80
éve
Meghalt kategória
50
éve
1976 – Meghalt Lars Onsager Nobel-díjas norvég származású amerikai kémikus, egyetemi tanár.
A fizikai kémia több területén végzett kutatásokat. Elméletének egyik legfontosabb fejezete különféle áramlási jelenségeket vizsgál. A róla elnevezett lineáris törvényben megállapította, hogy a folyamat sebessége arányos a folyamatot előidéző termodinamikai erővel. Vizsgálta a jég elektromos tulajdonságait, a szuprafolyékonyságot és a félvezetőket. Munkásságáért 1968-ban Nobel-díjat kapott. Több mutatása
16
éve
2010 – Meghalt Fürtös György keramikus és szobrászművész.
1962-ben, diplomázása után, a Zsolnay porcelángyárban helyezkedett el tervező művészként, itt dolgozott egészen 1999-ig. 1971-1980 között a gyár dísztárgyrészleg vezetője volt. Munkássága jellegzetesen formázott, gyakran humorosan torz elemekkel gazdagított szobrokból, domborművekből, plasztikákból áll. Művei között pop-artos szobrok, konstruktív pirogránit falképek és plasztikák, kutak, épületkerámiák is találhatók. Több mutatása
14
éve
2012 – Meghalt Claude Pinoteau francia filmrendező, aki a Sophie Marceau főszereplésével 1980-ban forgatott Házibuli rendezője.
Apja gyártásvezető, bátyja rendező volt. Karrierjét kellékesként és gyártásvezetőként kezdte, majd a korszak legjelentősebb filmrendezői (Jean Cocteau, Max Ophüls, Henri Verneuil, Claude Lelouch) mellett dolgozott asszisztensként. A bűnügyi történetek rajongójaként első saját filmjét Pinoteau Le Silencieux címmel 1972-ben forgatta Lino Venturával a főszerepben, majd 1974-ben a krimi-komédia La Gifle-nek is Ventura játszotta a főszerepét Annie Girardot és az akkor alig húsz éves Isabelle Adjani oldalán. A kamaszok problémái érdekelték az 1980-ban forgatott Házibuli, majd a két évvel később készült A házibuli folytatódik című filmekben is. Mindkét rész hatalmas kasszasiker volt, s a 14 évesen felfedezett Sophie Marceau-ból világsztár lett. Ő játszotta az 1987-es A párizsi diáklány címszerepét is. 2005-ben megjelent önéletrajzában hosszan írt ötvenéves töretlen pályafutása anekdotikus emlékeiről. "Csak szenvedéllyel lehet ezt a mesterséget űzni. A rendezők történetmesélők". Több mutatása
10
éve
2016 – Meghalt Körmendi Vilmos, EMeRTon-díjas zeneszerző, karmester, zenei rendező.
Eredeti nevén: Keilwert Vilmos. Felesége, Felföldi Anikó (1938) színésznő.
461
éve
177
éve
1849 – Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos államférfit, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét.
Batthyány Lajos volt miniszterelnököt csak 1870 június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Ugyanezen a napon végezték ki Aradon a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét. Több mutatása
231
éve
1795 – Megszületett Lahner György honvéd tábornok, aradi vértanú, akit 54. születésnapján végeztek ki.
1849. október 6-án, 54. születésnapján végezték ki.
90
éve
1936 – Münchenben, hosszas betegeskedés után meghalt Gömbös Gyula, aki 1932-tól Magyarország miniszterelnöke volt.
A pécsi hadapródiskolában végzett, ahol 1905-ben tisztté avatták, majd a zágrábi 25. honvédezredben szolgált. 1911-től Budapesten felsőbb tiszti tanfolyamot, 1912 és 1914 között a bécsi Hadiiskolát végezte el. A XIII. (zágrábi) hadtest vezérkari osztályára került, az I. világháborúban a szerbiai fronton, majd a Kárpátokban harcolt. 1916. júniusában megsebesült, felgyógyulása után a Honvédelmi Minisztériumba helyezték. 1917-ben kinevezték a hadsereg hadtápügyi főnökének. 1918. novemberében az új magyar Hadügyminisztériumban szolgálattételre jelentkezett, előbb katonai attasé lett, majd a hadműveleti osztály balkáni csoportjának vezetője. Bekapcsolódott a gróf Károlyi Mihály vezette új rendszer megdöntésére indított szervezkedésekbe, és 1919. januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe (MOVE), amelynek elnökévé választották. Eltávolították a Hadügyminisztériumból, és csapatszolgálatra rendelték Nagykanizsára, így nyugdíjaztatta magát. 1919. februárjában az internálás elől Bécsbe menekült, és a Tanácsköztársaság kikiáltása után bekapcsolódott az Antibolsevista Comité tevékenységébe. Kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormánnyal, amelynek hadügyi államtitkára lett. 1919. augusztus végén tért vissza Budapestre, ahol kinevezték a hadsereg tanulmányi és propagandabizottságának vezetőjévé. 1920 elején ismét belevetette magát a politikai életbe, a MOVE szervezésével foglalkozott. A Kisgazdapárt programjával a törökszentmiklósi választókerület képviselője, majd a fajvédők vezére és az úgynevezett szabad királyválasztók egyik vezető egyénisége lett. Követelte egy diktatórikus rendszer megteremtését, zsidóellenes intézkedéseket, valamint könyörtelen leszámolást a forradalmárokkal és a sajtóval. 1921 őszén Nyugat-Magyarország kormánybiztosa és az ottani fegyveres ellenállás egyik vezetője volt. Habsburg- és forradalomellenességével a kormányzó kormányképes politikusnak tartotta. 1922. februárjában az Egységes Párt ügyvezető elnökévé választották. 1922-ben és 1926-ban Abádszalókon szerzett képviselői mandátumot. 1923. augusztusában - ellentétei miatt gróf Bethlen István miniszterelnökkel - kilépett az Egységes Pártból és megalakította a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (Fajvédő Párt). 1928. szeptemberében - a bethleni konszolidáció következményeként - feloszlatta pártját, és visszatért az Egységes Pártba. Ezután Horthy Miklós kormányzó honvédelmi minisztériumi államtitkárrá, 1929. októberében honvédelmi miniszterré nevezte ki, majd szolgálaton kívüli tábornokká léptették elő, és vitézzé avatták. Katonai büntetőjogi reformot hajtott végre, megvalósította a rokkanttörvényt, és a hadsereg megfelelő színvonalának érdekében rendezte a tisztek fizetését. 1931-ben ismét Abádszalók képviselőjévé választották. A gróf Károlyi-kormány lemondása után, 1932.09.29-én Horthy Miklós megbízta a kormányalakítással. Megtartotta magának a honvédelmi tárcát, rövid ideig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1932-től az általa alapított Nemzeti Egység Pártnak is a vezére volt. 1932.10.25-én meghirdette 95 pontból álló "Nemzeti Munkatervét", amelynek célja egy diktatórikus rendszer kialakítása volt. Nem sikerült ugyan olasz-német mintára átalakítania a magyar rendszert, de színezetét a fasizmus irányában módosította. Revízióra irányuló külpolitikát folytatott, Magyarországot a német-olasz tengely középpontjába akarta állítani. Terveiből - a konzervatív körök, a baloldal ellenállása és Gömbös egyre súlyosbodó vesebaja miatt - alig valósult meg valami. Betegszabadsága alatt, 1936. májusától Darányi Kálmán helyettesítette. Egy müncheni klinikán halt meg október elején. Több mutatása
89
éve