7
éve
Meghalt kategória
2
éve
2024 – Meghalt Horváth Iván irodalomtörténész, szerkesztő, az MTA doktora, aki 1995-ben az INteRNeTTo egyik alapítója volt.
Az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott, a szegedi és a pécsi egyetemen, az ELTE-n és a a párizsi Université de la Sorbonne Nouvelle-n tanított. Megalakította a Reneszánszkutatások Posztgraduális Központját (CHER), majd 1998-ban a Bölcsészettudományi Informatika Alapprogramot, az irodalmi szövegek számítógépes feldolgozásának első magyarországi kutatóhelyét és oktatási központját. Kutatócsoportjával 1976-ban kezdett el dolgozni Szegeden a Régi magyar vers repertóriumán, melynek számítógépes változata (1979), majd az internetes változata (1993) a világ első ilyen jellegű adatbázisa volt. Szintén ő készítette tanítványaival közösen a világ első online kritikai kiadását, Balassi Bálint verseiből(1993). Főszerkesztője volt a nyomtatásban 2007-ben megjelent A magyar irodalom történetei című kézikönyv hálózati változatának, majd a 2021-ben megjelent online Magyar irodalomtörténetnek. Új irányt adott az ómagyar szövegemlékek értelmezésének, az általa vezetett kutatáson alapul a Pray-kódex kiadása.Az 1989-es rendszerváltáskor a 2000 című irodalmi és társadalmi havilap egyik alapító szerkesztője volt, 1995-ben részt vett az INteRNeTTo című internetes folyóirat megindításában. Szerzőtársaival két gimnáziumi irodalomtankönyve is megjelent. Az irodalom mellett a komolyzenei felvételek, a hifi-rendszerek és a fényképezőgépek világa is érdekelte. Több mutatása
80
éve
1946 – Meghalt Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök.
Budapesten 82 éves korában halt meg. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és német egyetemeken végezte. Budapesten jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett, ügyvédi vizsgát tett, majd nyitott egy ügyvédi irodát. 1901-től 1918-ig a németújvári választókerületet képviselte az országgyűlésen néppárti programjával. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták és egy ideig túszként fogva tartották ellenforradalmi tevékenység vádjával. 1919 őszén a katolikus és a keresztényszocialista mozgalom újjászervezésében vett részt. 1920. januárjában nemzetgyűlési képviselővé választották a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával. 1920. február 18-tól a nemzetgyűlés első alelnöke volt. Március 1-jén a nemzetgyűlés elsöprő többséggel választotta meg Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst, akinek személye - egy törvénycikk értelmében - sérthetetlen volt, és a királlyal azonos büntetőjogi védelemben részesült. A Nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, a kormányzó pedig - a Nemzetgyűlésnek felelős minisztériumon keresztül - a végrehajtó hatalmat. Horthy megválasztásával beadta lemondását a Huszár kormány. Átmeneti megoldásként fogadták el az egyes hatalmi csoportok Simonyi-Semadam Sándor kinevezését, aki egy ideig a bel- és külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. 1920. június 4-én rá hárult a szomorú kötelezettség, a felhatalmazás megadása a trianoni békeszerződés aláírására. Június 26-án lemondott, de véglegesen csak július 29-én távozott tisztségéből. Újra megnyitotta ügyvédi irodáját, 1920-tól a Keresztény Nemzeti Egyesülés, 1921-22-ben a Kisgazdapárt tagja volt. 1922-ben vonult vissza teljesen a politikai élettől, 1922-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja, 1932 és 1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt. 1936-ban titkos tanácsossá nevezte ki Horthy Miklós kormányzó. Több mutatása
50
éve
1976 – Meghalt Latinovits Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a "Színészkirály".
