50
éve
Meghalt kategória
14
éve
2012 – Meghalt Ravi Shankar háromszoros Grammy-díjas indiai szitárjátékos és zeneszerző.
Lányai, Norah Jones és Anoushka Shankar szintén világhírű zenészek lettek.
5
éve
3
éve
2023 – Meghalt Andre Braugher kétszeres Primetime Emmy-díjas amerikai színész (Gyilkos utcák, A köd).
Teljes nevén: Andre Keith Braugher.
45
éve
1981 – Meghalt Farkas Aladár, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész.
Munkásmozgalmi tevékenysége egybefonódott művészetével. Nemzetközi hírnevet a vietnámi háború borzalmait megörökítő szoborsorozatával (1964–1965) szerzett. Több mutatása
440
éve
1586 – Meghalt Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya.
Teljes nevén: somlyai Báthory (Báthori) IstvánA későbbi erdélyi fejedelmek őt, mint a Hunyadi Mátyás óta legsikeresebb magyar politikust tekintették példaképüknek, követték azon koncepcióját, hogy Magyarországot Erdélyből kiindulva is lehet egyesíteni. Több mutatása
105
éve
1921 – New Yorkban meghalt Jacobi Viktor zeneszerző (Leányvásár, Sybill).
1903-1905 között volt a Zeneakadémián Koessler János zeneszerzés-növendéke, Szirmai Alberttel és Weiner Leóval együtt. Még tanulóévei alatt (1904) mutatták be első, Jakabfi Viktor néven írt operettjét, A rátartós királykisasszonyt. Ettől kezdve egészen 1914-ig majdnem minden évben egy-egy új operettel jelentkezett, leggyakoribb szövegírója Martos Ferenc volt. Sikereinek csúcspontját jelentette a Leányvásár (bemutatták 1911-ben a Király Színházban Rátkai Márton és Fedák Sári közreműködésével) és a Sybill (1914), amelyekkel nemzetközi hírnevet szerzett. 1914-ben Londonba, majd az I. világháború elől az USA-ba távozott, ahol Almavirág címmel Fritz Kreislerrel közösen írt operettet. 1920-ban járt utoljára Európában. Kitűnő színpadi érzéke, nagy melodikus gazdagsága – tragikus rövidségű életútja ellenére – a legkiválóbb magyar operettkomponisták sorába emeli. Legsikerültebb művei máig nagy népszerűségnek örvendnek. – M. A legvitézebb huszár (1905); A tengerszem tündére (1906); Tüskerózsa (Jókai elbeszélése nyomán, 1907); Van, de nincs (1908); Jánoska (1909). – Szi. Kellér Andor: A bal 4-es páholy (Bp., 1960). Több mutatása
33
éve
1993 – Meghalt Antall József történész és politikus, az MDF elnöke, miniszterelnök.
Hosszú betegség után 61 éves korában halt meg. Teljes nevén: Dörgicsei és kisjenei Ifjabb Antall József TihamérA budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett 1954-ben történelem-magyar szakos középiskolai tanári szakon, majd 1962-ben levéltáros, könyvtáros és muzeológus, 1968-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1954-55-ben a Magyar Országos Levéltár munkatársa, 1954 és 1957 között a Pedagógiai Tudományos Intézet kutatója, majd a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára volt. Az 1956. évi forradalom idején az FKgP újjászervezésében és a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában vett részt, megválasztották az Eötvös József Gimnázium forradalmi bizottságának elnökévé. A forradalom leverése után letartóztatták, majd szabadon engedték, többször kihallgatták és vizsgálatot folytattak ellene. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át fegyelmi úton, publikációs tilalom alá került, 1959-ben eltiltották a tanítástól politikai magatartása miatt. 1960-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott könyvtárosként, 1962-től részt vehetett a felnőttoktatásban, 1963-tól ismét publikálhatott. 1964-ben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba került tudományos kutatóként, amelynek főmunkatársa, igazgatóhelyettese, 1974-től megbízott, 1984-től kinevezett főigazgatója volt. 1968 és 1990 között a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság alelnöke és az "Orvostörténeti Közlemények" szerkesztője, majd főszerkesztője volt. A Nemzetközi Orvos- és Gyógyszertörténeti Akadémia tagjává választották, 1982-től főtitkára, majd elnöke volt a Magyar Orvostörténeti Társaságnak. Az 1980-as évek végén újította fel politikai tevékenységét, 1988-tól a Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, az FKgP és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében vett részt, szeptemberben az MDF alapító tagja lett. 1989-ben az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, októberben az MDF elnökévé választották. Ugyanebben az évben a genfi Európa Mozgalom alelnökévé is megválasztották, valamint megalapította a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozatát. 1990.03.25-én Magyarországon 43 év után először ismét megnyílták a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak. 1990.04.29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. A közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt. Antall József kormányzása alatt Magyarország visszanyerte szuverenitását, 1991.06.19-én befejeződött a szovjet csapatok kivonása az országból, kialakult és megszilárdult a demokratikus politikai intézményrendszer. Magyarországot felvették az Európa Tanácsba és társult az Európai Közösséghez, ami elindította az európai integrációs folyamatokba való betagozódás folyamatát. Politikai nézeteit gyakran a kompromisszumos megoldások jellemezték. 1990-től az Európai Mozgalom magyar tanácsának tiszteletbeli elnöke, az Európai Demokrata Pártok Uniójának alelnöke és az általa alapított Magyar Piarista Diákszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Weszprémi István-, Semmelweis Ignác-, Móra Ferenc- és Zsámboki János-emlékérmet kapott. 1991-ben Robert Schumann-díjjal tüntették ki az Európa egységéért, valamint Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért végzett munkájáért. 1993.12.12-én hosszú betegség után hunyt el. Országos részvéttel, ünnepélyes külsőségek között temették el. Utódjául Boross Péter belügyminisztert választották. Több mutatása
27
éve
1999 – Meghalt Joseph Heller, Médici-díjas amerikai író (22-es csapdája).
Pályáját 1950-ben a Pennsylvaniai Egyetem előadójaként kezdte, majd 1952-től a "Time", 1956-tól a "Look" magazin reklámírója volt. "McCall's" magazin reklámfőnökeként dolgozott 1958-tól 1961-ig. Irodalom tanár volt a Yale, a Pennsylvaniai és a New York-i Városi egyetemen. Magyar nyelven is megjelent műveiből: "A 22-es csapdája", "Megbombáztuk New Havent", "Valami történt", "Gold a mennybe megy", "Isten tudja", "Képzeljétek el". Több mutatása
184
éve