92
éve
Magyar kategória
81
éve
1945 – Megszületett Szalóczy Pál, Kazinczy-díjas rádió- és tévébemondó, újságíró, riporter.
Az ő hangját lehet hallani többek között a budapesti metró és a MÁV utastájékoztatóiban, valamint filmek és más információs szövegekben. Három évig operaénekesnek készült, érdekelte a dzsessz és a blues műfaj, majd megalapította a Spirituálé Quartett zenekart, amivel időnként felléptek. Több mutatása
447
éve
1579 – Meghalt Dávid Ferenc az Erdélyi Református Egyház első püspöke.
Dévai várbörtönben halt meg Dávid Ferenc, az erdélyi reformáció elindítója, előbb katolikus lelkész, majd az Erdélyi Református Egyház első püspöke, később az Erdélyi Unitárius Egyház első püspöke. Több mutatása
397
éve
1629 – Meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.
Gyulafehérváron akadémiát és jelentős kulturális központot hozott létre. Marosillye várában született, a hagyomány szerint 1580. november 15-én, a születés pontos dátuma nem ismert. A hagyomány szerint a halála napját tekintik a születés napjának is, Gyulafehérváron halt meg 1629 november 15-én. Korán árvaságra jutott, Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett, s távoli rokonát, Bocskai Istvánt tartotta nevelőjének. Már 15 évesen katonai pályára lépett, 1600-1602-ben Mihály havasalföldi vajda és G. Basta császári hadvezér rémuralma elen harcolt. 1604-ben csatlakozott Bocskai Istvánhoz. 1613-ban a Habsburgokkal kapcsolatot kereső Báthory Gábor ellen indult a Török Birodalom támogatásával. 1613.10.23-án a kolozsvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. A Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített - Erdély létrehozására törekedett. Gyulafehérvári udvarát kulturális központtá és főiskolai székhellyé tette. Házassága Brandenburgi Katalinnal erősítette a szövetséget a protestáns fejedelmekkel. Uralkodása alatt (1613-1629) Erdély aranykorát élte. 1620.08.25-én a besztercebányai országgyűlésen, miután kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, Bethlen Gábort magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy a török Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a királyi címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont hercegi címet kapott Munkács várával és megtarthatta az uralma alá került hét felső-tiszai vármegyét. Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között. Élete utolsó éveiben Báthory Istvánhoz, a nagy elődhöz hasonlóan, a lengyel trónt akarta megszerezni, szövetkezett a moldvai vajdával, az orosz cárhoz küldött követet, tervéhez meg akarta nyerni a svédeket és a hollandokat is. 1629 november 15-i halála miatt azonban elképzeléseit nem válthatta valóra. A gyulafehérvári székesegyházban temették el. Több mutatása
148
éve
142
éve
97
éve
1929 – Megszületett Arnóth Lajos, Ybl Miklós-díjas és Széchenyi-díjas építész.
2000-től haláláig az ÉME Mesteriskola vezetője.
86
éve
1940 – Kassán megszületett Nógrádi Ferenc olimpiai bajnok labdarúgó.
1959 és 1966 között a Budapesti Honvéd játékosa volt. Legnagyobb sikere a kispestiekkel két bajnoki ezüstérem és egy MNK győzelem volt. Az 1965-1966-os Kupagyőtesek Európa-kupájában a legjobb nyolc között estek ki. Kispesten összesen 136 bajnoki mérkőzésen 24 gólt szerzett. 1967-ben az MTK csapatában játszott és 13 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és ezután visszavonult. 1963 és 1965 között 4 alkalommal szerepelt a válogatottban. 1964-ben tagja volt a tokiói olimpián aranyérmet szerzett csapatnak. 1963 és 1964 között 13-szor játszott az olimpia válogatott és egy gólt ért el. Több mutatása
81
éve
1945 – Tildy Zoltán alakított kormányt, miután a választásokon a Független Kisgazdapárt szerzett többséget.
