177
éve
Magyar kategória
152
éve
72
éve
176
éve
1850 – Megszületett Czigler Győző építész, műegyetemi tanár, aki a budapesti Széchenyi fürdőt és Gozsdu-udvart tervezte.
Nevezetes alkotásai többek között: Andrássy úti Saxlehner-palota (Andrássy u. 3. ), Lotz Károllyal együtt restaurálta a tihanyi apátságot, A Hunyadi téri és a Hold utcai vásárcsarnok, Rózsák terei görögkatolikus templom, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH és F épületei, a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5–7), Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII. Pihenő út).Célja volt Budapest belvárosában a zárt lépcsőházak és a függőfolyosók mellőzésével építeni, az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tenni, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Első ilyen épülete a Hadik Endre hitbizománya számára 1895/6-ban épített Károly körúti bérház volt, ami azonban csak részben valósult meg, a Rumbach Sebestyén utca felőli rész nem készülhetett el. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanára lett, 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének. Több mutatása
147
éve
1879 – Megszületett Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus (Kincskereső kisködmön).
Szegényparaszt családból származott. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított. A Szegedi Napló c. lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1902-ben hosszú jegyesség után, Móra Ferenc és Walleshausen Ilonka örök hűséget esküdött egymásnak. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai. Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, Szegénysoron). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. 1931-től sokat betegeskedett, egy hónapot a balatonfüredi szanatóriumban töltött. 1932-ben a szegedi egyetem díszdoktorává avatta Móra Ferencet, mely cím régészeti tevékenységének volt köszönhető. 1933-ban Karlovy Varyban gyógykezelték, ugyanezen év augusztusában meg is operálták. Halálát hasnyálmirigyrák okozta. Több mutatása
135
éve
117
éve
1909 – Megszületett Vécsey Jenő zeneszerző, zenetudós.
Zeneszerzés-tanulmányokat Kodály Zoltánnál folytatott, 1941-42-ben állami ösztöndíjjal Bécsben képezte tovább magát. 1942-től az OSZK munkatársa, 1945-től haláláig a zeneműtár vezetője. Sokat tett a 18. századi magyar zene felélesztéséért. Szerkesztésével indult meg a Zeneműkiadó Vállalat Musita Rinata sorozata. Főbb művei: Suite (zenekarra, 1941); Kele diák (balett, 1944); Boldogkő vára (szimfonikus költemény, 1952); Vonóshatos (1956); Szimfonikus Concerto (Krúdy emlékére, 1958). Írásai: „L’infedelta delusa”. Haydn operájának felújítása (Zenetud. Tanulm. I., Bp., 1953); Haydn művei az OSZK zenei gyűjteményében (Bp., 1959). Több mutatása
106
éve
1920 – Gróf Bethlen István sikertelen kormányalakítási kísérlete után gróf Teleki Pál lett a miniszterelnök.
Ezt a tisztséget először 1921. 04. 14-ig töltötte be. 1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. A magyar és a nemzetközi tudományos életben az 1909-ben megjelent "Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez" című művével vált híressé. 1909-től 1913-ig a Földrajzi Intézet igazgatója, 1913-ban a Turáni Társaság elnöke, 1910-től 1923-ig a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1922-ben igazgató, 1925-ben tiszteleti tagjává választották. Az első magyar tudományos igényű világatlasz gróf Teleki Pál irányításával készült el. 1912-ben Észak-Amerikában tett utazást, 1914-ben önkéntesként, főhadnagyi rangban parancsőrtisztként a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. 1915-ben Keszthelyen ismét képviselővé választották az Alkotmánypárt programjával, a szociálpolitika és a szociális egészségügy kérdései foglalkoztatták. 1914-től a Fajegészségügyi Bizottság, 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917-18-ban az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. 1918 őszétől a békekonferenciára készült fel, 1919. elejére egy munkacsoport élén elkészítette Magyarország községenkénti néprajzi térképét. A Székely Nemzeti Tanács külkapcsolatainak megteremtésében is részt vett, valamint a Területvédő Liga elnöki tisztségét is elfogadta. Svájcban tartózkodott a Tanácsköztársaság kikiáltása idején, majd Bécsben bekapcsolódott az Antibolsevista Comité munkájába. 1919 májusától augusztusig a szegedi ellenkormányok külügyminisztere, és július-augusztusban a második ellenkormány földművelésügyi minisztere is volt. A Béke-előkészítő Iroda tudományos osztályának vezetőjeként 1919 őszétől azoknak a térképeknek, tanulmányoknak és statisztikáknak irányította az elkészítését, amelyeket a magyar békedelegáció a párizsi béketárgyalásokra vitt. Gróf Apponyi Albert mellett a delegáció másik főmegbízottja gróf Teleki Pál volt. 1920 áprilisától külügyminiszteri tisztséget töltött be, július 19-én miniszterelnök lett. Rövidebb időszakokra betöltötte a külügyminiszteri és a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere tisztségét is. A kormányzat és az államhatalom megszilárdítását tűzte ki célul, feloszlatta a tiszti különítményeket, az Ébredő Magyarok Egyesületének működését felfüggesztette. 