17
éve
Meghalt kategória
460
éve
1566 – Meghalt Nostradamus francia orvos és asztrológus jövendőmondó.
Salon-de-Provence-ban 62 éves korában halt meg. Eredeti nevén: Michel de Nostredame Orvosként a pestis leküzdéséért harcolt, de ebből nem tudott megélni, így egy obszervatóriumot állított fel. 1555-ben megjelentette "Prophéties" című művét, amely jövendöléseket tartalmazott történelmi eseményekkel, találmányokkal és katasztrófákkal kapcsolatban. Megjósolta, hogy II. Henriket egy lovagi tornán halálos baleset éri. Amikor ez beigazolódott, általánosan elismerték és híres jövendőmondó lett, akinek jóslatai máig is hatnak. Több mutatása
121
éve
1905 – Meghalt Kruspér István mérnök, geodéta, Pest felmérési feltételeinek összeállítója.
Kruspér István Bécsben szerzett mérnöki oklevelet, fő szakterülete a geodézia volt. Közreműködött a méter és a kilogramm egyedüli törvényes mértékegységként való elfogadásáról szóló törvény előkészítésében. Az ő előterjesztése alapján állították fel a magyar Mértékhitelesítő Bizottságot, de a Nemzetközi Mértékügyi Bizottságnak is alapító tagja volt. Kruspér állította össze Pest város felmérésének feltételeit is. Több mérőműszert szerkesztett illetve alakított át, "új lejtmérő" szintezőműszeréért az 1878-as Párizsi Világkiállításon ezüstérmet kapott. Jelentős eredményeket ért el a metrológia terén is. Több mutatása
43
éve
1983 – Meghalt Budai László futballista, a legendás Aranycsapat jobbszélsője.
Budai László, a "Púpos"-ként emlegetett focista húsz éves korában igazolt a ferencváros labdarúgó-csapatához, majd egy év múlva a Budapesti Honvédhez került. Itt mintegy tíz évet töltött el a jobbszélen, ez idő alatt ötszörös magyar bajnok volt. "Púpos" nevéhez rengeteg gyönyörűen kivitelezett támadás fűződik a focipályán, jelentős szerepe volt az Aranycsapat bravúros olimpiai szereplésében és az angolok elleni győzelemben, de az 1954-es svájci világbajnokságon is segített ezüstérmet nyerni a magyar válogatottnak. Budai az Aranycsapat 1956-os széthullása után is tagja maradt a válogatottnak, még az 1958-as svédországi világbajnokságon is pályára lépett a csapattal. Visszavonulása után katonatisztként több katonia iskola labdarúgó-edzője volt. Több mutatása
248
éve
1778 – Meghalt Jean-Jacques Rousseau svájci francia filozófus, író és zeneszerző ("Vissza a természethez!").
Politikai eszméi hatást gyakoroltak a nagy francia forradalomra. 1749-ben pályaművet adott be adijoni Akadémia egyik pályázati felhívása, ahol válaszolni kellett a kérdésre: "A tudományok és művészetek fejlődése rombolta avagy fejlesztette az erkölcsöket?" Az elvárt válasz az lett volna, hogy a tudományok és művészetek fejlődése finomította. Rousseau azonban az igazságot egy csomó féligazsággal keverve fejtette ki véleményét: A becsület a tudatlanság gyermeke, a tudomány és az erény tehát összeférhetetlenek. "Megjöttek a bölcsek, elmennek a jók" - idézte Senecát, szerinte a tudomány és a művészet egyenesen az emberiség bűneiből fakad. A csillagászat a babonából, az ékesszólás a hiúságból, a geometria a kapzsiságból, a fizika a kíváncsiságból, az etika a gőgből. Meglepõdött, amikor értekezésével óriási sikert aratva elnyerte a dijoni akadémia pályadíját. A "vissza a természethez" - jelszót ettől kezdve társítják Rousseau nevéhez, bár szó szerint ez nem is szerepelt a pályaműben. Több mutatása
183
éve
1843 – Meghalt Samuel Hahnemann német orvos, a homeopátiás orvoslás megalapítója.
Teljes nevén: Samuel Christian Friedrich Hahnemann.
177
éve
1849 – Meghalt Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.
Bereck, Erdély 1814. november 27. – 1849. július 2.A csatatéren vesztett életét.
89
éve
1937 – Eltűnt Amelia Earhart amerikai pilótanő, az első nő, aki egyedül repülte át az Atlanti óceánt.
Körbe akarta repülni a Földet, már az út felén is túl járt, amikor a Csendes-óceán fölött eltűnt a gépe. A haditengerészet történetének legkiterjedtebb légi és tengeri keresését indították el, 250 ezer négyzetmérföldnyi területet kutatták át a Csendes-óceánon, a művelet összesen négymillió dollárba került. A hivatalos álláspont szerint Earhart és navigátora Fred Noonan a Csendes-óceánba zuhant, július 19-én tengerbe veszettnek nyilvánították őket. Több expedíció is próbálta megtalálni a repülőgép roncsait a Howland-sziget körüli tengerfenéken, csúcstechnológiás szonárokat és mélytengeri robotokat is bevetettek, de nem jártak sikerrel. Mivel eltűnésük máig tisztázatlan, így számos elmélet született. Az egyik ilyen szerint Earhart az amerikai kormány titkosügynöke volt, és a japánok fogságába esett, mert kémkedni próbált a japánok által megszállt szigeteken. Egy másik elmélet szerint Earhart és Noonan egy lakatlan szigeten, Nikumarorón kötöttek ki, ahol később olyan leleteket találtak, amik emberi jelenlétre utalhattak. Több mutatása
65
éve
1961 – Öngyilkos lett Ernest Miller Hemingway Nobel-díjas amerikai író (Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger).
Az orvoscsaládból származó író kalandos életet élt. 1918-ban önkéntesként az olasz frontra került, és egészségügyi szolgálatot teljesített. Tudósítóként 1921. és 1927. között Európában dolgozott. A spanyol polgárháborúban harcolt 1936-1937-ben, majd Kínában és Kubában élt. Műveiben tematikusan dolgozta fel élményeit, amely a modern irodalom számára példamutató volt. Regényeiben a hősök egyéni erkölcsi normák szerint állnak helyet egy borzalmas és értelmetlen világban. 1926-ban "Különös társaság" ("Fiesta") című regényével érte el első sikerét. Világháborús regénye "Búcsú a fegyverektől" címmel 1929-ben jelent meg. Spanyolországi élményeit 1940-ben az "Akiért a harang szól" című regényében dolgozta fel. "Az öreg halász és a tenger" című regényének hőse szelíd megadással fogadja a kudarcokat. Ez az 1952-ben megjelent mű volt Hemingway utolsó nagy írói sikere. 1954-ben munkásságát Nobel-díjjal jutalmazták. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, majd 61 éves korában öngyilkosságot követett el. Több mutatása
62
éve