57
éve
Meghalt kategória
55
éve
35
éve
1991 – Meghalt Bánky Róbert színész, bábszínész, rendező, aki árnyjátékokat alkotott.
Névvariáns: ifj. Bánky Róbert. Apja Vitéz Bánky Róbert, karakterszínész és színházigazgató, anyja Orbán Viola színésznő volt. Iskolai kultúrműsorba készített először árnyszínházat 14 évesen. Az ötlet kényszerből született: a kétszemélyes jelenet másik résztvevőjének megrándult a lába, és nem tudott járni. Bánky vékony lécekkel merevített, zsinórral mozgatható figurákat készített, és ő mozgatta mindkét szereplőt, a másik fiú pedig ülve mondta saját szövegét. 1956 júniusában szerződött az Állami Bábszínházhoz, aminek 1991-ben bekövetkezett haláláig tagja volt. Több mutatása
15
éve
9
éve
2017 – Meghalt Bokros László festőművész, grafikus, szobrász.
Kolozsváron és Pécsett nőtt fel, tanárai Martyn Ferenc, Főiskolán Domanovszky Endre, Hincz Gyula, Pór Bertalan és Szőnyi István voltak. A Szolnoki Művésztelepen élt több mint harminc évig (1957-1989), felesége és alkotótársa Bokros Júlia keramikus. A Szolnoki Művésztelep hagyományosan realista, népies, világát továbbvitte, és konstruktivista, de teljes egészében sosem absztrakt modern stílust alakított ki. Természeti élményekből, a formák és a színek hatásából indult ki alkotásaiban. Több mutatása
865
éve
1161 – 32 éves korában meghalt II. Géza magyar király.
A halál éve más források szerint 1162.Székesfehérváron temették el. 1130-ban született II. (Vak) Béla és Ilona szerb hercegnő gyermekeként. 1141. 02. 16-án - még gyermekként - királlyá koronázták apja halála után. Uralkodásának kezdetén Belos szerb bán gyakorolta helyette a hatalmat. II. Géza uralma szilárdnak bizonyult, mert az ország vezetőrétege mögötte állt. Aktív külpolitikát folytatott, hadai többször háborúztak orosz földön. 1149. és 1152. között sógorát, Izjaszlav orosz fejedelmet ötször segítette meg a kijevi trónért folytatott küzdelemben. Kezdeményezésére telepedett meg a ciszterci és a johannita rend Magyarországon. Bizánc-ellenes politikája miatt a függetlenségükért harcoló szerbeket is támogatta. 1155-ben békült ki a bizánci császárral, azonban egész uralkodása idején rossz viszonyban volt Velencével. A hosszú ideig tartó béke éveiben építőmunkák zajlottak az országban, a lakosság száma jelentősen növekedett, a tudatos betelepítések (szászok, szlávok, flamandok) és a belső migráció eredményeként a lakatlan területek nagysága pedig csökkent. Uralkodásának utolsó szakaszában trónkövetelőként lépett fel ellene két testvére: 1157. tavaszán István herceg (a későbbi IV. István), 1160. körül László herceg (a későbbi II. László) összeesküvése is kudarccal végződött. Több mutatása
217
éve
1809 – Meghalt Franz Joseph Haydn osztrák zeneszerző, aki Magyarországon élt és alkotott.
Állandósította a szonátaformát, amihez szubjektív tartalmat adott, drámai és vígoperákat is írt. Művei: 106 szimfónia, 68 vonósnégyes, 62 zongoraszonáta, 45 zongoratrió, 14 mise. Két nagy oratóriuma, A Teremtés (1798), amelyet 1800-ban Budán vezényelt, és az Évszakok (1801) időskori munkásságának és az oratórium műfajának betetőzését jelentik. Életének három évtizedét (1761-1790) Esterházy Pál Antal kismartoni, majd "Pompakedvelő" Esterházy Miklós eszterházai birtokán töltötte Magyarországon, a hercegek házi karmestereként. Ez idő alatt vitte tökélyre életművének egyik meghatározó műfaját, a vonósnégyest. Több mutatása
48
éve
1978 – Meghalt Bozsik József futballista, a Kispesti Honvéd és az Aranycsapat tagja, százszoros válogatott.
Bozsik "Cucu" a kispesti grundon kezdte focista pályafutását, majd a háború után, 22 évesen lett a Budapesti Honvéd labdarúgó-csapatának tagja. 1943. és 1962. közöt 447 bajnoki mérkőzésen játszott, pályafutása során 11 gólt lőtt a nemzeti válogatott tagjaként. 1952-ben az Aranycsapattal olimpiai bajnok lett, és játszott az "évszázad mérkőzésén" is, az angolok ellen vívott legendás meccsben. Az ötvenes évek első felében Bozsikot tartották a világ legjobb jobbfedezetének, Magyarország történetének ő az egyetlen labdarúgója, aki elérte a százszoros válogatottságot. Sok társával ellentétben 1956-ban nem emigrált, és 1962-ig, az Uruguay elleni mérkőzéssel befejezett pályafutásáig hazai színekben, itthon játszott. A Honvédnak nem csupán játékosa, de futballszakosztályának vezetője, majd a klub elnöke is volt. Több mutatása
45
éve
1981 – Görögországban meghalt Lóránt Gyula, az Aranycsapat középhátvádje.
Lóránt Gyula 1943-ban, a Nagyváradi Atlétikai Clubban (NAC) kezdte labdarúgó-pályafutását. 1946-ban román bajnoki címet nyert az aradi csapat tagjaként, majd Magyarországra került. 1947-től 1949-ig a Vasas labdarúgója volt, ezután igazolt a Honvédhoz, így tagja lehetett az Aranycsapatnak. Alegendás csapat tagjaként részt vett a helsinki olimpián, a svájci világbajnokságon (ahol ezüstérmes lett a magyar csapat), és részt vett az angolok elleni meccsen is, ahol az Aranycsapat 6:3-ra győzte le a hazai pályán kilencven éve veretlen válogatottat. 1947. és 1955. között 42-szer játszott válogatottként, ez idő alatt 4 bajnoki címet szerzett. 1956-ban az Aranycsapat sok más tagjához hasonlóan Lóránt is emigrált, 1963. és 1981. között a Bundesliga több csapatának is edzője volt. 58 évesen, egy görögországi Schalke-meccs közben érte a halál. Több mutatása
432
éve