Ma Jácint névnapja van

Meghalt kategória

131 éve

1895 – Meghalt José Marti kubai költő, író, szabadságharcos.

Hazájában hősként tisztelik, a havannai repülőtér az ő nevét viseli. Húszéves sem volt, amikor kőfejtőben elvégzendő kényszermunkára ítélték az 1868-as összeesküvésben való részvételért. A nehéz munka, és az emberi szenvedés jelenik meg az "El presidio político de Cuba" című esszéjében, amit 1871-ben írt. A szabadsághoz való jog és az emberi élet sérthetetlensége voltak a fő elvei. 1877-től a Guatemalai Egyetem irodalomprofesszora volt. 1881-ig Venezuelában, majd az Egyesült Államokban élt, majd Máximo Gómez tábornok oldalán harcolt. 1895. május 19-én esett el Boca de Dos Ríos közelében. Életében is adott ki verseket, amiket a fiának ajánlott Ismaelillo néven, de Egyszerű versek és Szabad versek kötetei csak halála után jelentek meg. Magyarul hat kötete jelent meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1895. 05. 19. Meghalt Történelem Irodalom

113 éve

1913 – Meghalt báró tolcsvai Korányi Frigyes belgyógyász, egyetemi tanár.

Eredeti nevén: Kornfeld FrigyesA magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja, az MTA levelező tagja.Fiai: (ifj.) báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter (1931-1932) és Korányi Sándor orvosprofesszor.Nevét több közintézmény is viseli, mint például a nagykállói gimnázium, a SOTE Korányi Frigyes Szakkollégiuma, illetve a Korányi Kórház (hivatalos nevén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet). Több mutatása

Teljes esemény 0

1913. 05. 19. Meghalt Tudomány Magyar

31 éve

1995 – Meghalt Páskándi Géza erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója.

Neve más írásmóddal: Páskándy. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1992–1995 között elnökségi tagja.Irások: Piros madár, Üvegek, Tű foka, Vendégség, Tornyot választok, Magyar Háromkirály, A szabadság színeváltozásai, A szélmalom lakói, Torony Filmek: Holnap lesz fácán és Hány az óra, Vekker úr? Több mutatása

Teljes esemény 0

1995. 05. 19. Meghalt Film/Média Irodalom Magyar

5 éve

2021 – Meghalt Vámos Tibor, Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották.Tizenévesen matematikus-fizikus szeretett volna lenni, de – saját szavai szerint – néhány igazi tehetség megismerése után váltott a matematikai-fizikai hátterűnek ígérkező villamosmérnöki tanulmányokra. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát.Részt vett az Inotai Hőerőmű és a Dunai Vasmű építésénél, a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta.Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számtástechnika irányába fordult. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapítja az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben, az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964-1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet Tanácsának elnöke, professor emeritusa. Vámos Tibornak sikerült az Intézetből szigetet alkotni, jórészt mentesítve az itt dolgozókat a külvilág negatív hatásaitól. Ismerte a görög klasszikusokat, vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét. Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között. Számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Több mutatása

Teljes esemény 0

2021. 05. 19. Meghalt Tudomány Magyar

0 éve

2026 – Meghalt Scherer Péter, Jászai Mari-díjas színész, filmszínész, szinkronszínész.

Tagja volt a Bárka Színháznak, a Krétakörnek is. 1994-es szakmai és a közönség elismerést is szerzett a Csányi János rendezte Szentivánéji álom, amiben Mucsi Zoltánnal két mesterembert (Kapa és Pepe) alakítottak, amit aztán többek között számos Jancsó Miklós-film követett ugyanezekkel karakterekkel. Egyáltalán nem bánta, ha őket Kapa–Pepével azonosítják, noha mindkettőjüknek jelentős színházi és filmes életpályája van. Több mutatása

Teljes esemény 0

2026. 05. 19. Meghalt Film/Média Magyar Színház

520 éve

1506 – Meghalt Kolumbusz Kristóf itáliai származású utazó, tengerésztiszt, az amerikai kontinens 1492-es felfedezője.

Olaszul: Cristoforo Colombo, portugálul: Cristóvão Colombo, spanyolul: Cristóbal Colón. A portugál, majd a spanyol korona szolgálatában állt. A 10. századi viking hajósok (feltehetően Leif Eriksson, esetleg Bjarni Herjólfsson és harcosaik) már jártak amerikában. Kolumbusz felfedezése vezetett a korabeli világkép kitágulásához, és az amerikai kontinens feltérképezéséhez és kolonizálásához. Több mutatása

Teljes esemény 0

1506. 05. 20. Meghalt Történelem

231 éve

1795 – Meghalt Hajnóczy József jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője.

Gróf Forgách Miklósnál, majd Széchényi Ferenc grófnál vállalt titkári állást. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. II. József híve lett, tőle várt segítséget a hazai feudalizmus ellen. 1786-ban Szerém vármegye alispánjává nevezték ki. Az 1790–91-ben kibontakozó nemesi-nemzeti mozgalom viszonylag haladóbb szárnyát igyekezett társadalmi-gazdasági reformokra rábírni. Röpirataiban követelte az örökváltságnak és a jobbágyok birtokjogának törvénybe iktatását. Később a francia forradalom eszméi felé fordult. Az adózásról írt munkájában bírálta a feudális alkotmányt. Követelte a nemesség megadóztatását, az összes egyházi javak szekularizációját, a sajtószabadságot, a polgári állam létrehozását. Hangoztatta a jobbágyság művelődési jogát is. 1792-ben a budai királyi kamara titkára lett. 1793-ban a latin nyelvre lefordított jakobinus alkotmányt terjesztette. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társaság egyik tagját. 1794 augusztusában elfogták, majd halálra ítélték.Budán utca van róla elnevezve. Több mutatása

Teljes esemény 0

1795. 05. 20. Meghalt Történelem Magyar