42
éve
Meghalt kategória
234
éve
1792 – Meghalt Richard Arkwrigth angol mérnök, feltaláló és iparos, a modern textilipar megalapozója.
Cromfordban (Derby) 59 éves korában halt meg. A textiliparban vezették be először a műszaki újdonságokat, mivel a gyapjúfeldolgozásban eddig csak a munkaidő meghosszabbításával vagy több munkaerő foglalkoztatásával lehetett a termelést fokozni. Az első mechanikus gyapjúfonógépet, a "fonó Jenny"-t 1764-ben állította elő James Hargreaves vállalkozó, majd 1768-ban Richard Arkwright víziszövőszéke ("water frame") és 1779-ben Samuel Crompton szakaszos fonógépe ("mule", az "öszvér") nyitotta meg az utat az automatikus fonógép felé. 1785-ben elsőként Edmund Cartwright próbálkozott a textilgyártás második munkaterületén, a fonalfeldolgozás gépesítésén a mechanikus szövőszék feltalálásával. Richard Arkwright 1769-ben saját textilgyárat alapított, ahol 1790-től gőzgépeket helyezett üzembe, mennyiségében jelentősen emelni és minőségében javítani tudta a pamutfonalak termelését. A műszaki fejlődés eredményeként 1823-ban végül a gépi szövésű anyag minősége felülmúlta a kéziszövésűét. Arkwright - aki eredeti foglalkozását tekintve borbély volt - korának legnagyobb textilgyárosa lett. Több mutatása
160
éve
1866 – Meghalt Klauzál Gábor magyar politikus, Batthyány Lajos kormányának minisztere.
Az 1848-as forradalom idején Földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter volt. Egyezkedő, mérsékelt politikát képviselt, fellépett a szélsőséges, az udvarral szakítani kívánó politika ellen. 1861-ben és 1865-ben Deák Ferenc pártjának tagjaként, Szeged képviselőjeként vett részt az országgyűlésen. Több mutatása
128
éve
1898 – Meghalt Charles Garnier francia építész, aki a párizsi Opéraházat és a monte-carlói kaszinót építette.
Teljes nevén: Jean-Louis Charles Garnier. Párizsi Opéraház (1862 - 1874), monte-carlói kaszinót (1879).
113
éve
1913 – Meghalt Josephine Garis Cochrane, az első mosogatógép megépítője.
1886-ban készítette a mosogatógépet, amely nagynyomású vízzel működött. Ő maga nem mosogatott, a gépre azért volt szüksége, mert az ügyetlen személyzete gyakran törte a drága és finom étkészleteit. Ekkoriban a legtöbb háztartásban még nem volt vezetékes melegvíz, így találmánya elsősorban szállodákban és éttermekben terjedt el. Közel egy időben egy magyar hölgy, dr. Simon Józsefné Csicsmanczay Emília is benyújtotta a szabadalmat. Több mutatása
103
éve
1923 – Meghalt Gerster Béla mérnök, a Korinthoszi-csatorna és számos vasútvonal, és csatorna tervezője és építésvezetője.
Kassán született, a műegyetemet Bécsben végezte, és pályáját is ott kezdte városi mérnökként. A Ferenc-csatorna építésének főmérnöke lett, majd megtervezte a vukovár–sabáci és a felső-kulpai hajózócsatorna nyomvonalát. Ferdinand Marie de Lesseps és Türr István társaságában 1876-ban részt vett a Panama-csatorna legjobb átvágási nyomvonalát kijelölő expedíció munkájában. Amikor 1881-ben Türr István megszerezte a görög kormány engedélyét, hogy folytassa a Néró császár idejében (Kr. u. 68-ban) elkezdt Korinthoszi-földszoros átvágásának elakadt munkálatait, a tervek elkészítésével Gerstert bízták meg, majd a csatornaépítő vállalat főmérnökeként ő vezette a munkálatokat. Az építésében még négy magyar mérnök – Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vett részt. Gerster a 80 méter magas hátság átvágását 1882-ben négyezer építőmunkással kezdte meg. A csatorna hossza 6345 méter, talpszélessége 25 méter, a víz mélysége 8,5 méter. Két kikötőt és egy vasúti hidat is építettek. Az ünnepélyes megnyitót 1893. augusztus 6-án rendezték. Az építési munkákról Gerster Béla A korinthusi földszoros és átmetszése című magyar és francia nyelvű könyvében számolt be. Ez utóbbit számos fénykép, mérnöki rajz és térkép illusztrálja.Gerster részt vett Türr István nagyszabású vízgazdálkodási terveinek kidolgozásában, majd a vasútépítés időszakában tizenhárom hazai vasútvonal tervezését és megépítését irányította. Végül 1919-ben a Duna–Tisza-csatorna építési munkáit vezette. Több mutatása
77
éve
1949 – Meghalt Ignotus, publicista, kritikus, író, a Nyugat című folyóirat alapítója.
Eredeti nevén: Veigelsberg Hugó
70
éve
62
éve
1964 – Meghalt Flannery O’Connor amerikai írónő (Alig akad ma jó ember, Minden összefut).
Teljes nevén: Mary Flannery O’Connor. Két regényt és 31 novellát írt, valamint számos kritikát és kommentárt. Gyakran írt gúnyos déli gótikus stílusban, kiemelte a helyi sajátosságokat, groteszk karaktereket, gyakran erőszakos helyzetekben. A szereplők korlátainak, tökéletlenségeinek vagy különbözőségeinek érzelemmentes elfogadása vagy elutasítása (fogyatékosság, faji külöbség, bűnözés, vallás) volt művei konfliktusainak alapja. Több mutatása
44
éve