3
éve
Meghalt kategória
61
éve
119
éve
1907 – Meghalt Lord Kelvin skót matematikus, fizikus, természettudós, az abszolút hőmérsékleti skála megalkotója.
Az anyagi minőségtől független hőmérsékleti skála megalkotója. Eredeti nevén: Sir William ThomsonGlasgow-ban, fizikatanárként az egyetemen tanított és kutatott egész életén át. Főképp a hő-, az elektromosság- és a mágnességtan érdekelte. 1848-ban adta ki első nagyobb munkáját, amelyben Carnot hőelméletének alapján bevezette az abszolút hőmérsékleti skálát. 1851-ben megfogalmazta a termodinamika második főtételét. Thomson több kísérletet, mérést James Prescott Joule-lal közösen végzett el. Felfedezték azt a jelenséget, amit később Joule-Thomson-féle jelenségnek neveztek el a fizikusok. Ennek lényege, hogy a gázok kiterjedés közben lehűlnek, összenyomva pedig felmelegszenek. Kimutatta, hogy a rezgésidő a kapacitástól (C) és az öninduktivitástól (L) függő mennyiség. Tanulmányozta az elektromos jelek hosszú kábeleken való terjedését is, és módszert dolgozott ki a jelek késésének csökkentésére. Enélkül a transzatlanti, tenger alatti távírókábelek megvalósítása lehetetlen lett volna. 1890-ben a londoni Királyi Társaság elnökévé választották. Két évvel később nemességet kapott Lord Kelvin of Largs címmel. Egyetemi tanári állásáról 1899-ben lemondott. Koporsóját a Westminster-apátságban helyezték el, Newton sírhelye közelében. Több mutatása
475
éve
1551 – Alvinci kastélyában meggyilkolták a 69 éves Fráter György erdélyi kormányzót.
Eredeti nevén: Martinuzzi Utiesenic 1490-ben Corvin János herceg udvarába került, apród lett, majd Szapolyai János erdélyi vajda seregében szolgált. 1509-ben kezdte meg tanulmányait, amikor Budalőrincen belépett a pálos rendbe. 1528-ban az I. Ferdinánd seregei elől Lengyelországba menekült I. (Szapolyai) János király szolgálatába állt, akinek sikeresen előkészítette a visszatérését Magyarországra. Az uralkodó befolyásos tanácsadója lett, 1529-ben királyi tanácsossá, 1534-ben váradi püspökké nevezte ki. A Habsburgokkal való béke megkötését tűzte ki célul a törökök elleni sikeres védekezés érdekében, így jött létre 1538-ban a váradi béke. 1540 nyarán I. János halálos ágyán fia, János Zsigmond gyámjává tette meg, ettől kezdve Erdély és Magyarország Szapolyaiak uralma alatt álló részének teljhatalmú kormányzója lett. II. Szulejmán szultán hozzájárulásával a Rákos mezején tartott országgyűlésen a csecsemő János Zsigmondot királlyá választatta, és Budáról kormányozta az országot az özvegy Izabella királyné és fia nevében. 1540-ben visszaverte a Buda várát ostromló I. Ferdinánd hadait. Végül 1541.08.29-én a törökök mentették meg a várat azért, hogy néhány nap múlva csellel a hatalmukba kerítsék. 1541.12.29-én megegyezett Ferdinánddal, átadta megbízottainak a Szent Koronát, és közölte, hogy kész átengedni János Zsigmond országrészét a szepeségi Szapolyai-birtokok fejében. 1543-ban Ferdinánd megerősítette kincstartói tisztségében, valamint kinevezte királyi helytartóvá. Fráter György fő politikai célja volt, hogy Magyarország területi egységét helyreállítsa, ennek érdekében fogott össze I. Ferdinánddal. 1549-ben megállapodtak, hogy Erdélyért cserébe két sziléziai hercegséggel kárpótolják János Zsigmondot. Ferdinánd serege azonban nem tudta megvédeni a török támadástól Erdélyt. 1551-ben Izabellának és fiának még sikerült Sziléziába távoznia, de a szultán megtorló akciót indított. A kezdeti török sikerek után az erdélyi rendekkel közösen harcoló zsoldosok visszafoglalták a várakat. Fráter György, hogy a Porta iránti hűségét bizonyítsa, szabad elvonulást engedélyezett a török várvédőknek, amiért a bécsi udvarban árulással vádolták meg. Habsburg Ferdinánd király tudtával és beleegyezésével, Giovanni Castaldo őrgróf emberei, Pallavicini Sforza vezetésével, saját titkára segítségével gyilkoltatták meg alvinci kastélyában. Halála előtt nem sokkal esztergomi érseki kinevezést és bíborosi kalapot kapott. Két hónapi temetetlenül maradt a holtteste a gyilkosság színhelyén, a gyulafehérvári káptalan temette el 1552. februárjában. Mivel Fráter György magas állású egyházi személy is volt, meggyilkolása a pápaság és a bécsi udvar közötti bonyodalmakhoz vezetett. Több mutatása
196
éve
1830 – Meghalt Simon Bolivar, a dél-amerikai függetlenségi mozgalom vezetője, tisztelt hős, később diktátor.
