131
éve
Meghalt kategória
110
éve
1916 – Meghalt Görgei Artúr honvédtábornok és vegyész.
1848-ig neve Görgey, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey. Az 1848-49-es szabadságharc egyik tábornoka, a Szemere-kormány hadügyminisztere, a világosi fegyverletétel kezdeményezője és végrehajtója. Történelmi tettei azóta is vita tárgyát képezik. Mint vegyész sem merült el az ismeretlenség homályában, ő fedezte fel a laurinsavat. Több mutatása
106
éve
1920 – Meghalt Eleanor H. Porter amerikai regényírónő.
Legismertebb regénye az 1912-ben megjelent "Az élet játéka - Polyanna".
94
éve
1932 – Meghalt Endresz György, az első magyar aki átrepülte az Atlanti-óceánt.
Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (a világon tizenötödikként) átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább kontinens fölött. 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. Egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta. Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatásba azonban felhangok vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett politikai célokra is felhasználni. Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. Több mutatása
91
éve
1935 – Meghalt Jendrassik Alfréd építész, aki főleg közegészségügyi építkezésekkel foglalkozott.
Jendrassik Alfréd (Pest, 1866.07.01. – Budapest, 1935.05.21.) a magyarországi modern kórházépítési alapelvek kidolgozója és alkalmazója. Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1891-ben. 1893-ban állami szolgálatba lépett, előbb a kereskedelemügyi minisztériumban, majd 1903-tól a belügyminisztériumban működött, ahol főleg közegészségügyi építkezésekkel foglalkozott. 1911-ben megnyerte a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorülése alkalmából a modern kórházépítés alapelveinek megírására kitűzött pályázatot. Művei között több budapesti és vidéki bérház, villa és templom is szerepel. Legismertebb alkotása a Mátrai Állami Szanatórium. Több mutatása
72
éve
1954 – Meghalt Bartos Gyula, Kossuth-díjas színész.
Eredeti nevén: Prinz. érdemes művész.
72
éve
52
éve
1974 – Meghalt Kronberger Lili négyszeres műkorcsolyázó világbajnok, az első magyar világbajnok.
A morvaországi Troppau-ban (mai neve Opava, Ausztria), a harmadik női világbajnokságon aranyérmet nyert, megszerezve ezzel a magyar sporttörténet első világbajnoki címét. Kodály ösztönzésére bevezette a gyakorlatok zenére történő bemutatását. Kodály - aki maga is kitűnően korcsolyázott - Kronberger Lili számára átírta a "Háry János" daljáték intermezzójának egy részét klarinétszólóra. Akkoriban ugyanis délutánonként katonazenekar játszott a jégpályákon, a délelőtti edzéseken viszont klarinét szolgáltatta a muzsikát. A műkorcsolyázónő Kodály ötlete nyomán vezette be a gyakorlatok zenére történő bemutatását 1911-ben, Bécsben. Több mutatása
20
éve
2006 – Meghalt Szabadváry Ferenc, Széchenyi-díjas vegyészmérnök, tudománytörténész, az MTA rendes tagja, az Országos Műszaki Múzeum vezetője.
A kémia történetével foglalkozó írásai jelentősek, de írt tanulmányt a magyar barokk kor iskolarendszeréről és tudományáról is. A kémia területén minden ágazatban (analitikai kémia, szervetlen kémia, általános és fizikai kémia, szerves kémia, mezőgazdasági kémia, kémiai technológia) kutatásokat folytatott.Több mint 800 kémiai személy életrajzát dolgozta fel. 1996-ban a FECS (Federation of European Chemical Societies) Szövetségben kifejtett szolgálatáért FECS-kitüntetést kapott. 1983-tól 20 éven keresztül az Országos Műszaki Múzeum vezetője volt, tevékenysége alatt a múzeum gyűjteménye megnégyszereződött. Több mutatása
14
éve