Augusztus 18.
Ma Ilona névnapja van

Magyar kategória

627 éve

1399 – Meghalt Szent Hedvig magyar királyi hercegnő, Lengyelország királynője, az utolsó Árpád-házi leány.

Névváltozatok: Anjou Hedvig, Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou. A Capeting–Anjou-házból származott, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya. 1382-től Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. A nála 28 évvel idősebb pogány Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem (a későbbi lengyel király) lett a férje, akit személyesen nem szeretett, de a Lengyel nép érdekében vállalta a házasságot. Sokat segítette a szegényeket, betegeket, nélkülözőket és sokat imádkozott. Egyetlen gyermeke Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő szülését követően hunyt el gyermekágyi lázban 26 évesen. Halála nemcsak az Anjou-ház magyar királyi ágának, hanem az Árpád-ház leányági kihalását is jelentette.A római katolikus egyház 1997-ben szentté avatta. Szobra a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom ún. Rózsakertjének a lépcsősoránál áll, a lengyel- magyar barátság szimbólumaként Szent Kingával szemben. Az alkotást Tóth Dávid szobrászművész készítette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1399. 07. 17. Meghalt Történelem Nő Magyar

586 éve

1440 – Nem a Szent Koronával Magyarország királyává avatták I. Ulászlót.

A Szent Koronát nem tehették Ulászló fejére, mert azt az özvegy Erzsébet királyné ellopatta és magánál tartotta. Így a fehérvári bazilikában, Szécsi Dénes bíboros a Szent István ereklyetartójáról levett koronával koronázta meg. 1424-ben született Krakkóban II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő gyermekeként, a Jagelló-dinasztia tagja volt. 1439-ben, Albert halála után a magyar főurak egy csoportja I. Ulászló megválasztását támogatta. Rozgonyi Simon püspök vezetésével küldöttség kereste fel Krakkóban, hogy fogadja el felkérésüket. A másik csoport, Garai László nádor és az esztergomi érsek vezetésével az özvegy Erzsébet királynét és a születendő gyermek király trónra kerülését akarta. A két párt között hosszas alkudozás kezdődött, közben az anyakirályné ellopatta Visegrádról a Szent Koronát, amellyel a csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót Székesfehérvárott királlyá koronáztatta. Válaszul 1440. május 21-én I. Ulászló bevonult Budára, majd július 17-én királlyá koronázták. Ekkor Erzsébet királyné a fiával együtt III. Frigyes német-római császárhoz menekült. 1441. január elején hadvezére, Hunyadi János Bátaszéknél döntő győzelmet aratott Erzsébet támogatóinak serege fölött, így I. Ulászló uralma az egész országban megszilárdult. A fenyegető török veszély elhárítására törekedett. Hunyadi már többször győzelmet aratott a törökök fölött, sikereit az 1443-44-es Balkán-félszigetre vezetett "hosszú hadjárat"-tal tetőzte be. I. Ulászló sereget gyűjtött, hogy egy sikeres hadjárattal véget vessen a törökök európai uralmának. Meghírdette az új hadjáratot, amikor a szultán követei a béke fejében Szerbia, Moldva és Havasalföld visszaadását ígérték. A felajánlott feltételek mellett, Hunyadi tanácsára 1444. augusztus 15-én meg is kötötte a 10 évre szóló váradi békét. Nem sokkal ezután Velence, a pápa és több keresztény uralkodó a háború folytatására buzdította, Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ pedig a békére tett esküje alól oldotta fel. 1444. szeptemberében megindult a hadjárat a király, Hunyadi és Cesarini vezetésével. A Fekete-tengerig szinte akadálytalanul nyomult előre a 20 000 fős sereg, de Várnánál megtudták, hogy elárulta őket a segítségükre rendelt olasz hajóhad, amely az ellenük felvonuló török sereget átszállította a Boszporusz-szoroson. November 10-én - Hunyadi figyelmeztetése ellenére - a király rohamot vezetett a janicsárok ellen, akik rövid küzdelemben megölték. Ekkor pánik tört ki a magyar seregben, a katonák menekültek, a csata elveszett. A királyon kívül - többek között - Cesarini, Rozgonyi Simon püspök is életét vesztette a csatatéren. Hunyadi is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Több mutatása

Teljes esemény 0

1440. 07. 17. Történelem Magyar

486 éve

1540 – Meghalt I. (Szapolyai) János magyar király, aki a mohácsi katasztrófa után jelentette be trónigényét.

Szászsebesen 53 éves korában, pár héttel agyvérzése után halt meg. 1526-ban, a mohácsi katasztrófa és II. Lajos halála után jelentette be trónigényét szembekerülve I. (Habsburg) Ferdinánddal. Szepesváron született 1487-ben Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő gyermekeként. 1505-ben a köznemesi párt jelölte a trónra, 1511-től erdélyi vajda volt. 1514-ben Temesvárnál megsemmisítő vereséget mért seregével a Dózsa György vezette paraszti hadra, majd kegyetlen kínzások közepette kivégeztette Dózsát és alvezéreit. 1526-ban azon a címen jelentette be trónigényét, hogy az 1505. évi országgyűlés határozata alapján többé idegen királyt nem lehet választani. Ennek alapján hívei az 1526. októberi tokaji országgyűlésen királlyá választották, majd november 11-én Székesfehérvárott meg is koronázták. Szembekerült I. (Habsburg) Ferdinánddal, akit decemberben szintén királlyá választottak hívei, 1527. november 3-án pedig megkoronázták. Magyarország két részre szakadt, ettől kezdve állandóan harcban állt I. Jánossal és az őt támogató törökökkel az ország teljes területe feletti uralomért. 1528-ban I. Ferdinánd hadai megszállták az ország nagy részét, I. János Lengyelországba menekült és a török szultántól kért segítséget. 1529-ben Szulejmán Bécs bevételére indult, hadjárata eredményeként visszakapta I. János a Ferdinánd által elfoglalt területeit és Buda várát. A két király egymás ellen folytatott váltakozó sikerű küzdelmét - V. Károly német-római császár ösztönzésére - az 1538-ban megkötött váradi béke zárta le. Elismerték egymás királyságát, az országot a birtokukban lévő területek határán osztották meg, valamint megegyeztek abban is, hogy I. János halála esetén Ferdinánd örökli a királyságát. 1539. végén Erdélyben összeesküvést szőttek I. János ellen. A lázadókat halálra ítélte, de az ítéletnek már nem tudott érvényt szerezni. 1540. május végén agyvérzést kapott. Nem sokkal halála előtt értesült arról, hogy fia született. Követeket küldött a török Portára, hogy fia, János Zsigmond (II. János) királyságának elismerését kérje. Székesfehérvárott temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1540. 07. 17. Meghalt Történelem Magyar