Ma Ede névnapja van

Meghalt kategória

72 éve

1954 – Londonban meghalt Jendrassik György gépészmérnök, feltaláló (Diesel motor, gázturbina).

Jendrassik György a charlottenburgi és a budapesti műegyetemen végezte tanulmányait, majd a Ganznál kezdett dolgozni. Itt született meg első találmánya, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli Diesel-motor, amelyekkel elindult a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás dieselesítése. Másik jelentős eredménye a a világ első kis, 100 lóerős gázturbinája. Gázturbináinak gyártására megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő KFT-t. Magyarországon és mintegy 20 külföldi országban közel nyolcvan szabadalmat jegyeztetett be motor- és gázturbinákra vonatkozóan. Több mutatása

Teljes esemény 0

1954. 02. 08. Meghalt Tudomány Technika Magyar

69 éve

1957 – Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.

Neumann János matematikai tehetsége ellenére, bankár apja kívánságára vegyészmérnöknek tanult Zürichben, miközben Berlinben és Pesten matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott. A zsidó származású, bár nemesi címet szerzett családból való Neumann a harmincas években emigrált az Egyesült Államokba. Princetonban, a mérnöktovábbképző intézetben matematika-professzor lett, majd részt vett az amerikai atombomba elkészítésében, amely rengeteg számítást igényelt. Egy évvel később már Pennsylvaniában igazgatott egy hadászati számítógép-projektet, amelyet másodpercenként ezer művelet sebességűre terveztek. Neumann ezután haláláig együtt dolgozott ottani kollégájával, Hermann Goldstine matematikussal. Többek közt megalkották az IAS- vagy Neumann-gépet, amely sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, felépítése pedig nagyjából megegyezett a mai modern számítógépekével, így joggal tartják ezt a mai gépek ősének. Neumann élete végéig, halálos betegen is dolgozott; 1957-ben tüdőrákban halt meg. Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a "Neumann elvet" sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon. Több mutatása

Teljes esemény 0

1957. 02. 08. Meghalt Tudomány Technika Magyar

60 éve

1966 – Meghalt Rideg Sándor, Kossuth- és József Attila-díjas író (Indul a bakterház).

1903 febr. 12-én született egy uradalmi cseléd fiaként, gyerekkorát a pusztán élte le. 1919-ben beállt vöröskatonának. A szocializmusba és a proletárdiktatúrába vetett hite egész életét végigkísérte, egy nyíltan kommunista író volt. A tanácsköztársaság bukása után Budapestre költözött, 1925-től kezdve rendszeresen lecsukták. Íróként először 1931-ben jelentkezett. Első regényét, az Indul a bakterházat 1939-ben írta meg, de megjelenésére még jó négy évet kellett várnia. 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A háború után az irodalmi élet központjába került. Egy ideig katonának állt, de komolytalansága, állandó viccelődése és a szabályokra való fittyet hányás azonban alkalmatlanná tette őt erre a feladatra. Társai szerint különösen becsületes és hithű férfi volt, egészen haláláig harcolt az elveiért. Összesen 32-szer volt börtönben rövidebb-hosszabb időre. A stílusa mindmáig különleges és utánozhatatlan, a népmesei elemek és prolihumor jellemzi műveit. Több mutatása

Teljes esemény 0

1966. 02. 08. Meghalt Film/Média Irodalom Magyar

153 éve

1873 – Meghalt Vidróczki Márton, mátrai betyár.

Más változatok szerint a neve Vidrócki, Vidrovszky, Mitróczy. A hiedelem szerint nem fogta a golyó, kegyetlenül megbüntette ellenségeit, nagylelkűen meghálálta a segítséget. Csak a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta. Sok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól. Félelemmel vegyes tisztelet övezte. Sírja Egerben, a Rókus temetőben van, kopjafa jelöli. Több mutatása

Teljes esemény 0

1873. 02. 08. Meghalt Magyar

120 éve

1906 – Meghalt Maticska Jenő festőművész.