Teljes nevén: Simón José Antonio de la Santísima Trinidad Bolívar Palacios y Blanco Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia nemzeti hőse, felszabadítója. A dél-amerikai függetlenségi mozgalom vezetője, később a Nagy-Kolumbia elnöke (Gran Colombia), Venezuela elnöke, majd Peru és Venezuela diktátora. 1825-ben, mikor Felső-Peru kinyílvánította függetlenségét Spanyolországtól, Bolivár iránti tiszteletből a Bolivia nevet vette fel. 1830. december 17-én végzett vele a tüdővész Santa Martában. Halálos ágyán elrendelte írásainak és levelezésének elégetését, de kérését nem teljesítették. Több mutatása
145
éve
1881 – Meghalt Lewis Henry Morgan amerikai indiánkutató és etnológus, aki a tudományos antropológiai megalapítója volt.
A New York melletti Rochesterben 63 éves korában halt meg. Az észak-amerikai indián törzsek társadalomszerkezetét vizsgálta, amelyen keresztül megalapozta a rokonsági rendszerek összehasonlító módszerekkel dolgozó tudományát. 1877-ben jelent meg fő műve "Az ősi társadalom, avagy az emberiségnek a vadságból a barbárságon át a civilizációhoz vezető fejlődésének vizsgálata" címmel. Elméletének a kultúrtörténet főbb állomásai közötti összefüggéséről, valamint a családszerkezet uralkodó formáiról nagy hatása volt Karl Marx és Friedrich Engels történelmi materializmusára. Több mutatása
131
éve
1895 – Meghalt Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.
Irinyi János a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, ahol egyik professzorának kísérlete kapcsán jutott eszébe a hangtalan gyufa megoldása. A megvalósításig több év telt el, de 1836-ban végül szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Ebben az volt az újítás, hogy a gyufafejen a foszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte. Találmányát egy gyufagyárosnak adta el, így szerzett pénzéből pedig Berlinbe ment tanulni a Mezőgazdasági Főiskolára. Hazatérte után megalapította az Első Pesti Gyújtófák Gyárát. A szabadságharc idején Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, mint elismert kémiai szakembert. A szabadságharc bukása után Irinyi börtönbe került, és szabadulását követően többet nem is foglalkozott politikával. Kémiai tárgyú cikkeket és tankönyveket írt, fontos szerepe volt a magyar kémiai szaknyelv megalkotásában. Öccse Irinyi József hírlapíró, politikus. Több mutatása
120
éve
1906 – Meghalt Acsády Ignác történész, az MTA levelező tagja.
Budapesten a XII. kerületben utca van róla elnevezve.
91
éve
1935 – Meghalt Tiszteletreméltó Kaszap István, jezsuita novicius, aki mindössze 19 évet élt.
Sírhelye a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplomnál ma is ismert zarándokhely. Emléknapja: november 13.
82
éve