40
éve
Magyar kategória
19
éve
2007 – Meghalt Miklósy György színművész, szinkronszínész.
Más írásmóddal: Miklósi vagy Miklóssy
17
éve
2009 – Elhallgatott a Sláger Rádió.
1998. február 16-án indult, Magyarország leghallgatottabb kereskedelmi rádiójává küzdötte fel magát. 2009-ben a Sláger nem tudta megújítani a országos frekvenciacsomagra korábban elnyert koncesszióját, így 2009. november 19-én a földi analóg műsorszórás befejeződött. Internetes rádióként működik tovább. Több mutatása
6
éve
2020 – Meghalt Benkő László, Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas zenész, billentyűs, zeneszerző (Omega zenekar).
Az Omega együttes billentyűse és alapító tagja 60 évig zenélt.
3
éve
2023 – Meghalt Csomós Mari, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után pályafutását 1965-ben a veszprémi Petőfi Színháznál kezdte, majd a kecskeméti Katona József Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Nemzeti Színház tagja volt. 1983-tól a Katona József Színház tagja 1994-ig, amikor az Új Színházhoz szerződött, majd 1998-ban a Radnóti Színházba. Rendkívül hiteles szerepformáló volt, belülről, önmagát adva játszotta karaktereit.2017. március 27-én, a színházi világnapon választották a nemzet színészévé Berek Kati helyére.Férje a fiatalon elhunyt tévés dramaturg, Deme Gábor volt. Több mutatása
39
éve
1987 – Meghalt Jákó Vera előadóművész, nótaénekesnő.
Budapest, 1934. augusztus 2. – Budapest, 1987. november 18.
791
éve
1235 – Árpád-házi Szent Erzsébet, a pékek, a koldusok, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők védőszentjének ünnepe.
A ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák, a pékek, a koldusok, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők és a fátyolkészítők védőszentje. Az 1207-1231 között élt hercegnő II. András magyar király és Gertrúd lánya volt. A csodálatos szépségű hercegnő férjének, Lajos thüringiai hercegnek három gyermeket szült, s már akkor is támogatta a szegényeket. Miután férje a keresztes háborúkban meghalt, távoznia kellett az udvarból. Ettől kezdve célja egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló jótékonyságot és betegápolást gyakorló szervezet létrehozása volt. A legenda szerint egyszer, amikor a szegényeknek vitt élelmet és ezért felelősségre vonták, azt válaszolta, hogy rózsát visz. S valóban, amikor belenéztek a kosarába az rózsával volt tele. 1235-ben avatták szentté. A hagyomány szerint ha Erzsébet napkor esik, akkor nem kell félni a kemény fagyoktól, lágy tél lesz, valamint karácsony napján is ugyanilyen idő lesz. Ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét. Több mutatása
418
éve
1608 – Pozsonyban, a Szent Koronával magyar királlyá koronázzák II. Mátyást.
Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázták az országgyűlés által királlyá választott Mátyás főherceget. A koronázási szertartáskor a drapérián először szerepeltek a piros-fehér-zöld színek. 1557-ben született Bécsben I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermekeként. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben királlyá koronázták. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg 1619-ben, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
185
éve
1841 – Megszületett Schulek Frigyes építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja (Halászbástya).
Ismertebb alkotásai: Halászbástya, Jánoshegyi kilátó, szegedi fogadalmi templom.
171
éve