Ma Hedvig névnapja van

Magyar kategória

19 éve

2007 – Meghalt Gaál István Kossuth-, és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr (Cserepek, Orfeusz és Eurydiké).

Gaál pályája kezdetén etűdöket és dokumentumfilmeket forgatott. Játékfilmesként 1963-ban mutatkozott be Sodrásban című alkotásával, amely nevét azonnal ismertté tette. E filmmel trilógiát képeznek Zöldár és Keresztelő című művei. 1977-ben Szász Imre színműve alapján készítette el a Legatót, amelyet 1980-ban a Cserepek című alkotás követett. Az Orfeusz és Eurydiké egy Gluck-opera alapján készült. Filmjeit maga vágta, legtöbbjük zenéjét Szőllőssy András komponálta. Több mutatása

Teljes esemény 0

2007. 09. 25. Meghalt Film/Média Magyar

15 éve

2011 – 92 éves korában meghalt Kenderesi Tibor színész, a Vígszínház tagja, Dagobert bácsi szinkronhangja.

Kenderesi Tibor Gobbi Hilda Életmű-díjas. Kenderesi Tibor Újvidéken született 1920. május 15-én. 1953-ban végezte el a Színművészeti Akadémiát, de már 1951-től játszott a Szegedi Nemzeti Színházban, és a budapesti Nemzeti Színház stúdiójában. 1954-ben az egri Gárdonyi Géza Színházban kezdte pályáját. Játszott a Pécsi Nemzeti, a veszprémi Petőfi és az Állami Déryné Színházban. 1981 óta volt a Vígszínház tagja. Utolsó vígszínházi szerepét, A dzsungel könyve Kobráját több százszor játszotta a Pesti Színházban, 89. születésnapján még a színpadon ünnepelhette a társulat az előadás végén. Színházi szerepei mellett egy ország ismerte meg a Walt Disney-féle Kacsamesék főszereplője, Dagobert bácsi magyar hangjaként. Fontosabb szerepei között megtalálható Malvolio (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok) és Tiborc (Katona József: Bánk bán). Rádió- és szinkronszereplései mellett számos filmben is játszott, köztük az Egy óra múlva itt vagyok, a Tüske a köröm alatt és a Liszt című alkotásban. Több mutatása

Teljes esemény 0

2011. 09. 25. Meghalt Film/Média Magyar

249 éve

1777 – Mária Terézia áttelepítette a nagyszombati tudományegyetemet a budai királyi várba.

Ekkor került a várba a jezsuita könyvtár is, amely a mai Egyetemi Könyvtár alapját képezte. A bibliotékát 1784-ben II. József a pesti ferencesek rendházába helyeztette el. Gyarapították és gazdagították a könyvállományt magángyűjtemények, külföldi adományok, az egyetem tanárainak és a könyvtár egykori vezetőinek könyvtárai és kéziratai, levelezései (olyan neves tudósoké, mint Pray György, Cornides Dániel, Schwartner Márton és Fejér György). Jelentős mértékben hozzájárult a könyvtár fejlődéséhez az, hogy a Helytartótanács 1780-ban elrendelte a kötelespéldány szolgáltatást: ennek értelmében kötelezték a hazai nyomdákat, hogy kiadványaikból egy - egy példányt beszolgáltassanak a könyvtárba. Több mutatása

Teljes esemény 0

1777. 09. 26. Történelem Magyar