Nagybányán öt elemi iskolát végzett. 1904-05-ben a telet Iványi Grünwald Bélával Rómában töltötte Nagybánya ösztöndíjasaként. Mind tanárai, mind a műértő közönség ígéretes tehetségnek tartották. Ösztönösen kialakult dinamikus természetlátása és színérzékenysége tette lehetővé, hogy már fiatalon művészi színvonalú képeket alkotott. Csaknem száz képből álló életművében tájkép, portré, csendélet és csatakép is megtalálható. Legkedveltebb témája a Nagybánya környéki táj. 1901-ben egy Kolozsváron rendezett kiállításon első díjat nyert. Műveivel 1904-ben mutatkozott be a Nemzeti Szalon őszi tárlatán. Népszerűségét igazolja, hogy 1911-ben Nagybányán rendezett emlékkiállításán harminckét, magángyűjteményből kölcsönzött képe is szerepelt. Tüdőbetegségben halt meg. Főbb művei: Fagy; A híd utcai református templom; Körmenet; Követválasztás Nagybányán; Csatavázlat 1848-ból; Koratavasz; Táj kunyhóval Több mutatása

Teljes esemény 0

1906. 02. 08. Meghalt Alkotás Magyar

92 éve

1934 – Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus (Kincskereső kisködmön).

Szegeden halt meg. Szegényparaszt családból származott. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított. A Szegedi Napló c. lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1902-ben hosszú jegyesség után, Móra Ferenc és Walleshausen Ilonka örök hűséget esküdött egymásnak. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai. Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, Szegénysoron). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. 1931-től sokat betegeskedett, egy hónapot a balatonfüredi szanatóriumban töltött. 1932-ben a szegedi egyetem díszdoktorává avatta Móra Ferencet, mely cím régészeti tevékenységének volt köszönhető. 1933-ban Karlovy Varyban gyógykezelték, ugyanezen év augusztusában meg is operálták. Halálát hasnyálmirigyrák okozta. Több mutatása

Teljes esemény 0

1934. 02. 08. Meghalt Irodalom Magyar

17 éve

2009 – Veszprémben gyilkosság áldozata lett Marian Cozma román válogatott kézilabdázó.

1982. szeptember 8-án született. A Dinamo Bukarestben elért sikerei után 2006-ban szerződött Veszprémbe, az MKB Veszprém KC-hez. 2009. február 8-án hajnalban, egy veszprémi lokál előtt Cozmát szíven szúrták, a segítségére siető két klubtársa (Ivan Pešić horvát és Žarko Šešum szerb) is megsérült. Az elkövetőket az osztrák rendőrség még aznap este elfogta. 2011. június 23-án a Cozma-gyilkosság első- és másodrendű vádlottját, Raffael Sándort és Németh Győzőt életfogytig tartó fegyházra ítélték, a harmadrendű vádlott, Sztojka Iván húszévi fegyházbüntetést kapott. 2012. április 27-én a Raffael és Németh büntetését 18 évre, Sztojkáét 8 évre csökkentették, ami országos felháborodást váltott ki. Emléke: „Arra kérek mindenkit, hogy egy kiszáradt tölgy miatt ne gyújtsuk fel az egész erdőt, hanem ültessünk fákat, hogy új erdő növekedhessen. Ha a kétéves unokám abba a korba ér, elhozom ide, hogy ő is kézilabdázzon.” (Petre Cozma, Marian Cozma édesapja). Az MKB Veszprém örökre visszavonultatta a meggyilkolt sportoló 8-as mezszámát, mint ahogy a Román Kézilabdaszövetség is visszavonultatta Cozma 82-es mezszámát, amellyel a sportoló a román kézilabda-válogatottban játszott. Veszprém és Bukarest díszpolgárává avatta és mindkét városban helyet kapott a szobra. "Szíven szúrt ország" címmel dokumentumfilm készült, Marian Cozma szerepét Czapkó Antal, kedvesét Oroszlán Szonja, Žarko Šešumot Csányi Sándor, Uroš Vilovskit Pindroch Csaba, Ivan Pešićet Szabó Simon alakítja. Készült még egy dokumentumfilm, "Nihil Sine Deo-Isten nélkül semmi: Marian Cozma emlékére" címmel 2009-ben. A szörnyű tragédia következménye szerencsére nem az ellenségeskedés lett, hanem a román és a magyar nép közeledése egymáshoz. Több mutatása

Teljes esemény 0

2009. 02. 08. Meghalt Sport