151
éve
Magyar kategória
106
éve
1920 – Megszületett Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész.
Érdekelte az absztrakció, 1953-tól a Kassák Lajos Körhöz kapcsolódott. Ebben az időszakban sok absztrakt jellegű szobra, domborműve és más alkotása készült, amik azonban nem kerülhettek a szélesebb nyilvánosság elé. Több mutatása
75
éve
1951 – Meghalt Maróczy Géza mérnök, sakkozó nagymester, sakkolimpiai bajnok, aki a világ egyik legjobbja volt.
Szeged, 1870. március 3. – Budapest, 1951. május 29.A chessmetrics módszer teljesítmény-számításai szerint 1904 és 1907 eleje közt a világ legjobb játékosa volt. Több mutatása
64
éve
49
éve
1977 – Meghalt Keresztessy Mária színésznő (Fűre lépni szabad!; Pacsirta; Mici néni két élete).
Budapesten halt meg. Külvárosi legenda; Egy asszony visszanéz; Butaságom története; Déryné; Földindulás; Nincsenek véletlenek; Az Aranysárkány; Szegény gazdagok Több mutatása
25
éve
2001 – Meghalt Temessy Hédi színésznő. (Régi idők focija, Mephisto, Jób lázadása).
Kitűntetései: 1982 - Érdemes Művész, 1995 - A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje. 2001-ben hunyt el.
24
éve
2002 – Meghalt Mátrai Sándor atléta, rövidtávfutó, 81-szeres válogatott labdarúgó.
Eredeti nevén: Magna Sándor Az FTC-ben középhátvédként, a válogatottban jobbhátvédként játszott. Orosházán a stadiont róla nevezték el Mátrai Sándor Stadionnak, valamint szobor őrzi ugyanitt emlékét. Több mutatása
23
éve
2003 – Meghalt Károlyi Amy költő, műfordító, Weöres Sándor felesége.
eredeti neve: Károlyi Mária
15
éve
2011 – Meghalt Mádl Ferenc jogász, köztársasági elnök.
1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán. 1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. 1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. 1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 2000-ben az FKgP Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. Ekkor távozott minden addigi munkahelyéről. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Visszavonulása után emeritálta és díszdoktori címet adományozott neki az ELTE. 2011. május 29-én hunyt el. 2011. június 7-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (28-as parcella 0 szakasz, 1. sor, 40. sírhely) helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
14
éve