Ma Ábrahám névnapja van

Meghalt kategória

12 éve

2014 – Meghalt Estée Lauder magyar származású amerikai cégvezető, az Estée Lauder kozmetikumok megalkotója.

Férjével Joseph Lauderrel hozták létre közösen az Estée Lauder Companies-t, az első termékekkel 1946-ban jelentek meg a piacon. Az Estée név az "Eszti" becenévből alakult ki. A kozmetikumokkal és krémekkel nagybátyja, John Schotz ismertette meg, aki szintén magyar származású és vegyész volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

2014. 04. 24. Meghalt Magyar

949 éve

1077 – Meghalt I. Géza magyar király.

Vácott székesegyházat építtetett és megalapította a garamszentbenedeki bencés monostort. Vácott temették el. 1040. körül született Lengyelországban I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő gyermekeként. A "Magnus" (Nagy) nevet kapta keresztelésekor. Apja tragikus halála után, 1063. őszén Lengyelországba menekült, majd II. Boleszlav lengyel fejedelem serege élén vonult be Magyarországra. 1064. januárjában kiegyezett Salamon magyar királlyal, így a fegyveres összecsapásra nem került sor. Salamon uralmának elismeréséért megkapta az ország 1/3-át magában foglaló dukátust. 1071-ig békés egyetértésben éltek, közösen harcoltak a csehek és a velenceiek ellen, együtt támogatták Rómanosz Diogenészt a bizánci császár elleni felkelésében, majd vereséget mértek a keletről benyomuló besenyőkre. 1071-től I. Géza már alig titkoltan hatalomra tört, ami 1073-ban már nyílt belháborúhoz vezetett. 1074. februárjában még vereséget szenvedett Salamontól, de március 14-én, a mogyoródi csatában már győzelmet aratott, Salamon pedig az ország nyugati szélére menekült. I. Géza elfoglalta a trónt, a dukátust testvérének, Lászlónak adta. Saját uralmát VII. Gergely pápával akarta elismertetni, azonban ezt a pápa hűbéruraságának elismeréséhez kötötte, amire I. Géza nem volt hajlandó. VII. (Dukasz) Mihály bizánci császárhoz fordult, aki Magyarország törvényes királyának ismerte el, koronát küldött, amellyel 1075. tavaszán I. Géza királlyá koronáztatta magát. Rövid uralkodása alatt több jelentős gazdasági reformot (árak maximálása, vásári reform, pénzreform) is bevezetett. Halála előtt még tárgyalásokat kezdett Salamonnal a trónviszály békés rendezésére, amelyre már nem kerülhetett sor. Több mutatása

Teljes esemény 0

1077. 04. 25. Meghalt Történelem Magyar

112 éve

1914 – Meghalt báró Fejérváry Géza miniszterelnök, gyalogsági tábornok.

Bécsben 81 éves korában halt meg. 1905-ben Ferenc József nevezte ki a "darabontkormány" élére. 1851-ben végzett a bécsújhelyi katonai akadémián, ahol hadnaggyá avatták, majd 1852-ben főhadnagy lett. A Hadiiskola elvégzése után, 1857-től a vezérkarnál teljesített szolgálatot. 1859-től kapitányként az olasz-francia-piemonti háborúban vett részt, ahol a solferinói ütközetben kitüntette magát, 1860-ban kamarási méltóságot kapott, 1862-ben osztrák bárói rangra emelték. 1864-ben a Dánia elleni háborúban harcolt, 1865-től őrnagy és Ferenc József szárnysegédje, 1868-tól alezredes és a 32. gyalogezred, majd a 72. tartalékos ezred parancsnoka volt. 1872-ben került át a magyar honvédséghez ezredes dandárparancsnokként. 1872-től honvédelmi minisztériumi államtitkár, 1884. októberétől honvédelmi miniszter volt, 1885-ben a főrendiház tagjává választották. 1875-ben elnyerte a magyar báróságot és vezérőrnaggyá léptették elő, 1884-ben altábornagy, 1887-ben a szegedi gyalogezred parancsnoka, 1890-től táborszernagy lett (1908-ban minősítették át gyalogsági tábornokká). 1887-ben kormánypárti programmal Budapest I. választókerületében képviselői mandátumot szerzett, amelyet az 1892. évi választásokon az ellenzék sikeresen megtámadott, így ismét a főrendiház tagja lett. Honvédelmi minisztersége idején rövidebb időszakokra a király személye körüli és a földművelésügyi miniszteri tisztséget is betöltötte. 1896-tól 1906-ig Temesvárt képviselte az országgyűlésben kormánypárti programmal. Mivel személyes, bensőséges viszony fűzte az uralkodóhoz, az udvar teljes bizalmát élvezte. A haderő állandó vitája miatt 19 év után, 1903. júniusában távozott a Honvédelmi Minisztérium éléről. 1904. októberében a magyar darabont testőrség kapitányává nevezte ki a király. Az 1905. januári választásokon ugyan az ellenzék szerezte meg a győzelmet, de a parlamentarizmus szabályait figyelmen kívül hagyva, Ferenc József nem az új parlamenti többségből jelölt ki miniszterelnököt. Célja az volt, hogy megtörje a nemzeti koalíció ellenállását, és ezzel a feladattal Fejérváry Géza bárót bízta meg, akit június 18-án nevezett ki miniszterelnökké. Betöltötte a király személye körüli és 1906. márciusáig a pénzügyminiszteri tisztséget is. Az ellenzék hajthatatlansága miatt 1905. 09. 12-én lemondott és ügyvezetőként maradt hivatalban. Azonban Ferenc József nem engedett és október 16-án ismét kinevezte. Ekkor már felhagyott az udvar és az új parlamenti többség közötti közvetítéssel, hatalmi bázisának megteremtésére törekedett. Október 30-i értekezletén a Szabadelvű Párt kormányának programját ellenezte, valamint elutasította hatalmi törekvéseit. "Nemzeti ellenállás" bontakozott ki, a megyékben úgynevezett alkotmányvédő bizottságokat hoztak létre. Az ellenzék végül feladta eredeti programját és Fejérváry Géza közvetítésével kiegyezett az udvarral, 1906. 04. 08-án, a "darabontkormány" elnökének lemondásával végre hatalomra jutott. Fejérváry ismét a darabont testőrség kapitánya lett, majd 1912. decemberében a bécsi magyar testőrség élére került. 1859-től a Mária Terézia katonai rend lovagja (1909-ben a gyémántokat is megkapta hozzá), 1896-tól kancellárja volt. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1901-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1914. 04. 25. Meghalt Történelem Magyar

