Ma Ábrahám névnapja van

Meghalt kategória

69 éve

1957 – Meghalt Ignatius Roy Dunnachie Campbell dél-afrikai születésű angol író (A beszélő vadló).

A spanyol polgárháborúban Franco oldalán vett részt, majd a második világháborúban az angol hadseregben harcolt, megsebesült, rokkanttá vált. Halálát autóbaleset okozta. Nemcsak élete, hanem költészete is lázadás volt a polgáti életforma és szemlélet ellen. Lírájára az életszeretet, az élni akarás jellemző, verseiben formai tökélyre törekedett. Szatirikus verseivel mindig szembehelyezkedett a korabeli, általa mesterkéltnek tartott angol irodalommal. Fő művei: a Georgiász című "szatirikus fantáziája", a Virágzó karabély és A beszélő vadló című verseskötetek. Több mutatása

Teljes esemény 0

1957. 04. 22. Meghalt Irodalom

830 éve

1196 – Meghalt III. Béla Magyarország királya.

Más forrás szerint egy nappal később, április 24-én halt meg.Bizáncban nevelkedett, ahol sok mindent elsajátított az államvezetés területén. Átszervezte a közigazgatást, elrendelte az írásos, okmányszerű hivatali ügyintézést. A papok egy része végezte ezt a hivatali munkát, de az iskolák elterjedésével megnőtt a világiak írni-olvasni tudása is. A király szorgalmazta magyar diákok külhoni egyetemeken való tanulását. Külön királyi kancelláriát hozott létre, amelynek egyik tisztviselője volt a - Franciaországban tanult - névtelen jegyző Anonymus. Ő dolgozta fel a honfoglalás regényes történetét a Magyarok Tettei (Gesta Hungarorum) címmel. III. Béla királyunk méltó örököse és folytatója volt a szentistváni műnek.Haláláról bővebben Több mutatása

Teljes esemény 0

1196. 04. 23. Meghalt Történelem Magyar

410 éve

1616 – 52-dik születésnapján meghalt William Shakespeare színész, író, drámaíró (Rómeó és Júlia, Hamlet).

Irodalmi hagyatéka talán a leggazdagabb a világon: 37 színdarab, 154 szonett, 2 elbeszélő költemény, és egyéb, különböző műfajú versek. Ugyanakkor mindössze két, valamennyire is hiteles arcképe maradt az utókorra. Kézírását csak aláírásából és egy, a cenzúra által betiltott mű 147 soros jelenetéből ismerjük, nincsenek személyes érzéseiről beszámoló levelek vagy naplók. Nehéz helyzetben vannak azok, akik meg akarják írni a költő életrajzát, hiszen csak néhány epizód áll rendelkezésükre. Színműveinek teljes kiadása 1623-ban, halála után 7 évvel látott napvilágot. Az irodalomtörénészek azonban a mai napig vitatkoznak azon, hogy a kötetben megjelent művek mindegyike Shakespeare tollából származik-e. Az 52. születésnapján elhunyt író életműve olyan gazdag és maradandó, hogy a kutatók komolyan kételkednek abban, hogy származhatott-e mindez egyetlen ember, különösen egy vidéki, másodrangú színész tollából. A darabok bonyolult cselekményei és felejthetetlen alakjai az emberi érzelmek teljes skáláját ölelik fel. Az írások minden kétséget kizáróan bizonyítják a szerző jártasságát a történelemben, irodalomban, filozófiában, jogtudományban és az udvari etikettben. Vajon hol tanulhatta meg ez a társadalom peremén élő vidéki író, hogy hogyan viselkednek az arisztokraták és hogyan beszélnek az ügyvédek? Lehetséges, hogy ez a színész megengedte egy művelt, előkelő származású embernek, hogy használja a nevét? 1781-ben egy angol lelkész a Stratfordban fellelhető iratokat áttanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy Shakespeare nem lehetett elég tapasztalt műveinek megírásához. Tanulmányát azonban nem akarta kiadni, jegyzeteit elégette, azonban egy barátjának elmesélte felfedezését. A XIX. században angol és amerikai tudósok is hasonló nézeteket kezdtek hangoztatni. Az egyik feltevés szerint Sir Francis Bacon filozófus, esszéista és államférfi lehetett a valódi szerző. Bacon I. Jakab uralkodása alatt magas hivatalt töltött be az udvarban, sőt később nemesi rangot is kapott. Más elképzelések szerint az Erzsébet kori drámaíró, Christopher Marlowe az eredeti szerző. Marlowe-t 1593-ban eretnek nézetei miatt börtön, sőt halálbüntetés fenyegette, majd nem sokkal később egy kocsmai verekedésben halt meg. A feltételezés szerint a verekedést maga Marlowe rendezte, az áldozat egy külföldi matróz volt. Ő a kontinensre menekült és innen küldte Angliába műveit. További feltételezések szerint az igazi szerző egy nemesember volt, aki talán méltóságán alulinak érezte, hogy színdarabokat ír, vagy netán attól félt, hogy az uralkodónak nem tetszik, ha nyilvánosan ellentétes politikai nézeteket hirdet. Több mutatása