A választások 1945.11.04-én voltak. Pápán, a Református Teológiai Akadémián szerzett lelkészoklevelet, majd ösztöndíjjal 1913-14-ben az észak-írországi Belfastban tanult. 1915-ben helyettesítőként matematikát tanított a pápai főgimnáziumban. Egyházi pályáját segédlelkészként kezdte 1916-ban a Somogy vármegyei Szennán, 1919-től Orciban, 1921-től 1929-ig Tahitótfaluban volt református lelkész, majd Budapesten igazgató lelkész, 1932 és 1946 között pedig Szeghalom lelkipásztora. Politikai tevékenységét 1917-ben kezdte, amikor belépett a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba. 1929-ben többek között Nagy Ferenccel hozzáfogott a parasztság egy új tömörülése, az FKgP szervezéséhez. 1930. szeptemberében megválasztották a megalakult párt ügyvezető alelnökévé. Először 1931-ben indult az országgyűlési választásokon, de veszített a kormánypárti jelölttel szemben, 1933-ban pedig hatósági terrorral akadályozták meg a képviselői mandátumhoz jutását. 1934-től 1946-ig a Békés vármegyei törvényhatósági bizottság tagja volt. 1935-ben választási csalással tették lehetetlenné, hogy bejusson a képviselőházba, majd a megismételt választásokon sikerült képviselői mandátumot szereznie. 1940. januárjában ideiglenes az FKgP vezetője lett, a II. világháború idején a nemzeti függetlenséget védelmező, németellenes álláspontot képviselt. 1942. márciusában a egyik megalapítója volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak. Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt dolgozta ki az FKgP 1943. évi háborúellenes memorandumát, amely Kállay Miklós miniszterelnöknek is átadásra került. A német megszállás után illegalitásba kényszerült. A politikai életbe 1945. januárjában - miután a szovjet csapatok elfoglalták Pestet - rögtön bekapcsolódott. A kialakult helyzetet, a kommunisták jelentős befolyását tudomásul vette és elfogadta. Helyeselte a politikai élet demokratizálására hozott intézkedéséket, főként a földreformot, amelyért azelőtt már sokat küzdött. 1945.04.02-án a nemzetgyűlés képviselőjévé, 08.20-án az FKgP pártvezérévé választották. Augusztusban az Országos Gazdasági Tanács, szeptemberben az Országos Gazdasági Bizottság elnöke, majd országgyűlési képviselő lett. A nemzetgyűlési választások eredményeként november 15-én koalíciós kormányt alakított. Fő külpolitikai feladatként a a Szovjetunió bizalmának elnyerését jelölte meg, de hangsúlyozta az USA-hoz, Nagy-Britanniához és a szomszéd államokhoz fűződő jó viszony megteremtését. Belpolitikájának fő célja az erős központi kormányzat megteremtése, az újjáépítés folytatása és felgyorsítása volt. A nemzetközi kötelezettségeknek eleget téve december 29-én kiadta a magyarországi németek kitelepítéséről szóló kormányrendeletet. 1946.02.01-jén a nemzetgyűlés eltörölte a királyság intézményét és kikiáltotta a köztársaságot, amelynek elnökévé választották. A kommunisták egyre gátlástalanabb követeléseivel szemben egyre kisebb ellenállást tanúsított, ezért jelentősen csökkent pártbeli tekintélye és népszerűsége. Megalkuvó magatartása miatt - vejének, Csornoky Viktornak a "kémkedési ügy"-ét felhasználva - 1948 nyarán eltávolították a közéletből. Augusztus 3-án szó nélkül aláírta a kommunista párt Politikai Bizottságának határozata alapján elkészített lemondólevelét. 1956. májusáig házi őrizetben élt családjával együtt. Októberben, a forradalom idején Nagy Imre kormányának államminisztereként támogatta annak intézkedéseit, ezért 1957. májusában letartóztatták. 1958-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték a Nagy Imre-per vádlottjaként, majd idős korára és rossz egészségi állapotára való tekintettel 1959. áprilisában amnesztia nélkül kiengedték a börtönből. 1989-ben rehabilitálták Nagy Imrével és társaival együtt. Több mutatása
74
éve