Ma Ede névnapja van

Magyar kategória

50 éve

1976 – Meghalt Rotschild Klára divattervező, a budapesti Clara divatszalon vezetője.

A Rotschild bankárfamíliának csak névrokona volt. A szalonban kapható ruhák híresek és drágák voltak. Apja, Rotschild Ábrahám női szabó, édesanyja varrónő volt, tizenévesen Klára már dolgozott. Az 1920-as évek derekán férjhez ment a híres textil-kereskedő családból származó Glückstahl Pálhoz. Az igazi sikert Faruk egyiptomi király és Horthy István esküvője hozta meg számára: mindkét eseményre az ő szalonjában készült a menyasszonyi ruha és a násznép hölgytagjainak toalettje. A II. világháborúban szülei Auswitzban haltak meg, boltjaikat elvették. Klára kitartó munkával a lehetőségekhez mérten újrateremtette a divatszalont, ahol Kádár János, Münnich Ferenc, Dobi István felesége, Joszip Broz Tito jugoszláv vezető és Franz Vranitzky osztrák kancellár hitvese, Gábor Zsazsa, Psota Irén, Honthy Hanna, a szovjet színésznő Tatjana Szamojlova voltak a vendégei. A hetvenes évek elején Rothschild Klára nyitotta meg az első butikot, ahol az estélyi modellek egyszerűsített változatát lehetett kapni. Klárát mindenki szerette, bohókás ember volt. Gyermeke nem született, több varrónője gyermekének ő lett a keresztanyja. Hálás volt munkatársainak: szabászának, varrónőjének egy-egy "remekmű" után a szó szoros értelmében kezet csókolt. Munkamániás volt, a bemutatókra készülve éjjel-nappal dolgozott, látni akart minden mozzanatot. Több mutatása

Teljes esemény 0

1976. 11. 13. Meghalt Nő Magyar

167 éve

1859 – Elkészült a fizikus és feltaláló Jedlik Ányos dinamója.

Csallóközben, Jedlik István néven született a világhírű fizikaprofesszor. Az Ányos nevet a bencés rendben kapta, miután 1817-ben Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így 1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták. 1825-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos elméletet és találmányt dolgozott ki. Az ő nevéhez fűződik többek közt a szódavíz-előállító készülék és a forgómotor feltalálása. 1831-től a pozsonyi akadémián, 1840-től pedig a pesti egyetemen tanított, közben foglalkozott fénytannal, elkészítette a szén-cink elemet és megjelent Súlyos testek természettana című könyve is. Dinamóját 1859-ben készítette el, élete hátralevő negyven évében pedig összesen mintegy 80 találmányt valósított meg részben vagy teljesen. Több tudományos társulat választotta örökös tagjául, rektora és prorektora volt a pesti egyetemnek, halála után több utca és intézmény vette fel a nevét. Több mutatása

Teljes esemény 1

1859. 11. 14. Érdekes Technika Magyar

569 éve

1457 – Nápolyban megszületett Aragóniai Beatrix kétszeres magyar királyné, a legutáltabb magyar királyné.

Ő hozta el a reneszánsz kor szinte minden vívmányát Magyarországra. Hívására érkeztek és dolgoztak nálunk Itália legnagyobb művészei: építészek, freskókészítők, történet írók, szobrászok. I. Ferdinánd nápolyi király és Chiaromontei Izabella tarantói hercegnő, copertinói grófnő, ötödik gyermeke. A reneszánsz kultúra egyik fellegvárában, előkelő neveltetésben és gondos oktatásban részesült. 17 éves korában hozzáadták Hunyadi Mátyás Magyar királyhoz, aki 14 évvel volt idősebb nála és már 10 éve özvegy volt az esküvő idején. Beatrixról azt beszélték, hogy hirtelen haragú, nem volt érintetlen mikor királyné lett és valószínűleg meggyilkolta a szeretőjét még Itáliában. 14 évi házasság alatt egy örököst sem sikerült szülnie a királynak. Rossz viszonyban volt a király fattyú fiával - Corvin Jánossal, megakadályozta annak házasságát és trónöröklését. Mátyás 1490. 04. 06.-án bekövetkezett halálát is az ő mesterkedésének tartották. A legutáltabb Magyar királyné. Második férje II. Ulászló akihez azért ment feleségül, hogy megtartsa trónját. Titokban kötött esküvőt 1490. 10. 04.-én Bakócz Tamás tartotta, aki szándékosan formai hibákat vétett a szertartás során. Ám az új király akkor még nem vált el első hitvesétől, Brandenburgi Borbálától. A 12 éves özvegy Borbálát 1476. 08. 20.-án házassági szerződéssel vette el, de tényleges templomi esküvőjük sosem volt, erre hivatkozva próbált meg tőle elválni II. Ulászló, de a házasságukat csak 4 nappal az után bontották föl, hogy Aragóniai Beatrix-al kötött házasságát 1500. 04. 03.-án felbontotta a pápa, el nem hált házasság, kényszerítés és formai hibára hivatkozva. Ulászló szándékosan csalta csapbába a királynét. Anyagilag tönkretéve, megalázva tért haza Itáliába, ahol még megérte, hogy családja teljes hatalmát elveszítse, az ott folyó hatalmi harcokban. 1508. 09. 23.-án Nápolyban érte a halál. A nápolyi San Pietro Martire monostorában helyezték örök nyugalomra. Több mutatása

