111
éve
Magyar kategória
109
éve
94
éve
1932 – Bemutatták Rejtő Jenő első darabját, a Nádasi Lászlóval közösen írt Gengszteridillt.
Reich Jenő néven, egy zsidó családban született a későbbi Rejtő Jenő, avagy P. Howard, avagy Gibson Lavery. Elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, de színészi tehetség híján inkább a színdarabírással foglalkozott, szép sikerekkel. 21 évesen, pár fillérrel a zsebében, kalandra éhesen nekivágott Európának, majd rövid időre a francia idegenlégióba is beállt. 1930-ban visszatért Pestre, és írni kezdett. Írt színdarabokat, cikkeket, útközben összeszedett élményeiből pedig számos regény született, igazi, jó értelemben vett ponyvák, teli a rá jellemző humorral és öngúnnyal. Volt saját stílusa, volt rengeteg ötlete, így volt lelkes olvasóközönsége is.Sikereinek és életének a háború és a fasizmus vetett véget. Az Egyedül vagyunk című uszító lapban 1942 októberében megjelent róla egy cikk, amely sérelmezte, hogy zsidó létére még mindig Pesten van, és még mindig ír. Ezek után hamarosan megkapta behívóját a munkatáborba, az éhség és a fagy Ukrajnában végzett vele 1943 első napján, 38 éves korában. Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Hertay Mária Anna, Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, aki vallási témájú képeket készített.
Litográfiákat, rézkarcokat és tűzzománcot készített nagyrészt bibliai témákban (Keresztút-sorozat a Pázmány Péter Tudományegyetem kápolnájában, a pápai nunciatúrán, a szegedi Püspökvárban, a mosoni plébániatemplomban, a büki templomban), továbbá templomi falképeket Várgesztesen, Hárskúton és Nyírlugoson. Több mutatása
93
éve
1933 – Megszületett Gergely Ágnes, Kossuth-díjas költő, prózaíró, esszéista, műfordító.
Eredeti neve: Guttmann Ágnes. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
41
éve
1985 – Az 50 év kihagyás után megrendezett első szépségverseny döntőjén Molnár Csilla Andrea lett a győztes.
A szépségversenyt a Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat rendezte. A versenyfelhívást 1985 kora tavaszán tették közzé. Több, mint 2000 lány küldte be fényképét, s ezekből az előzsüri 600 lányt válogatott be a selejtezőkbe, melyeket szerte az országban, több helyszínen tartottak meg. Az innen továbbjutott lányok az elődöntőkön (szintén az ország 6 helyszínén) vonultak a zsűri elé. A középdöntőt Budapesten rendezték 1985 szeptemberében, a döntőre pedig 1985. október 5-én került sor a Budapest Kongresszusi Központban. A 20 tagú zsűri a szervező és szponzoráló cégek képviselőiből, valamint néhány ismert személyiségből állt (például Mizsér Attila, Ernyey Béla, Frenreisz Károly). A verseny harmadik helyezettje Füstös Veronika budapesti fodrász volt, második lett Kruppa Judit dunaújvárosi óvónő, a szépségkirálynői címet pedig Molnár Csilla Andrea, 16 éves fonyódi gimnazista nyerte el. (lásd még: 1969. január 20., 1986. július 10.) Több mutatása
201
éve
1825 – Megszületett Xantus János természettudós, utazó-felfedező, a Budapesti Állat- és Növénykert megalapítója.
Csokonyavisontán született. A későbbi természettudós, néprajzkutató eredetileg jogot tanult, 1847-ben lett ügyvéd. 1848-ban nemzetőrként részt vett a pákozdi csatában, majd a szabadságharc bukása után osztrák ezredbe sorozták. Innen szökött el Londonon keresztül Észak-Amerikába, ahol 13 éven át végzett természettudományos gyűjtéseket a még ismeretlen és feltáratlan területeken. Beszámolóit és gyűjtéseit Magyarországra küldte, ahol egyre nagyobb szakmai tekintélye lett. 1861-ben hazalátogatott, hogy megtartsa akadémiai székfoglalóját, majd visszatérte után konzuli kinevezést kapott Mexikóba. 1864-ben végleg hazatért hatalmas természettudományi gyűjteményével, és kezdeményezésére két év múlva megnyílhatott a pesti Állatkert, melynek első igazgatója is lett. 1868-tól újra utazni kezdett, bejárta Borneót, Jáva szigetét, Ceylont és Sziámot, ahol elképesztő mennyiségű állattani és etnológiai anyagot gyűjtött össze. A későbbi Néprajzi Múzeum alapját az általa gyűjtött borneói dajákok tárgyai képezték. Több mutatása
175
éve
1851 – Megszületett Ditrói Mór színész és színigazgató, a Vígszínház első igazgatója.
