3
éve
Meghalt kategória
45
éve
28
éve
627
éve
1399 – Meghalt Szent Hedvig magyar királyi hercegnő, Lengyelország királynője, az utolsó Árpád-házi leány.
Névváltozatok: Anjou Hedvig, Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou. A Capeting–Anjou-házból származott, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya. 1382-től Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. A nála 28 évvel idősebb pogány Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem (a későbbi lengyel király) lett a férje, akit személyesen nem szeretett, de a Lengyel nép érdekében vállalta a házasságot. Sokat segítette a szegényeket, betegeket, nélkülözőket és sokat imádkozott. Egyetlen gyermeke Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő szülését követően hunyt el gyermekágyi lázban 26 évesen. Halála nemcsak az Anjou-ház magyar királyi ágának, hanem az Árpád-ház leányági kihalását is jelentette.A római katolikus egyház 1997-ben szentté avatta. Szobra a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom ún. Rózsakertjének a lépcsősoránál áll, a lengyel- magyar barátság szimbólumaként Szent Kingával szemben. Az alkotást Tóth Dávid szobrászművész készítette. Több mutatása
486
éve
1540 – Meghalt I. (Szapolyai) János magyar király, aki a mohácsi katasztrófa után jelentette be trónigényét.
Szászsebesen 53 éves korában, pár héttel agyvérzése után halt meg. 1526-ban, a mohácsi katasztrófa és II. Lajos halála után jelentette be trónigényét szembekerülve I. (Habsburg) Ferdinánddal. Szepesváron született 1487-ben Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő gyermekeként. 1505-ben a köznemesi párt jelölte a trónra, 1511-től erdélyi vajda volt. 1514-ben Temesvárnál megsemmisítő vereséget mért seregével a Dózsa György vezette paraszti hadra, majd kegyetlen kínzások közepette kivégeztette Dózsát és alvezéreit. 1526-ban azon a címen jelentette be trónigényét, hogy az 1505. évi országgyűlés határozata alapján többé idegen királyt nem lehet választani. Ennek alapján hívei az 1526. októberi tokaji országgyűlésen királlyá választották, majd november 11-én Székesfehérvárott meg is koronázták. Szembekerült I. (Habsburg) Ferdinánddal, akit decemberben szintén királlyá választottak hívei, 1527. november 3-án pedig megkoronázták. Magyarország két részre szakadt, ettől kezdve állandóan harcban állt I. Jánossal és az őt támogató törökökkel az ország teljes területe feletti uralomért. 1528-ban I. Ferdinánd hadai megszállták az ország nagy részét, I. János Lengyelországba menekült és a török szultántól kért segítséget. 1529-ben Szulejmán Bécs bevételére indult, hadjárata eredményeként visszakapta I. János a Ferdinánd által elfoglalt területeit és Buda várát. A két király egymás ellen folytatott váltakozó sikerű küzdelmét - V. Károly német-római császár ösztönzésére - az 1538-ban megkötött váradi béke zárta le. Elismerték egymás királyságát, az országot a birtokukban lévő területek határán osztották meg, valamint megegyeztek abban is, hogy I. János halála esetén Ferdinánd örökli a királyságát. 1539. végén Erdélyben összeesküvést szőttek I. János ellen. A lázadókat halálra ítélte, de az ítéletnek már nem tudott érvényt szerezni. 1540. május végén agyvérzést kapott. Nem sokkal halála előtt értesült arról, hogy fia született. Követeket küldött a török Portára, hogy fia, János Zsigmond (II. János) királyságának elismerését kérje. Székesfehérvárott temették el. Több mutatása
175
éve
1851 – Meghalt Egressy Béni zeneszerző, szövegíró, színész, a Szózat megzenésítője.
Ő szerezte a Szózat zenéjét, valamint ő írta Erkel Ferenc Bánk Bán és Hunyadi László című operáinak szövegét.
108
éve
1918 – Meghalt Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné, akinek része volt a cári rendszer megdöntésében.
Hessen–Darmstadti Alexandra, németül: Alix von Hessen-Darmstadt), oroszul: Александра Фёдоровна, teljes nevén: Viktória Aliz Ilona Lujza Beatrix. II. Miklós orosz cárral kötött házassága révén az Orosz Birodalom cárnéja. Személye nagyban hozzájárult a cári rendszert megdöntő forradalom kitöréséhez. Az ortodox egyház mártírként tiszteli és szentté avatta. Több mutatása
82
éve
1944 – 46 éves korában meghalt William James Sidis amerikai csodagyerek, aki 16 évesen végzett a Harvardon.
46 évesen agyvérzésben halt meg. Ukrajnából áttelepült szülei mindig felnőttként kezelték a zseninek nevelték. Hároméves korára már írt-olvasott, hatéves korára pedig már elvileg beszélt oroszul, franciául, németül, héberül, örményül és törökül, latinul és angolul. 1914-ben, 16 éves korában ő volt az egyetem legfiatalabb diplomása. Az egyetemen társai gyakran gúnyolták, és érzelmi kapcsolatai sem alakultak ki. Szinte állandóan a média figyelmének középpontjában élt. 1925-ben megjelent leghíresebb könyve, a The Animate and the Inanimate, amiben többek között olyanról is írt, amiket mi ma fekete lyukakként ismerünk. Írt egy 1200 oldalas értekezést az USA történelméről és egy rövidebb könyvet a villamosjegyekről, amiket gyűjtött. Városról városra költözött és álneveket használt. álnevek miatt nem tudni, pontosan hány könyve jelent meg. A 30-as évek elejétől több olyan állása is volt, ami nem igényelt komoly szellemi munkát, ezért gyakran hozták fel példaként arra, hogy a csodagyerekek nem mindig aknázzák ki a zsenialitásukat. Több mutatása
79
éve
67
éve