Teljes esemény 0

1457. 11. 14. Született Történelem Érdekes Nő Magyar

155 éve

1871 – Lónyay Menyhért grófot választotta a kormányzó Deák-párt Magyarország miniszterelnökének.

Tisztséget 1872.12.05-ig töltötte be. 1839-ben bölcsészdoktori, később államtudományi doktori oklevelet szerzett. Közgazdasági és pénzügyi tanulmányait külföldön végezte. 1843-ban Bereg vármegye egyik országgyűlési követévé választották. Gróf Széchenyi István politikája és eszmerendszere volt rá nagy hatással, de a centralistákkal is rokonszenvezett. 1847-ben a "Pesti Hírlap" munkatársa lett, és - ismét Bereg vármegye országgyűlési követeként - aktívan részt vett az 1848. évi törvények megalkotásában. 1848. szeptemberétől pénzügyminisztériumi tanácsos, 1849. májusától a Pénzügyminisztérium megbízott államtitkára volt. A világosi fegyverletétel után Franciaországba menekült, majd 1850-ben kegyelmet kapott és hazatért. Birtokai ügyeinek intézése után egyre inkább részt vett több pénz- és hitelintézet létrehozásában. 1858-ban megalapította az Első Hazai Biztosító Társaságot és a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Részvénytársaságot, amelyeknek elnöke is volt. 1860-ban a békésbánáti református egyházmegye gondnoka, 1861-ben a képviselőház tagja lett, ahol az abszolutista kormányzat pénzügyi politikáját bírálta. 1865-66-ban a "Budapesti Szemle" szerkesztője lett Csengery Antallal. 1865-ben újra országgyűlési képviselőként fontos szerepet játszott a kiegyezési tárgyalásokon gróf Andrássy Gyula mellett. 1866-ban a Magyar Földhitelintézet elnökévé választották. 1867. februárjában az Andrássy-kormány pénzügyminiszterévé nevezte ki Ferenc József, majd 1870. májusában az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere lett. 1871-ben grófi rangot kapott, és a dunamelléki református egyházkerület főgondnoki tisztségét töltötte be. Gróf Andrássy Gyula távozása után nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé és a honvédelmi tárcát is megkapta. Kormányzása alatt felgyorsult a modern gyáripar fejlődése, amelyet az 1872. évi első ipartörvény segített elő, mivel felszámolta a céheket és biztosította a szabad ipargyakorlást. Ekkor született meg az 1872. évi XXXII. törvénycikk is az egységes Budapest létrehozásáról. Erős kézzel igyekezett keresztülvinni akaratát, ipari érdekeltségei miatt az ellenzék és a Deák-párt köreiben sem volt népszerű. Új választójogi javaslatával, amelyben a 3 éves ciklust 5 évre akarta emelni, a választók számát pedig csökkenteni, megbukott az ellenzék tiltakozásán. Végül belefáradt a személye és politikája elleni támadásokba, és távozott tisztségéből. Ezután még politizált országgyűlési képviselőként, majd a főrendi ház tagjaként. 1871-től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, nagy sikerrel fáradozott gróf Széchenyi István hagyatékának megmentésén. Megkapta a Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása

Teljes esemény 0

1871. 11. 14. Történelem Magyar