Magyar kategória
466
éve
201
éve
1825 – Megszületett Kondor Gusztáv csillagász, matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.
Részt vett a szabadságharcban, majd 1850-ben Pesten mérnöki diplomát szerzett. Pesten és Bécsben csillagászati és matematikai tanulmányokat folytatott. 1855-től főreáliskolai tanár, később pedig egyetemi magántanár volt. 1871-től a Pesti egyetemen elemi matematikát adott elő. Földmágnesességi méréseket végzett, számos tanulmányt és ismeretterjesztő cikket írt. Részt vett az MTA Almanachjának szerkesztésében. Több mutatása
128
éve
1898 – Budapesten megszületett Szalmás Piroska zenetanárnő, zeneszerző, kórusvezető.
A munkás kultúrmozgalom kiemelkedő alakja volt, elsőként zenésített meg József Attila verseket. A később róla elnevezett Népdal-kórusa a baloldali dalkultúra egyik legnépszerűbb képviselőjévé vált. A kórust többször betiltották, ő maga rendőri megfigyelés alatt állt. Magyarországon ő tette népszerűvé a néger spirituálékat. Több mutatása
115
éve
1911 – Megszületett Bibó István, posztumusz Széchenyi-díjas író, politikus, jogász.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese, könyvtáros, politikai gondolkodó, politikai fogoly. Könyveiben, politikai értekezéseiben főként Magyarország gazdasági és politikai helyzetének elemzésével foglalkozott. Művei: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága, A magyar demokrácia válsága, A békeszerződés és a magyar demokrácia, Zsidókérdés Magyarországon. Több mutatása
114
éve
1912 – Budapesten megszületett Beamter Jenő (Becenevén: Bubi) dzsessz-muzsikus, vibrafon és xilofon-művész.
A magyar szving és a kezdeti modern dzsessz korszakának kiemelkedő dobosa, vibrafonosa volt.
114
éve
107
éve
1919 – Puccsal, román katonai erőkkel megdöntötték a Peidl-kormányt, és Friedrich István alakított új kormányt.
Felszámolták a Tanácsköztársaság intézményeit, intézkedéseit hatályon kívül helyezték. Megkezdődött a számonkérés és a törvénytelen fehérterror. Friedrich István miniszterelnöki tisztségét 1919.11.05-ig töltötte be. 1905-ben a budapesti József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, majd a charlottenburgi műegyetemen tanult, ezzel egyidejűleg a budapesti és a berlini egyetemen jogot hallgatott. Pályafutását a berlini Allgemeine Elektrizitatsgesellschaft villamostársaságnál kezdte mérnökként. 1907-ben a Ganz Villamossági Rt. mérnöke lett, 1908-ban Mátyásföldön alapított egy gépjavító műhelyt, majd egy vasöntödével kibővített gépgyárat, de 1920-ban eladta. 1912-ben belépett a Függetlenségi és 48-as Pártba, ekkor kezdődött politikai szereplése. 1914 őszén katonai szolgálatra jelentkezett, és az Uzsoki-szorosnál harcolt tüzér főhadnagy gépkocsizó parancsőrtisztként. Frontszolgálatra alkalmatlannak minősítették, beosztották a pilseni Skoda-művekhez, a bécsi Arzenálba, majd egy tábori tüzérségi javítóműhely parancsnoka lett, végül 1917-ben felmentették a szolgálat alól. 1918. októberében az "őszirózsás" forradalom idején vált országosan ismertté, november 1-jén hadügyi államtitkár lett. Törekedett a régi tisztikar vezetése alatt álló, a társadalmi rend megvédésére alkalmas, kommunistaellenes hadsereg létrehozására, támogatta a történelmi Magyarország területeinek védelmére irányuló törekvéseket. Az ellenforradalmi erőkkel egyre szorosabbá vált a kapcsolata, ezért 1919.02.08-án kénytelen volt távozni az államtitkári tisztségből. A Tanácsköztársaság idején részt vett a különböző ellenforradalmi szervezkedésekben, letartóztatták és halálra ítélték, de sikerült megszöknie a forradalmi törvényszék elől. 1919.08.06-án a Fehér Ház nevű ellenforradalmi szervezet egyik vezetőjeként lemondásra kényszerítette Peidl Gyula "szakszervezeti kormány"-át, az olasz antantmisszió és a megszálló román hadsereg parancsnokságának támogatásával. Másnap József főherceg megbízta a kormány vezetésével, majd 15-én miniszterelnökké nevezte ki. Az MSZDP-n kívül a legtöbb jelentős politikai irányzat szerepet vállalt a kormányában. Rövidebb időszakokra betöltötte a kereskedelemügyi és a belügyminiszteri tisztséget is. Felszámolta a Tanácsköztársaság intézményeit, intézkedéseit hatályon kívül helyezte. Megkezdődött a számonkérés és a törvénytelen fehérterror. Nem tudta megerősíteni a hatalmát, mivel Habsburg főherceg nevezte ki, így a Habsburg-restaurációtól félő antant és az utódállamok nem ismerték el. Az antant megbízásából Budapestre érkezett G. R. Clerk brit diplomata. Létrejött a magyar belpolitikai kompromisszum, amelynek eredményeként novemberben Friedrich Istvánnak távoznia kellett a miniszterelnöki tisztségből, de megkapta a hadügyminiszteri tárcát a helyére lépő Huszár Károly koalíciós kormányában. 1920.03.15-én, Horthy Miklós kormányzóvá választása után a Huszár-kormánnyal együtt távoznia kellett. 1920-tól 1926-ig nemzetgyűlési képviselő volt. 1921 nyarán vádat emelt ellene az ügyészség a gróf Tisza István meggyilkolásában való részvétel gyanúja miatt. A bíróság felmentette, de tekintélyének sokat ártott a vádemelés. Novemberben a "második királypuccs"-ban való szerepléssel vádolták, és néhány napig fogva tartották. Kiszorulása a hatalomból, valamint a vádak miatt a végsőkig fokozódott politikai ellenállása a Bethlen-kormánnyal szemben. 1922-23-ban a Gömbös Gyula vezette fajvédőkkel, 1925-ben az MSZDP-vel fogott össze a kormány megbuktatására. Komoly politikai tényezőként már nem játszott szerepet, 1939-ben már a parlamentbe sem került be. 1951. júliusában letartóztatták a már teljesen elfeledett politikust egy koncepciós per kapcsán, majd augusztusban a Budapesti Fővárosi Bíróság a "demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésé"-nek hamis vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélte, amelyet szeptemberben a Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelt. 1951. augusztusában a váci börtönbe szállították, ahol november 25-én meghalt. Az 1990-ben hozott törvény alapján büntetését semmisnek nyilvánították és rehabilitálták. Több mutatása
106
éve
96
éve
1930 – Megszületett Bánky Róbert színész, bábszínész, rendező, aki árnyjátékokat alkotott.
Névvariáns: ifj. Bánky Róbert. Apja Vitéz Bánky Róbert, karakterszínész és színházigazgató, anyja Orbán Viola színésznő volt. Iskolai kultúrműsorba készített először árnyszínházat 14 évesen. Az ötlet kényszerből született: a kétszemélyes jelenet másik résztvevőjének megrándult a lába, és nem tudott járni. Bánky vékony lécekkel merevített, zsinórral mozgatható figurákat készített, és ő mozgatta mindkét szereplőt, a másik fiú pedig ülve mondta saját szövegét. 1956 júniusában szerződött az Állami Bábszínházhoz, aminek 1991-ben bekövetkezett haláláig tagja volt. Több mutatása
92
éve