1
éve
Meghalt kategória
1
éve
2025 – 95 éves korában meghalt Sajdik Ferenc, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus, karikaturista, a Nemzet Művésze. (Pom-Pom, A nagy ho-ho-horgász).
Neuenhagenben született. Édesanyja balerina volt, édesapja - Sajdik Sándor, nevét Dunakeszin utca viseli - korának legsikeresebb zsokéja. Gyermekkorát különböző országokban töltötte, többek között Németországban, Görögországban. Nyomdásznak készült. A nyomdában mint litográfus (ma már ez a szakma nemigen létezik, a magasnyomó kliséket készítették a litográfusok) itt találkozott a karikatúrákkal. 1955-ben a Rádió- és Televízió Újság tördelője és rajzolója lett, és hamar közölni kezdte karikatúráit a Ludas Matyi. Harminc évig hétről-hétre ontotta a szellemes rajzokat. 1990 után a rajzfilm került munkásságának homlokterébe. Híres és máig igen népszerű rajzfilmsorozatai: A nagy ho- ho- horgász és a Pom-Pom kalandjai. Táblaképeket is festett, kis méretű, írókat, költőket, művészeket ábrázoló, applikációkkal kombinált portrékat. Vácott több mint száz táblaképéből állandó kiállítás is látható. Filmjei: La Fontaine sorozat Pom-Pom meséi A nagy ho-ho horgász sorozat Bontott csirke, reklámfilm sorozat Motto perpetuo (Vajda Béla rendelte) Figura Ternei Több mutatása
25
éve
156
éve
97
éve
1929 – Göttingenben meghalt Zsigmondy Richárd, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
Bécsben és Münchenben folytatott egyetemi tanulmányai során az osztrák születésű, de magyar szülőktől származó Zsigmondy Richárd elsősorban szerves kémiával foglalkozott, doktori disszertációját is ebben a témakörben írta. Rövid ideig Berlinben dolgozott, majd a grazi Technische Hochschule magántanára lett. 1897. és 1907. között a Jénia Egyetem magántanára, és ezzel egy időben a Schott üveggyár tudományos munkatársa volt. 1908-tól haláláig a Göttingeni Egyetemen tanított szervetlen kémiát. 1918-ban alkotta meg a különböző kémiai kutatásokban használt membránszűrőt, 1929-ben pedig ennek tökéletesített változatát, az ultraszűrőt. Kolloid oldatokkal kapcsolatos vizsgálataiért és az ultramikroszkóp felfedezésért 1926-ban kapott kémiai Nobel-díjat. Az elismeréssel járó pénzösszeget teljes egészében kémiai intézetének fejlesztésére fordította. Zsigmondy Richárdról a Holdon egy krátert is elneveztek. Több mutatása
44
éve
1982 – Meghalt Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró.
Irodalmi pályafutását versekkel kezdte, első írásai a Válasz című társadalompolitikai folyóiratban, falusi riportjai, publicisztikai írásai, elbeszélései a Szabad Népben jelentek meg. Első drámája Szélvihar címmel látott napvilágot. Számos filmet, színművet és rádiójátékot is írt. A tizedes meg a többiek című kisregényéből készült minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmvígjátéka. 1959-81 között az Írószövetségben tevékenykedett, előbb titkárként, főtitkárként, majd 1976-tól elnökként. Közben 1961-63-ban az Élet és Irodalom főszerkesztői tisztét is betöltötte. Több mutatása
518
éve
1508 – Meghalt Aragóniai Beatrix kétszeres magyar királyné, a legutáltabb magyar királyné.
Ő hozta el a reneszánsz kor szinte minden vívmányát Magyarországra. Hívására érkeztek és dolgoztak nálunk Itália legnagyobb művészei: építészek, freskókészítők, történet írók, szobrászok. I. Ferdinánd nápolyi király és Chiaromontei Izabella tarantói hercegnő, copertinói grófnő, ötödik gyermeke. A reneszánsz kultúra egyik fellegvárában, előkelő neveltetésben és gondos oktatásban részesült. 17 éves korában hozzáadták Hunyadi Mátyás Magyar királyhoz, aki 14 évvel volt idősebb nála és már 10 éve özvegy volt az esküvő idején. Beatrixról azt beszélték, hogy hirtelen haragú, nem volt érintetlen mikor királyné lett és valószínűleg meggyilkolta a szeretőjét még Itáliában. 14 évi házasság alatt egy örököst sem sikerült szülnie a királynak. Rossz viszonyban volt a király fattyú fiával - Corvin Jánossal, megakadályozta annak házasságát és trónöröklését. Mátyás 1490. 04. 06.-án bekövetkezett halálát is az ő mesterkedésének tartották. A legutáltabb Magyar királyné. Második férje II. Ulászló akihez azért ment feleségül, hogy megtartsa trónját. Titokban kötött esküvőt 1490. 10. 04.-én Bakócz Tamás tartotta, aki szándékosan formai hibákat vétett a szertartás során. Ám az új király akkor még nem vált el első hitvesétől, Brandenburgi Borbálától. A 12 éves özvegy Borbálát 1476. 08. 20.-án házassági szerződéssel vette el, de tényleges templomi esküvőjük sosem volt, erre hivatkozva próbált meg tőle elválni II. Ulászló, de a házasságukat csak 4 nappal az után bontották föl, hogy Aragóniai Beatrix-al kötött házasságát 1500. 04. 03.-án felbontotta a pápa, el nem hált házasság, kényszerítés és formai hibára hivatkozva. Ulászló szándékosan csalta csapbába a királynét. Anyagilag tönkretéve, megalázva tért haza Itáliába, ahol még megérte, hogy családja teljes hatalmát elveszítse, az ott folyó hatalmi harcokban. 1508. 09. 23.-án Nápolyban érte a halál. A nápolyi San Pietro Martire monostorában helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
191
éve
1835 – 33 éves korában meghalt Vincenzo Bellini, az olasz operairodalom egyik kiemelkedő képviselője (Norma).
Puteauxban halt meg. Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. Nemsokára egész Európa visszhangzott a sziciliai zeneszerző mély érzésekkel, kevés drámaisággal áthatott dalműveitől, amelyek sikerében nagy szerepet játszottak a kor neves énekesei, akiknek neve szinte összeforrott az általuk megformált alakkal. 1829-ben mutatták be Milánóban "La Straniera" (Az idegen nő), 1830-ban Velencében "I Capuletti ed i Montecchi" című művét. 1831-ben szintén Milánóban került bemutatásra "La Sonnambula" (Az alvajáró, címszerepében Pasta Giuditta) és a "Norma", a nagy Malibrannal a címszerepben, 1833-ban pedig Velencében a "Beatrice di Tenda". 1833-ban Párizsba ment, ahol Rossinival és Cherubinivel találkozott, onnan rövid Angliai látogatást tett, Londonban fényes fogadtatásban részesült. 1834-ben ismét visszatért Párizsba, és a párizsi olasz opera számára megírta utolsó operáját "Puritani" (Puritánok) címmel, amely 1835-ben került bemutatásra, és rendkívüli lelkesedéssel fogadták. Korai halála mélyen megrendítette kortársait. Több mutatása
165
éve
1861 – Meghalt Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák, a "Kisdedóvók" megalapítója.
Más írásmóddal: Brunswick, Teljes nevén: Gróf korompai Brunszvik Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia.
149
éve