231
éve
Magyar kategória
163
éve
1863 – Megszületett Ivánfi Jenő színész, rendező, műfordító.
Európa nagyvárosaiban töltött külföldi tanulmányútjáról hazatérve 1894-től - kis megszakítással - haláláig a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. A francia tragédia mintájára sajátos szavaló előadási modort honosított meg. Színészként legnagyobb sikerét Oidipusz király, Tartuff és Lucifer szerepében aratta. Rendezőként Hevesi Sándor korszerű törekvéseivel szemben erősen hagyományőrző maradt. Főbb rendezése Aiszkhülosz: Heten Tiléba ellen, Szomory Dezső: II. József császár és Shakespeare: Ahogy tetszik című művének színrevitele volt. Számos színházi tanulmánya jelent meg, s a Nemzeti Színház az ő fordításában mutatta be Racine Britannicus-át. Több mutatása
153
éve
1873 – Megszületett Rózsahegyi Kálmán színész, színészpedagógus.
Apja, Rózsahegyi Ödön is színész volt. 1900–1935 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1923-tól az örökös tagja. Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját. Több mutatása
127
éve
1899 – Megszületett Engel Iván zongoraművész, egyetemi tanár.
Felesége Kühner Ilse festő volt.
95
éve
90
éve
1936 – Münchenben, hosszas betegeskedés után meghalt Gömbös Gyula, aki 1932-tól Magyarország miniszterelnöke volt.
A pécsi hadapródiskolában végzett, ahol 1905-ben tisztté avatták, majd a zágrábi 25. honvédezredben szolgált. 1911-től Budapesten felsőbb tiszti tanfolyamot, 1912 és 1914 között a bécsi Hadiiskolát végezte el. A XIII. (zágrábi) hadtest vezérkari osztályára került, az I. világháborúban a szerbiai fronton, majd a Kárpátokban harcolt. 1916. júniusában megsebesült, felgyógyulása után a Honvédelmi Minisztériumba helyezték. 1917-ben kinevezték a hadsereg hadtápügyi főnökének. 1918. novemberében az új magyar Hadügyminisztériumban szolgálattételre jelentkezett, előbb katonai attasé lett, majd a hadműveleti osztály balkáni csoportjának vezetője. Bekapcsolódott a gróf Károlyi Mihály vezette új rendszer megdöntésére indított szervezkedésekbe, és 1919. januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe (MOVE), amelynek elnökévé választották. Eltávolították a Hadügyminisztériumból, és csapatszolgálatra rendelték Nagykanizsára, így nyugdíjaztatta magát. 1919. februárjában az internálás elől Bécsbe menekült, és a Tanácsköztársaság kikiáltása után bekapcsolódott az Antibolsevista Comité tevékenységébe. Kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormánnyal, amelynek hadügyi államtitkára lett. 1919. augusztus végén tért vissza Budapestre, ahol kinevezték a hadsereg tanulmányi és propagandabizottságának vezetőjévé. 1920 elején ismét belevetette magát a politikai életbe, a MOVE szervezésével foglalkozott. A Kisgazdapárt programjával a törökszentmiklósi választókerület képviselője, majd a fajvédők vezére és az úgynevezett szabad királyválasztók egyik vezető egyénisége lett. Követelte egy diktatórikus rendszer megteremtését, zsidóellenes intézkedéseket, valamint könyörtelen leszámolást a forradalmárokkal és a sajtóval. 1921 őszén Nyugat-Magyarország kormánybiztosa és az ottani fegyveres ellenállás egyik vezetője volt. Habsburg- és forradalomellenességével a kormányzó kormányképes politikusnak tartotta. 1922. februárjában az Egységes Párt ügyvezető elnökévé választották. 1922-ben és 1926-ban Abádszalókon szerzett képviselői mandátumot. 1923. augusztusában - ellentétei miatt gróf Bethlen István miniszterelnökkel - kilépett az Egységes Pártból és megalakította a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (Fajvédő Párt). 1928. szeptemberében - a bethleni konszolidáció következményeként - feloszlatta pártját, és visszatért az Egységes Pártba. Ezután Horthy Miklós kormányzó honvédelmi minisztériumi államtitkárrá, 1929. októberében honvédelmi miniszterré nevezte ki, majd szolgálaton kívüli tábornokká léptették elő, és vitézzé avatták. Katonai büntetőjogi reformot hajtott végre, megvalósította a rokkanttörvényt, és a hadsereg megfelelő színvonalának érdekében rendezte a tisztek fizetését. 1931-ben ismét Abádszalók képviselőjévé választották. A gróf Károlyi-kormány lemondása után, 1932.09.29-én Horthy Miklós megbízta a kormányalakítással. Megtartotta magának a honvédelmi tárcát, rövid ideig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1932-től az általa alapított Nemzeti Egység Pártnak is a vezére volt. 1932.10.25-én meghirdette 95 pontból álló "Nemzeti Munkatervét", amelynek célja egy diktatórikus rendszer kialakítása volt. Nem sikerült ugyan olasz-német mintára átalakítania a magyar rendszert, de színezetét a fasizmus irányában módosította. Revízióra irányuló külpolitikát folytatott, Magyarországot a német-olasz tengely középpontjába akarta állítani. Terveiből - a konzervatív körök, a baloldal ellenállása és Gömbös egyre súlyosbodó vesebaja miatt - alig valósult meg valami. Betegszabadsága alatt, 1936. májusától Darányi Kálmán helyettesítette. Egy müncheni klinikán halt meg október elején. Több mutatása
89
éve
85
éve
1941 – Meghalt Kabos Gyula színész, komikus (Hyppolit, a lakáj).
Kabos kezdetben táncoskomikus volt, majd komikus lett, s a legnagyobb magyar nevettetővé vált. Az 1930-as évek elejétől a magyar filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze volt, s ezzel párhuzamosan a főváros legjobb prózai együtteseiben játszott. Híres szájcsücsörítő grimaszával és jellegzetes dadogásával óriási sikereket aratott. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és kedves ügyefogyottságot sugároztak. 1929-ben a Fővárosi Operettszínház igazgatója lett, de vállalkozása nem járt sikerrel, óriási adósságot halmozott fel. 1939-ben a fasizmus elöl az Egyesült Államokba emigrált, ahol alkalmi fellépéseivel szórakoztatta a magyar közösségeket. Legnépszerűbb filmjei a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó. Földi maradványait 1996-ban a budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. Több mutatása
631
éve
202
éve