9
éve
Magyar kategória
8
éve
2018 – 96 éves korában meghalt Szepesi György, rádiós sportkommentátor, aki a londoni 6:3-at közvetítette.
Eredeti nevén: Friedländer György 1945-től dolgozott a Magyar Rádiónál. Londontól Londonig, azaz 1948-tól 2012-ig közvetített az olimpiákról, a labdarúgó-világbajnokságokon 1945-től 2010-ig dolgozott. Ő közvetítette 1953. november 25-i, az évszázad mérkőzése néven emlegetett magyar-angol 6:3-as meccset, amelyen a magyarok legyőzték az otthonában 90 éve veretlen Angliát.1978-86-ig az MLSZ elnöke 1982-94-ig a FIFA vb-tagja 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát 1995-től a XIII. kerület díszpolgára 2004-ben Prima Primissima díjat kapott, 2005-től Budapest díszpolgára.A legendás Aranycsapat a tizenkettedik játékosának választotta. Több mutatása
6
éve
943
éve
1083 – Csanádon szentté avatták az 1046-ban vértanúhalált halt Gellért püspököt.
Velencében született 980 körül, patríciuscsalád gyermekeként. Giorgio-Georgius (György) névre keresztelték. Édesapja, Sagredo Gerardo (Gellért) kalmár volt. 5 éves korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a San Giorgio-sziget monostorába vitték. Fogadalmat tettek: ha a kis György életben marad, egyházi pályára adják. A San Giorgio Maggiore bencés monostor szerzetesei buzgó imáinak köszönhetően a kisfiú felépült, és a rend tagjai közé lépett. 15 évesen elvesztette édesapját, akinek az emlékére vette fel a Gellért nevet. Tanulmányait a monostorban, majd a bolognai főiskolán végezte. Már 32 évesen megbízták a velencei San Giorgio Maggiore apáti tisztségével. 3 év múlva lemondott és a Szentföldre indult, hogy végigvándoroljon a Megváltó nyomdokain. Hajója viharba került, így az isztriai partvidékre vetődött. 1020 táján érkezett Magyarországra, a pécsi Mór püspökhöz, akivel Székesfehérvárra ment. A királyi udvarban Gellértnek látomása volt, amelyben egy hegy sziklái között holtan látta meg önmagát. Az Úr üzenete szerint nem a Szentföldre kellett mennie, hanem itt kellett maradnia, hogy a legnagyobb mennyei ajándékként elnyerje a vértanúság koronáját. Szent István a királyi udvarban tartatta, és fiának, Imre hercegnek a nevelésével bízta meg. 1023-ban Bakonybélbe vonult vissza, ahol remeteként több könyvet is írt. A legenda szerint egy napon kunyhója előtt, írás közben elnyomta az álom. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú telepedet melléje védelmet keresve. Megetette a kis árvát, és az nem is távozott tőle. Egy másik alkalommal sebesült farkas feküdt az ajtajában. Ellátta a sebét, és a kunyhójába vitte a szerencsétlen állatot. Amikor a farkas magához tért, hálás kutyaként megnyalta a remete kezét, és szelíden leheveredett a kis szarvas mellé. 1030-ban István Gellértre bízta a csanádi püspökség megszervezését, aminek társaival együtt becsülettel eleget is tett. Mindvégig az Istváni életmű megszilárdításán és továbbvitelén fáradozott. István halála után a keresztény és az európai értékrend védelmében szembe került Aba Sámuellel, akinek 1044-ben Csanádon a húsvétra tervezett koronázását megtagadta, a hatalommal szembeszállva megjósolta a pogánylázadást, a király halálát és saját maga vértanúságát. 1046-ban a Tiszántúlon Péter király uralma ellen a békési Vata vezetésével lázadás tört ki a pogányság visszaállításáért. Szeptemberben Gellért püspöktársaival Székesfehérvárról Budára tartott, hogy fogadja a számkivetettségből visszatérő Vazul-fiakat. Szeptember 23-án este megjövendölte, hogy az volt az utolsó vacsorájuk, majd másnap megjövendölte vértanúságukat is. A pesti révhez közel egy lázadó pogány csapat elfogta és megölte őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (ma: Gellérthegy) a mélybe taszították, "mellét dárdával átütötték, ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották". Holttestét először a pesti oldalon, a Boldogságos Szűz templomában temették el, majd Csanádra vitték. Sírjánál csodák és rendkívüli gyógyulások történtek. Szent László király kérelmére avatták szentté. Az első magyar vértanú emlékét az Erzsébet-híddal szemben, a régi Kelenhegy sziklái között álló hatalmas bronzszobor, Jankovics Gyula gyönyörű alkotása őrzi. Szent Gellért magasra emelt jobbjában a szent keresztet tartja a város fölé, ezzel hirdetve, hogy a magyarok nemzetsége a kereszt jegyében született, és annak oltalma alatt áll. Több mutatása
348
éve
1678 – Bécsben megszületett I. József magyar király, egyidejűleg német-római császár és cseh király 1705-1711-ig.
Uralkodása alatt 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején, az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Apja, I. Lipót 1687. december 9-én magyar királlyá, 1690-ben Augsburgban pedig római királlyá koronáztatta. I. József 1701-ben nagy lelkesedéssel támogatta a birodalom belépését a spanyol örökösödési háborúba, 1702-ben már ő vezette Landau ostromát. Apja halála után, 1705. május 5-én lépett trónra, reformokkal akart változtatni I. Lipót merev kormányzati rendszerén. I. József egész uralkodását végigkísérte a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc. A kurucok nem akartak békét kötni, sőt 1707-ben megfosztották a Habsburg-házat a magyar tróntól. Az elhúzódó harcok után, hosszas alkudozások eredményeként megszületett a béketerv, de a szabadságharcot lezáró tényleges békekötést, a szatmári békét (1711. április 30.) már nem érte meg, pár héttel annak aláírása előtt halt meg himlőben. Korához képest felvilágosult, nem túl vallásos uralkodó volt. Korlátozni igyekezett az egyház, különösen a jezsuiták befolyását. A bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
264
éve
119
éve
1907 – Megszületett Pelle István olimpiai aranyérmes tornász, aki három olimpián vett részt.
1928 Amszterdam, 1932 Los Angeles, 1936 Berlin. 1932-ben két aranyérmet nyert. 1986-ban halt meg.
105
éve
99
éve
1927 – Megszületett Sákovics József az első magyar párbajtőr-világbajnok, a magyar vívóválogatott volt szövetségi kapitánya.
Felesége, Dömölky Lídia, olimpiai bajnok tőrvívó.
96
éve