Teljes esemény 0

1616. 04. 23. Meghalt Történelem Irodalom Alkotás

410 éve

1616 – Madridban meghalt Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő (Don Quijote).

"Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha", "Példás beszédek" Cervantes a lovagi nemességhez tartozó vagyontalan családból származott. A hosszú ideig tartó katonai szolgálat után csak egy adószedői állást kapott. Az 1571-es Lepantonál vívott tengeri csatában is részt vett, megsebesült (fél karjára béna lett), s a törökök fogságába esett. Családja csak hosszú évek után tudta kiváltani. Az 1605-ben megjelent "Don Quijote de la Mancha" című lovagregényében - saját tapasztalatai alapján - parodizálva szembesítette a lovagkor kultuszát a megváltozott világgal. Az egykori büszke lovagot a spanyol állam nem tudja eltartani, nincs miből megélnie. Don Quijote kóbor lovaggá válik, saját elképzeléseinek foglya lesz, amibe belebolondul. A mű második részét 1615-ben adták ki. Több mutatása

Teljes esemény 0

1616. 04. 23. Meghalt Film/Média Irodalom

79 éve

1947 – Meghalt gróf Károlyi Gyula, aki 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

Budapesten 75 éves korában halt meg. Az első magyar köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály unokatestvére. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, valamint a bonni és a berlini egyetemen végezte, majd Arad vármegyei birtokán gazdálkodott. 1902-ben kamarási méltóságot kapott, 1905-ben tagja lett a főrendiháznak. 1905-06-ban a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás" aktív résztvevője volt. 1906-tól Arad vármegye és Arad város főispánja volt, 1910-ben, a Nemzeti Munkapárt választási győzelme után birtokára vonult vissza gazdálkodni. Az I. világháború idején az orosz fronton teljesített szolgálatot tartalékos huszárhadnagyként. 1919. 05. 05-én ellenkormányt alakított Aradon a francia csapatok biztosítására, de kormányának több tagjával együtt a román hadsereg internálta. Kiszabadulása után, május 30-án francia védnökség alatt Szegeden alakított kormányt, amelynek Horthy Miklós lett a hadügyminisztere. Az elmaradt francia támogatás és az egyes politikai csoportok közötti hatalmi harc miatt július 12-én lemondott, és ismét visszavonult a politikai élettől. 1927-ben az újonnan szervezett felsőház tagja lett, 1928-tól 1930-ig koronaőr. 1930. decemberében külügyminiszterré nevezte ki Horthy Miklós kormányzó, 1931-ben a székesfehérvári választókerület kormánypárti országgyűlési képviselője lett. Gróf Bethlen István lemondása után, 1931. 08. 22-én kormányt alakított, valamint rövidebb időszakokra betöltötte a pénzügyminiszteri, a népjóléti és munkaügyi miniszteri tisztségeket is. A nagy gazdasági világválság miatt megszorító intézkedéseket hozott: adóemelések, a köztisztviselők fizetésének és nyugdíjának csökkentése, szigorú takarékossági intézkedések. Hivatkozással a szeptember 13-i biatorbágyi merényletre, statáriumot hirdetett, a rögtönítélő bíróságok hatáskörét kiterjesztette, a gyülekezési jogot korlátozta. Decemberben megtiltotta a külföldi pénzkifizetéseket. A politikai válság a mérséklés helyett egyre inkább elmélyült, a különböző érdekcsoportok támadták, sőt a szélsőjobboldal kormányellenes puccsot akart indítani ellene. 1931. decemberében már le akart mondani, de a kormányzó rábeszélésére hivatalában maradt. 1932. szeptemberében a kormánypárt is szembefordult vele, így október 1-jén lemondott a miniszterelnöki tisztségről, és ismét visszavonult. 1936-ban Horthy Miklós titkos tanácsossá nevezte ki. A II. világháború idején gróf Bethlen Istvánnal és gróf Esterházy Móriccal együtt támogatta Horthy úgynevezett kiugrási politikáját. 1915. és 1945. között a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1947. 04. 23. Meghalt Történelem Magyar