304
éve
Magyar kategória
274
éve
1752 – Megszületett Marczibányi István, a művészetek és a tudomány mecénása.
1780-ban a temesi kerület tartományi biztosává nevezték ki, egyúttal elnyerte a királyi tanácsosi címet is. 1783 és 1786 között Csanád vármegye alispánja volt. Az 1790-1791 évi országgyűlésen a vármegye egyik követeként vett részt. 1779-ben, a porosz háború alkalmával gyalogos és lovas katonákat állított ki, lovakkal, takarmánnyal, és készpénzzel támogatta az államot. 1800-ban I. Ferenc magyar király és osztrák császár udvari tanácsosává nevezte ki. 1817-ben a Nemzeti Múzeum létrehozta a tíz tagú Marczibányi Intézetet, amely évente díjazta a nyelvtudományi munkákat. A róla elnevezett díjat 1944 februárjáig adták ki. Főbb mecénási tevékenysége: A Ludovika Akadémiának 50 000 forint támogatást nyújtott, azzal a kikötéssel, hogy az oktatás magyar nyelven folyjon. Léván piarista gimnáziumot alapított saját pénzéből. Több vármegye szegényebb lakosságát és iskoláit pénzzel támogatta Több mutatása
208
éve
1818 – Meghalt Dugonics András, az első magyar regény, az Etelka írója.
Szegeden halt meg. Szegeden született. 1756-ban piarista szerzetes lett. A nagyszombati egyetemen tanított. Az egyetemmel 1777-ben Budára, majd 1785-ben Pestre költözött, és 1788-ban az egyetem rektora lett. 1808-ban nyugalomba vonult, és visszatért szülővárosába. Első írásai költemények voltak magyar, illetve latin és német nyelven. 1774-ben Trója veszedelme címmel a klasszikus eposzokat dolgozta fel prózában, 1780-ban pedig elkészítette az Odüsszeia első magyar fordítását is, amely Ulissesnek, ama híres és nevezetes görög királynak csudálatos történetei címen jelent meg. 1786-ban fejezte be mindmáig legismertebb munkáját, az Etelkát, az első valódi magyar regényt. A cenzúra csak 1788-ban engedélyezte a mű megjelenését, amely ugyan a honfoglalás korában játszódik, de aktuálpolitikai célzattal, II. József németesítő politikája elleni tiltakozásul íródott. Az Etelka név ebben a műben született, amelyet az ősi hun Etele név női változataként talált ki az író. Az Etelka sikerén felbuzdulva több kalandos regényt is írt. 1794-ben a Jeles történetek című kétkötetes munkájában kiadatta drámáit is, leggyakrabban játszott darabjából, a Bátori Máriából írta meg Erkel Ferenc első operáját 1840-ben. Írói-tanári munkásságának fontos része volt nyelvújítói tevékenysége: új szavakat alkotott, régieket elevenített fel, az irodalmi nyelvbe emelt számos népnyelvi szót és kifejezést. Magyar nyelvű matematikai tankönyvet is kiadott, a számtan, az algebra, a mértan számos műszavát fordította le, neki köszönhetjük például a kör és a derékszög szavakat. Életének utolsó éveiben történetírással és folklórkutatással is foglalkozott, közmondásokat, szólásokat tartalmazó nagyszabású munkája, a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény azonban csak két évvel halála után, 1820-ban jelent meg. Több mutatása
136
éve
1890 – Megszületett Szilvay Kornél magyar tűzoltó tiszt, a szárazoltó eljárás feltalálója.
A szárazoltásnál az oltóanyag víz helyett por vagy hab, az eljárást és az eljárásnál használt berendezéseket találta fel. 1957-ben halt meg.
123
éve
123
éve
1903 – Megszületett Ajtay Andor, Kossuth-díjas színész, rendező.
Teljes nevén: Ajtay Kovács AndorÉrdemes művész (1953), Kossuth-díj (1954), Kiváló művész (1968)
100
éve
96
éve
1930 – Megszületett Réz Pál, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, műkritikus.
Szakterülete a 19-20. századi irodalom kiemelkedő egyéniségei. Raffy Ádám (1898–1961) orvos, író fia. Réz Ádám műfordító öccse.
94
éve
1932 – Megszületett Major Anna dramaturg, rádiós szerkesztő, a Szabó család sorozat dramaturgja.
Eredeti nevén: Majer Anna, Halimbán született. A Szabó család című sorozat 1959 és 2007 között volt hallható a rádióban.
91
éve