38 éve

1988 – Meghalt Pataki Ferenc olimpiai bajnok tornász.

Patakinak köszönhető egyebek között, hogy az 1940-es években rohamos fejlődésnek indult Magyarországon a talajtorna. Az elsők között épített be a műszabadgyakorlatokba akrobatikus ugrássort. Az 1948. évi londoni olimpián aranyérmet nyert gyakorlatával, lóugrásban, valamint a csapat tagjaként két bronzérmet is szerzett. Az 1952. évi helsinki olimpián még tagja volt a hatodik helyet szerzett magyar együttesnek. Egyéni összetettben 1941-1953. között hat magyar bajnokságot nyert. Később az Állami Artistaképző Iskola tanáraként működött. Több mutatása

Teljes esemény 0

1988. 04. 25. Meghalt Sport Magyar

201 éve

1825 – Miskolcon meghalt Benkő Sámuel orvos, az első magyar tudományos kórboncnok.

Benkő Sámuel az erdélyi Kisbaconban született 1743-ban, tanulmányait német és holland egyetemeken folytatta, doktori címet szerzett filozófiából. Hazatérve Nagyszombaton, illetve Pesten és Budán tanult orvostudományt, diplomája kézhezvétele után ötven évig volt Miskolc főorvosa, ahol a kísérletező kedvű és nagy tudású ember hatalmas köztiszteletnek örvendett. Jelentős szerepe volt az orvosi helyrajzírás és az orvosmeteorológiai megfigyelések meghonosításában, illetve a kórbonctani kutatások és rendszeres járványügyi vizsgálatok elindításában. Több mutatása

Teljes esemény 0

1825. 04. 25. Meghalt Tudomány Magyar

173 éve

1853 – Meghalt William Beaumont amerikai katonaorvos, "Father of Gastric Physiology" - a gyomor élettanának atyja.

67 éves korában halt meg. 1822. 06. 06-án Alexis St. Martin kezelőorvosa lett. A 18 éves kanadai utazót puskával mellkason találták, a golyó eltörte a bordáit, gyomra áttfúródott, tüdeje megsérült. Semmi jel nem mutatott arra, hogy meg kívánna halni, ezért gondosan ápolták. Csakhogy a seben keresztül távozott, amit elfogyasztott, így elkezdték táplálni a végbelén át: a bal mellbimbója alatti lyukat lezárták egy kötéssel, különben minden távozott volna. Sokat köszönhet neki a táplálkozástudomány, ugyanis William Beaumont különböző ételfalatokat eresztett a lyukba selyemfonálon, és az emésztési folyamatokról részletes feljegyzéseket készített. 1833-ban adta ki a St. Martinon végzett kutatásait "Experiments and Observations on the Gastric Juice and the Physiology of Digestion" című könyvében. Több mutatása

Teljes esemény 0

1853. 04. 25. Meghalt Tudomány Irodalom

163 éve

1863 – Londonban meghalt Kmetty György honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő alakja.

Kmetty Budavár bevételénél hadtestparancsnokként szerzett érdemeket, de más csatákban is felfigyeltek bátorságára, parancsnoki és hadvezetési képességeire. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, és Iszmail - Ismail pasa néven, dandártábornokként harcolt. Irodalmi hírnévre is szert tett pamfletjével, amelyben Görgei Artúr emlékiratát bírálta. Több mutatása

Teljes esemény 1

1863. 04. 25. Meghalt Történelem Irodalom Magyar