Október 17.
Ma Hedvig névnapja van

Magyar kategória

107 éve

1919 – Megszületett Bárándy György ügyvéd.

Törökszentmiklóson született. Jogi tanulmányait 1937-ben kezdte az egri Érseki Jogakadémián. Szigorlatait a Kolozsvári Egyetemen tette le. 1948-ban lett ügyvéd és azóta minél több tanulással igyekezett minél több tudást szerezni. Ennek köszönhetően az Ország egyik legismertebb védőügyvédje lett, aki több jelentős életelleni és gazdasági ügyben látott el sikeres védelmet. Több mutatása

Teljes esemény 0

1919. 09. 23. Született Magyar

94 éve

1932 – Megszületett Bajnok Zsolt újságíró, szerkesztő.

Bajnok Zsolt tanárként szerzett diplomát, majd tanított. 1954-től a Magyar Távirati Irodában dolgozott munkatársként, rovatvezetőként, majd 1977-től belpolitikai főszerkesztőként. 1979-1984 között a kormány Tájékoztatási Hivatalaiban volt helyettes, majd államtitkári rangban elnök. 1984-től a Magyar Hírlap főszerkesztőjeként, 1989-től 1990 elejéig a kormány megbízott szóvivőjeként tevékenykedett, majd - betegségiig - a Ferenczy Europress belpolitikai szerkesztőségét vezette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1932. 09. 23. Született Irodalom Magyar

39 éve

1987 – Meghalt Bencsik Sándor (Samu), a P. Mobil és a P. Box gitárosa, zeneszerző.

Budapest 1952. szeptember 15. – 1987. szeptember 23. A 70-es évek elején a Sygma nevű sashalmi zenekarban kezdett, majd egy ideig a Beatrice tagja lett. Innen a Gesarolba került, ez a zenekar vette fel 1973. május 1-jén a P. Mobil nevet. Cserháti István billentyűssel kilépett és megalapították a P. Box zenekart. Bencsik Sándor 1987 nyarán először Svédországba ment, majd egy ausztriai lágerben halt meg azóta is tisztázatlan körülmények között. Debrecenben utcát neveztek el róla. Több mutatása

Teljes esemény 0

1987. 09. 23. Meghalt Zene Magyar

980 éve

1046 – Szent Gellért ünnepe. Itáliai származású szerzetes, az első magyar vértanú.

Szent István király szolgálatában Imre herceg nevelője és a csanádi püspökség megszervezője volt. Velencében született 980 körül, patríciuscsalád gyermekeként. Giorgio-Georgius (György) névre keresztelték. Édesapja, Sagredo Gerardo (Gellért) kalmár volt. 5 éves korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a San Giorgio-sziget monostorába vitték. Fogadalmat tettek: ha a kis György életben marad, egyházi pályára adják. A San Giorgio Maggiore bencés monostor szerzetesei buzgó imáinak köszönhetően a kisfiú felépült, és a rend tagjai közé lépett. 15 évesen elvesztette édesapját, akinek az emlékére vette fel a Gellért nevet. Tanulmányait a monostorban, majd a bolognai főiskolán végezte. Már 32 évesen megbízták a velencei San Giorgio Maggiore apáti tisztségével. 3 év múlva lemondott és a Szentföldre indult, hogy végigvándoroljon a Megváltó nyomdokain. Hajója viharba került, így az isztriai partvidékre vetődött. 1020 táján érkezett Magyarországra, a pécsi Mór püspökhöz, akivel Székesfehérvárra ment. A királyi udvarban Gellértnek látomása volt, amelyben egy hegy sziklái között holtan látta meg önmagát. Az Úr üzenete szerint nem a Szentföldre kellett mennie, hanem itt kellett maradnia, hogy a legnagyobb mennyei ajándékként elnyerje a vértanúság koronáját. Szent István a királyi udvarban tartatta, és fiának, Imre hercegnek a nevelésével bízta meg. 1023-ban Bakonybélbe vonult vissza, ahol remeteként több könyvet is írt. A legenda szerint egy napon kunyhója előtt, írás közben elnyomta az álom. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú telepedet melléje védelmet keresve. Megetette a kis árvát, és az nem is távozott tőle. Egy másik alkalommal sebesült farkas feküdt az ajtajában. Ellátta a sebét, és a kunyhójába vitte a szerencsétlen állatot. Amikor a farkas magához tért, hálás kutyaként megnyalta a remete kezét, és szelíden leheveredett a kis szarvas mellé. 1030-ban István Gellértre bízta a csanádi püspökség megszervezését, aminek társaival együtt becsülettel eleget is tett. Mindvégig az Istváni életmű megszilárdításán és továbbvitelén fáradozott. István halála után a keresztény és az európai értékrend védelmében szembe került Aba Sámuellel, akinek 1044-ben Csanádon a húsvétra tervezett koronázását megtagadta, a hatalommal szembeszállva megjósolta a pogánylázadást, a király halálát és saját maga vértanúságát. 1046-ban a Tiszántúlon Péter király uralma ellen a békési Vata vezetésével lázadás tört ki a pogányság visszaállításáért. Szeptemberben Gellért püspöktársaival Székesfehérvárról Budára tartott, hogy fogadja a számkivetettségből visszatérő Vazul-fiakat. Szeptember 23-án este megjövendölte, hogy az volt az utolsó vacsorájuk, majd másnap megjövendölte vértanúságukat is. A pesti révhez közel egy lázadó pogány csapat elfogta és megölte őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (ma: Gellérthegy) a mélybe taszították, "mellét dárdával átütötték, ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották". Holttestét először a pesti oldalon, a Boldogságos Szűz templomában temették el, majd Csanádra vitték. Sírjánál csodák és rendkívüli gyógyulások történtek. Szent László király kérelmére 1083.07.26-án szentté avatták. Az első magyar vértanú emlékét az Erzsébet-híddal szemben, a régi Kelenhegy sziklái között álló hatalmas bronzszobor, Jankovics Gyula gyönyörű alkotása őrzi. Szent Gellért magasra emelt jobbjában a szent keresztet tartja a város fölé, ezzel hirdetve, hogy a magyarok nemzetsége a kereszt jegyében született, és annak oltalma alatt áll. Több mutatása

Teljes esemény 0

1046. 09. 24. Ünnep Magyar