1920-ban a trianoni békeszerződést, 1921-ben "az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről" szóló 3. törvénycikket fogadtatta el, amely a kommunista pártot illegalitásba kényszerítette, de a szélsőjobboldal és a volt különítményesek ellen is felhasználható volt. A "numerus clausus" törvénnyel - a felsőoktatásban a zsidók számarányának csökkentésével - az antiszemita közhangulatot igyekezett mérsékelni. A parasztságot a Nagyatádi Szabó István-féle földreform elfogadtatásával próbálta megnyerni. 1921 márciusában, IV. Károly első visszatérési kísérleténél bizonytalan magatartást tanusított, elvesztette Horthy Miklós kormányzó bizalmát. Április 14-én beadta a lemondását, majd a Menekültügyi Hivatal és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke lett, valamint elfoglalta a gazdasági földrajzi tanszéket a budapesti Tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon. 1922-ben főcserkész, 1923-ban tiszteletbeli főcserkész lett, 1924-ben a Népszövetség által kiküldött 3 tagú iraki határmegállapító bizottság tagja volt. 1926-ban az úgynevezett frankhamisítási ügyben vádat emeltek ellene, felmentették, de hírnevének nem tett jót az ügy. 1924-ben a Szociográfiai Intézetet, 1926-ban az Államtudományi Intézetet szervezte meg a revízió tudományos megalapozásának szolgálatára. 1926-ban a kormánypárt tagja lett, 1927-ben bekerült az akkor alakult felsőházba a közgazdaság-tudományi kar képviseletében. Vezető szerepe volt a tudománypolitikában és a tudományszervezésben, valamint az egyetemi ifjúság mozgalmainak összefogásában. 1927-ben közreműködött a Magyar Revíziós Liga megalakításában. Már 1920-tól a Báró Eötvös József Collegium kurátora, 1932-től az Országos Ösztöndíjtanács, 1936-37-ben az Országos Közoktatási Tanács, 1936-tól a külföldi Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke, 1937-38-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora volt. 1938-ban a tokaji választókerületben kormánypárti programjával ismét országgyűlési képviselővé választották. 1938 májusában az Imrédy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett, főként a területi revízióval foglalkozott. A német orientáció túlsúly és a fasiszta típusú reformtörekvések miatt elfordult Imrédy politikájától, akinek bukása után, 1939.02.16-án másodszor is elvállalta a miniszterelnökséget. A szélsőjobboldal visszaszorítását tűzte ki célul, betiltotta a Nyilaskeresztes Pártot, ugyanakkor elfogadtatta a második zsidótörvényt. Szociálpolitikai intézkedéseivel együtt sikerült megszilárdítania a belső rendet. Külpolitikáját a területi revízió folytatása és a háborús konfliktusokból való távolmaradás jellemezte. 1939-ben visszacsatolták Kárpátalját, Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz és kilépett a Népszövetségből. 1939 őszén megtiltotta magyar területen a német csapatok átvonulását, a német-lengyel háború után pedig befogadta a lengyel menekülteket. 1940-ben a német hadsereg látványos sikerei és a második bécsi döntés Magyarországot a németek mellé kényszerítette. A területi revízió fejében a magyar területeken át kellett engedni a Romániába tartó német csapatokat, és októberben Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A belpolitikában is kezdtek mutatkozni a jobbratolódás egyértelmű jelei. Szálasi Ferencet szabadon engedték, elismerték a Volksbundot a hazai németség kizárólagos szervezetének, egy újabb, szigorúbb zsidótörvény kidolgozását kezdték meg. Külön gazdasági egyezményt kötött a kormány Németországgal az oda irányuló élelmiszer- és takarmányexport növeléséről. Külpolitikailag már csak Jugoszlávia felé nyílt szabad mozgástér, ezért Teleki 1940 decemberében jugoszláv-magyar "örök barátsági szerződés"-t kötött. Amikor 1941 márciusában Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, Magyarország részvételét kérte a támadásban. Teleki nem vállalhatta a szerződésszegést, ezért a tragikus helyzetben április 3-ára virradóra főbe lőtte magát. Ezzel akarta figyelmeztetni és felrázni a magyar és a nemzetközi közvéleményt. 1930-ban megkapta a Corvin-láncot, a kor legmagasabb tudományos-művészeti kitüntetését. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Raksányi Gellért, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze.
A Nemzeti színház örökös tagja, érdemes és kiváló művész. Szigetváron született. Főbb szerepeiből: Bánk bán; Gogol: Holt lelkek; Lúdas Matyi - szinkron; Sophokles: Oedipus király; A vihar; Fáklyaláng; Rákóczi hadnagya, Sose halunk meg, Szomszédok - Kutya úr Több mutatása
98
éve