119
éve
Magyar kategória
98
éve
1928 – Megszületett Hildebrand István, Kossuth-díjas operatőr és videórendező, egyetemi tanár, a Nemzet Művésze.
Balázs Béla-díjas. Operatőrként legismertebb alkotásai: Nárcisz és Psyché, A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kertes házak utcája, illetve az A veréb is madár. Az 1956-os forradalom előtt született Bajnokaink a víz alatt című film forgatásához, víz alatti guruló rendszert épített, ő maga pedig periszkópon keresztül irányította a kamerát. Életéről 2015-ben Jelenetek egy operatőr életéből – Hildebrand István legendáriuma címmel készült dokumentumfilm. Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Almási Miklós esztéta, kritikus, akadémikus (Léghajó Manhattan felett).
Almási Miklós 1977-ben a Magyar Színházi Intézet igazgatója volt. 1970-től nyugdíjbavonulásáig, 1997-ig az ELTE esztétikai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1971-ben a filozófiai tudományok doktora lett. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A József Attila - díjat 1967-ben és 1977-ben kapta meg. Esztétikai kutatásainak középpontjában a dráma és a színház kapcsolata áll. Drámatörténeti munkáiban a XX. századi dráma fejlődésének szakaszait elemzi, mint a hagyományok és a dramaturgiai újítások művészi eredményeit. Főbb művei: A modern dráma útjain, Maszk és tükör, Mi lesz velünk Anton Pavlovics?, Léghajó Manhattan felett, Napóra a Times Square-n: a pénz forradalma az ezredfordulón, Üveggolyók, az ezredvég globális játszmái. Több mutatása
87
éve
83
éve
1943 – Megszületett Szörényi Szabolcs basszusgitáros, zeneszerző, zenei rendező.
1965-73 az Illés, 1974-84 a Fonográf együttes tagja. Több mutatása
81
éve
1945 – New Yorkban meghalt Bartók Béla, világhírű magyar zeneszerző és népdalgyűjtő.
Bartók Béla a pozsonyi gimnazista-évek után 1899-ben került Budapestre, a Zeneakadémiára. Itt ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, akivel életre szóló, szoros szakmai és baráti kapcsolata alakult ki. Bartók egyszerre volt tökéletes népzenekutató, zenetanár, zongorista és zeneszerző. Egyedi zenei stílusa a magyar népdalok és a modern európai irányzat ötvözetéből alakult ki. Legismertebb művei A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin. Bartók rendszeresen kutatott és turnézott is külföldön. 1924-ben kutatásai eredményeiről sikeres könyvet adott ki A magyar népdal címmel, 1934-től pedig Kodállyal együtt a Magyar Tudományos akadémián dolgoztak egy népzenei kiadvány összeállításán. A háború miatt Bartók 1940-ben feleségével együtt az Egyesült Államokba menekült. Mire a keserves, sikertelen és gyakran munka nélküli külföldi évek után újra fellendült volna karrierje, egészségi állapota megromlott. Az 1945 szeptemberében bekövetkezett halálát leukémia okozta. Több mutatása
41
éve
1985 – Elindult két éves útjára a Szent Jupát, az első magyar vitorláshajó amely megkerülte a Földet.
A Szent Jupát 1985. szeptember 26-án elindult Opatijából, mindössze huszan, közeli rokonok, barátok és egy tévéstáb búcsúztatta Fa Nándort és Gál Józsefet. Amikor két évvel később, 1987. szeptember 12-én 70 ezer kilométeres út után visszatértek, több ezer zászlót lobogtató, Himnuszt éneklő magyar várta őket a Magyarországhoz legközelebbi jugoszláv kikötőben. Ők voltak az elsők, akik magyarként egy vitroláson megkerülték a Földet. Hajójukat, a Szent Jupátot a Közlekedési Múzeumban Farkas Bertalan űrkabinja mellett állították ki. Több mutatása
317
éve
1709 – Meghalt Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc hadvezére.
Esztergomban született valószínüleg 1643-ban. Halálának napja 1709. szeptember 26. vagy 27. Egyik szeme világát csatában veszítette el, ezért katonái Vak Bottyánnak kezdték hívni. 1703-ig német-római császári haderő császári ezredese, majd 1704-től Rákóczi felkelő hadseregének kuruc generálisa volt. Több mutatása
142
éve
104
éve