a Hajóbárt és a Sarokházat. Megalapította az Illés-klubot és a Műszaki Egyetem E épületében működő ifjúsági klubot. Antal Imrével közösen vezette 1985. október 5-én a Budapest Kongresszusi Központban tartott szépségkirálynő-választást, az 1990-es években a Szerencsekerék című televíziós vetélkedő narrátora volt, 1998-tól dolgozott a Sláger Rádiónál is. Több mutatása
65
éve
1961 – Meghalt Tildy Zoltán református lelkész, miniszterelnök, az 1946-ban kikiáltott Magyar Köztársaság elnöke.
Budapesten 71 éves korában halt meg. Pápán, a Református Teológiai Akadémián szerzett lelkészoklevelet, majd ösztöndíjjal 1913-14-ben az észak-írországi Belfastban tanult. 1915-ben helyettesítőként matematikát tanított a pápai főgimnáziumban. Egyházi pályáját segédlelkészként kezdte 1916-ban a Somogy vármegyei Szennán, 1919-től Orciban, 1921-től 1929-ig Tahitótfaluban volt református lelkész, majd Budapesten igazgató lelkész, 1932 és 1946 között pedig Szeghalom lelkipásztora. Politikai tevékenységét 1917-ben kezdte, amikor belépett a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba. 1929-ben többek között Nagy Ferenccel hozzáfogott a parasztság egy új tömörülése, az FKgP szervezéséhez. 1930. szeptemberében megválasztották a megalakult párt ügyvezető alelnökévé. Először 1931-ben indult az országgyűlési választásokon, de veszített a kormánypárti jelölttel szemben, 1933-ban pedig hatósági terrorral akadályozták meg a képviselői mandátumhoz jutását. 1934-től 1946-ig a Békés vármegyei törvényhatósági bizottság tagja volt. 1935-ben választási csalással tették lehetetlenné, hogy bejusson a képviselőházba, majd a megismételt választásokon sikerült képviselői mandátumot szereznie. 1940. januárjában ideiglenes az FKgP vezetője lett, a II. világháború idején a nemzeti függetlenséget védelmező, németellenes álláspontot képviselt. 1942. márciusában a egyik megalapítója volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak. Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt dolgozta ki az FKgP 1943. évi háborúellenes memorandumát, amely Kállay Miklós miniszterelnöknek is átadásra került. A német megszállás után illegalitásba kényszerült. A politikai életbe 1945. januárjában - miután a szovjet csapatok elfoglalták Pestet - rögtön bekapcsolódott. A kialakult helyzetet, a kommunisták jelentős befolyását tudomásul vette és elfogadta. Helyeselte a politikai élet demokratizálására hozott intézkedéséket, főként a földreformot, amelyért azelőtt már sokat küzdött. 1945.04.02-án a nemzetgyűlés képviselőjévé, 08.20-án az FKgP pártvezérévé választották. Augusztusban az Országos Gazdasági Tanács, szeptemberben az Országos Gazdasági Bizottság elnöke, majd országgyűlési képviselő lett. A nemzetgyűlési választások eredményeként november 15-én koalíciós kormányt alakított. Fő külpolitikai feladatként a a Szovjetunió bizalmának elnyerését jelölte meg, de hangsúlyozta az USA-hoz, Nagy-Britanniához és a szomszéd államokhoz fűződő jó viszony megteremtését. Belpolitikájának fő célja az erős központi kormányzat megteremtése, az újjáépítés folytatása és felgyorsítása volt. A nemzetközi kötelezettségeknek eleget téve december 29-én kiadta a magyarországi németek kitelepítéséről szóló kormányrendeletet. 1946.02.01-jén a nemzetgyűlés eltörölte a királyság intézményét és kikiáltotta a köztársaságot, amelynek elnökévé választották. A kommunisták egyre gátlástalanabb követeléseivel szemben egyre kisebb ellenállást tanúsított, ezért jelentősen csökkent pártbeli tekintélye és népszerűsége. Megalkuvó magatartása miatt - vejének, Csornoky Viktornak a "kémkedési ügy"-ét felhasználva - 1948 nyarán eltávolították a közéletből. Augusztus 3-án szó nélkül aláírta a kommunista párt Politikai Bizottságának határozata alapján elkészített lemondólevelét. 1956. májusáig házi őrizetben élt családjával együtt. Októberben, a forradalom idején Nagy Imre kormányának államminisztereként támogatta annak intézkedéseit, ezért 1957. májusában letartóztatták. 1958-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték a Nagy Imre-per vádlottjaként, majd idős korára és rossz egészségi állapotára való tekintettel 1959. áprilisában amnesztia nélkül kiengedték a börtönből. 1989-ben rehabilitálták Nagy Imrével és társaival együtt. Több mutatása
720
éve
1306 – 16 éves korában megölték Vencel magyar királyt (III. Vencel néven cseh és lengyel király).
Olomoucban ölték meg. Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelőként, majd Ottó bajor herceg javára mondott le a magyar trónról. IV. Béla magyar király ükunokája volt, II. Vencel cseh király és Habsburg Jutta hercegnő fia. 1301-ben, III. András halála után a magyar főurak többsége II. Vencelt akarta a magyar trónra ültetni, aki maga helyett 12 éves fiát javasolta. 1301. augusztus 27-én Hontpázmány nb. János kalocsai érsek koronázta királlyá Székesfehérvárott. A magyarosabb hangzású Lászlóra változtatták a nevét, és az oklevelekben is ezen a néven szerepel. 1302-ben a magyar főurak és a főpapság nagy része őt támogatta Károly Róberttel szemben. Vencel hívei megakadályozták, hogy Budát, a gyermekkirály székhelyét elfoglalja Károly Róbert serege. VIII. Bonifác pápa 1303-ban Vencel és Károly Róbert - a két trónkövetelő - küzdelmében Károly Róbert javára döntött, és Vencelt eltiltotta a királyi cím viselésétől. Apja 1304. júniusában hazavitte Csehországba, Magyarországot pedig Kőszegi Ivánra, a kinevezett kormányzóra bízta. 1305. június 21-én meghalt II. Vencel, és fia Csehország királya lett. 1305. szeptemberében lemondott a magyar trónról Ottó bajor herceg javára. Egy évvel később Konrad Potenstein ölte meg. Több mutatása
151
éve