1887-től a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójaként főként a magyar drámát és a klasszikus műveket népszerűsítette. Az ő nevéhez fűződött a színház fénykora. Az itt felnevelt kiváló együttesből több színészt szerződtetett 1896-ban a budapesti Vígszínházhoz, amelynek első igazgatója lett. Legendás társulatával új korszakot nyitott a magyar színészet történetében. Kemény módszerrel alakította ki az ú.n. vígszínházi stílust, az átélésre és őszinteségre törekvő, tökéletesen összehangolt színészi játékot. 1916-ban nyugalomba vonult. Ő volt az Országos Színészegyesület elnöke és a színészképző vezetője. Színdarabok fordításával is foglalkozott. Több mutatása
162
éve
1864 – Meghalt Madách Imre író, költő, ügyvéd, politikus, Az ember tragédiájának szerzője.
A reformkor egyik legnagyobb írója. Legkiemelkedőbb alkotása, Az ember tragédiája nemcsak a magyar irodalom egyik gyöngyszeme, de világsikert is aratott. Ismert műve még a Mózes és a Csák végnapjai. Madách Imre Alsósztregován (ma Szlovákiában) született 1823-ban. Gyermekkorát szüleinek kastélyában töltötte külön nevelők vezetésével. A hat idegen nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837 őszén került a Pesti Egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. Figyelemmel kísérte a folyóiratokat, a kor legjelesebb magyar költőinek műveit olvasta. Úszni, vívni, festeni, zongorázni tanult, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain,színház- és koncertprogramjain, megismerkedett az Ifjú Magyarországgal, a radikális fiatalok csoportjával, és ezen kívül a faeszterga használatát is elsajátította. 1841 októberében és novemberében tette le ügyvédi vizsgáját a Pesti Egyetemen. 1842. január 16-ától tiszteletbeli aljegyzőként dolgozott. Ez év december 19-én megkapta ügyvédi oklevelét. 1843 elején írta Férfi és nő című drámáját, amelyet 1843 márciusában benyújtott a Magyar Tudományos Akadémia drámapályázatára, de nem nyert díjat. 1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet. 1846-ban megszületett fia, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén megszületett fia, Aladár. Augusztusban Madách Imrét nemzetőrök szervezésével bízták meg.1848-1849-ben Madách betegsége miatt nem vehetett rész a szabadságharcban. 1849 júliusában az orosz csapatokkal szembeni általános népfelkelésre szólította fel környéke lakosságát. 1851. június 7-én megszületett lánya, Jolán. 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. A börtönben megírta Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen. 1853. április 2-án megszületett lánya, Anna Borbála. Augusztusában szabadlábra helyezték. A következő év július 25-én elvált feleségétől. 1856 és 1857 között megírta Az ember tragédiája második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között készítette Az ember tragédiája egyetlen fennmaradt változatát. 1861-ben választási ?hadjáratot? folytatott. Röplapjának központi gondolata a francia forradalom eredeti jelszava: ?Szabadság, egyenlőség, testvériség?. Márciusban országgyűlési képviselő lett. 1862. január 30-án megválasztották a Kisfaludy Társaság tagjává. 1863. január 13-án megválasztották az MTA levelező tagjának. 1864 elején írta Tündérálom címen utolsó, befejezetlenül maradt művét. Október 5-én szívelégtelenségben elhunyt. Sírja az alsósztregovai kastély parkjában áll. Több mutatása
100
éve