Érdemes művész, a magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége, posztumusz Kossuth-díjas. Édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja. Második férjétől, Frenreisz Istvántól születtek Latinovits féltestvérei, (művésznevén) Bujtor István és Frenreisz Károly. Latinovits sokat viaskodott az akkori hatalom képviselőivel, igazságkeresését, jobbító szándékát írásban is megfogalmazta a Ködszurkáló című (1973) önéletrajzi kötetében. A kortársak meg nem értése felőrölte idegeit. Máig vitatott, hogy a balatonszemesi vasútállomáson "véletlen" baleset történt-e vele vagy öngyilkos lett. Építész diplomát szerzett, majd a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. 1962-ben került a fővárosba, a Vígszínházhoz. Játszott és rendezett Veszprémben. Utoljára a Fővárosi Operett Színházban lépett fel. Szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó alakábrázolás jellemezte művészetét. 1959-ben filmezett először. Több mint ötven filmben játszott, legemlékezetesebbet az Isten hozta őrnagy úr és a Huszárik Zoltán rendezte Szinbád szerepében alakított. Kiváló volt Ady, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Rendezőként is a megszállottság és a kérlelhetlen igényesség jellemezte. Szegénylegények (1965), Hideg napok (1966), Isten hozta, őrnagy úr! (1969), Szindbád (1971) Több mutatása
49
éve
1977 – Meghalt Kovács Margit keramikus, szobrász, a modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtője
1902-1977 Budapesti, bécsi, müncheni iskolák után Dániában és Franciaországban volt tanulmányúton. Egyaránt mestere a körplasztikának és a domborműnek, az agyagbavésett rajzos csempéknek, korongolt és felrakott edényeknek, a mázak finoman árnyalt keverésének. Alkotómunkásságának középpontjában az ember áll. Témaköre kifogyhatatlanul gazdag, változatos: reális hangvételű portrék, biblikus kompozíciók, groteszk figurák és zsánerképek, népdalillusztrációk, zsúfolt díszű korsók, tálak. Világa összességében egységes hatasú, sajátosan egyéni hangú, hazai talajban gyökerezik, ugyanakkor modern és európai. "Az anyag mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált. És azóta az elem bekerülve vérem áramába, hol az öröm hullámhegyeire, hol az ijedt reménytelenség hullámvölgyeibe sodor, emel, buktat." - fogalmazta meg tömör egyszerűséggel röviddel a halála előtt. Életműve befejezett, csodálatos egész; zaklatott, idegtépett korban törékeny tökéletesség. Több mutatása
228
éve
1798 – Meghalt Giacomo Casanova, velencei kalandor, író.
Teljes nevén: Giacomo Girolamo Casanova de Seingalt. Az előkelő származású, művelt Casanova rendkívül mozgalmas és kalandos életet élt, volt jogász, pap, bűvész, csodadoktor, hegedűművész, lutri igazgató, könyvtáros, nemes társaságok kedvelt vendége és börtönök lakója, és mindenekelőtt ellenállhatatlan nőcsábász. Több mutatása
177
éve
1849 – Párizsban meghalt Lady Marguerite Blessington angol írónő, társasági hölgy.
A grófnő író és újság szerkesztő volt. Regényeket elbeszéléseket, de szépirodalmi és életrajzi műveket is írt. Írországban született. Margaret Power néven kétszer ment férjhez,mind a kér férjét eltemette, gyermeke sosem született. Szinte egész életében váltakozott az anyagi jólét és a hitelezők elöli menekülés. Emlékeit, kéziratait többször nyilvánosan elárverezték. Legismertebb munkája: Beszélgetések Lord Byron-nal, Belgiumi utazások vázlatai, A két barát. Éveken át szerkesztette Az emlékbe és A szépség drágakövei című lapokat. Több mutatása
154
éve
1872 – Meghalt Stanisław Moniuszko lengyel romantikus zeneszerző, zongorista és orgonista.
A lengyel nemzeti opera atyja. Magyar zenetörténészek gyakran illetik a „lengyel Erkel” jelzővel. A lengyel zenetörténetben ugyanis nagyjából azt a szerepet töltötte be, mint a magyar zenetörténetben Erkel Ferenc. Több mutatása
110
éve
1916 – Meghalt Sebők Zsigmond író, hírlapíró, Dörmögő Dömötör figurájának megalkotója.
Szintén ő teremtette meg Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi feledhetetlen alakjait.
81
éve