Október 13.
Ma Ede névnapja van

Magyar kategória

18 éve

2008 – Meghalt Gyurkovics Tibor, Kossuth-díjas költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

József Attila- és IBBY-díjas író, akit Bölöni Emlékéremmel és Nemzetközi Gyermekkönyv-díjjal is jutalmaztak. Pályafutását a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanársegédeként kezdte, a Központi Gyermekideggondozó Intézet vezető pszichológusa, az Országos Elme- és Ideggyógyintézet klinikai pszichológusa, a Pest Megyei Bíróság igazságügyi pszichológus szakértője, valamint színházi dramaturg és a Magyar Írókamara társelnöke volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

2008. 11. 16. Meghalt Irodalom Magyar

Budapest napja

Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget - megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapjának nevezték ki november 17-ét. A területen már az őskorban is volt emberi település, majd a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. A városok vezetése 1872-ben hozott döntése értelmében az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették. A II. világháború után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget, aminek révén létrejött a Nagy-Budapest. Több mutatása

Teljes esemény 1

11. 17. Történelem Ünnep Magyar

795 éve

1231 – Meghalt Árpád-házi Szent Erzsébet.

Német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet néven említik. A ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák, a pékek, a koldusok, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők és a fátyolkészítők védőszentje. Az 1207-1231 között élt hercegnő II. András magyar király és Gertrúd lánya volt. A csodálatos szépségű hercegnő férjének, Lajos thüringiai hercegnek három gyermeket szült, s már akkor is támogatta a szegényeket. Miután férje a keresztes háborúkban meghalt, távoznia kellett az udvarból. Ettől kezdve célja egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló jótékonyságot és betegápolást gyakorló szervezet létrehozása volt. A legenda szerint egyszer, amikor a szegényeknek vitt élelmet és ezért felelősségre vonták, azt válaszolta, hogy rózsát visz. S valóban, amikor belenéztek a kosarába az rózsával volt tele. 1235-ben avatták szentté. Több mutatása

Teljes esemény 0

1231. 11. 17. Meghalt Nő Magyar

253 éve

1773 – Megszületett Csokonai Vitéz Mihály költő (Dorottya, Lilla érzékeny dalok).

Tudósként tartották számon: így "poeta doctus"-nak, és "poeta natus"-nak is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első önképzőkört. Rendkívüli tudása felkeltette tanárai figyelmét és 1794-ben rábízták egy alsóbb osztály tanítását. Csapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt egy évvel később kizárták a kollégiumból 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, ?önképzőkört? szervezett. Ő az olasz nyelvet választotta, de tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel, és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta osztály vezetésével bízzák meg. Ezekben az években született Az estve, Az álom, Konstancinápoly. Debrecenből jogot tanulni ment Sárospatakra. 1796 őszén abbahagyta tanulmányait. Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliannával – Lillával – egy jómódú kereskedő lányával. Házasság alapjaként megpróbált állást szerezni, de eközben a lányt szülei férjhez adták. Néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán juttatta be 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig helyettes tanárnak a Csurgói gimnáziumba, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Ebben az időben jegyzeteket készített tanítványai részére (A magyar verscsinálásról közönségesen, a Cultura, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak). Ezek után nehezen, szűkösen élt, utolsó éveiben emberkerülés jellemezte. 1804-ben Váradon verses búcsúztatót mondott Rhédey Lajosné temetésén, ahol meghűlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált, és 1805. január 28-án halt meg Debrecenben. Életében mindössze két kötete jelent meg: A tavasz (1802) és Dorottya (1804). Több mutatása

Teljes esemény 0

1773. 11. 17. Született Irodalom Magyar