33
éve
Magyar kategória
14
éve
11
éve
8
éve
Óraátállítás. A nyári időszámítás kezdete.
Magyarországon 1980 óta március utolsó vasárnapján hajnali 2-kor 3-ra állítjuk az órákat. Az óraátállítás célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek az emberek megszokott ébrenléti idejével, ami átlagosan reggel héttől este tízig tart. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. A vélemények ma már megoszlanak a téli-nyári időszámítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani. Több mutatása
121
éve
1905 – Megszületett Rejtő Jenő író, Fülig Jimmy, Vanek úr megalkotója.
Reich Jenő néven, zsidó családban született a későbbi Rejtő Jenő, avagy P. Howard, avagy Gibson Lavery. Elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, de színészi tehetség híján inkább a színdarabírással foglalkozott, szép sikerekkel. 21 évesen, pár fillérrel a zsebében, kalandra éhesen nekivágott Európának, majd rövid időre a francia idegenlégióba is beállt. 1930-ban visszatért Pestre, és írni kezdett. Írt színdarabokat, cikkeket, útközben összeszedett élményeiből pedig számos regény született, igazi, jó értelemben vett ponyvák, teli a rá jellemző humorral és öngúnnyal. Volt saját stílusa, volt rengeteg ötlete, így volt lelkes olvasóközönsége is. Sikereinek és életének a háború és a fasizmus vetett véget. Az Egyedül vagyunk című lapban 1942. októberében megjelent róla egy cikk, amely sérelmezte, hogy zsidó létére még mindig Pesten van, és még mindig ír. Szanatóriumból munkaszolgálatra vitték, amit egyébként is gyenge, beteges szervezete nagyon rosszul viselt, ennek ellenére kicsi hátizsákját a minusz 40 fokos hosszú gyalogúton is cipelte, hogy dolgozni tudjon. Utolsó napjaiban a "Nagy Regény" megírásán dolgozott. Vidám könyveit "csak" történeteknek tartotta, ellenben amit megélt, az maga volt a történelem. Ezt akarta megírni élete főműveként. Teste azonban nem bírta, az egyik legolvasottabb magyar író 38 évesen Ukrajna hómezein halt meg 1943 január 1-jén. Több mutatása
562
éve
1464 – Székesfehérvárott királlyá koronázták az 1458. óta uralkodó Hunyadi Mátyást.
III. Frigyes sokáig nem adta vissza a koronát, hiába kérte már évek óta -másik koronával megkoronázott - Mátyás király. Csak 1463-ban, súlyos 80.000 arany forint váltságdíjért jutott Mátyás a jelvényhez, mellyel 1464-ben, a hazai szokások szerint érvényesen megkoronázta az esztergomi érsek. Több mutatása
184
éve
1842 – Megszületett idősb. mezőkomáromi Entz Géza biológus, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja majd igazgatója.
Főként egysejtűekkel, valamint a növényi és állati szervezetek együttélésével foglalkozott. A német mellett jól beszélt magyarul, franciául, angolul, továbbá írt olaszul és latinul. Az MTA levelező tagja (1883), az MTA rendes tagja (1890), az MTA igazgatója (1909). Fia ifj. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár. Több mutatása
159
éve
1867 – Az országgyűlés kamarái elfogadták a közösügyi javaslatot, amivel lerakták a dualizmus, a kétközpontú birodalom alapjait.
A javaslatot Ferenc József július 28-án szentesítette. A 1867:XII. törvény megerősítette a Habsburg-monarchia országainak összetartozását az 1723-as Pragmatica Sanctio alapján, azzal a megkötéssel, hogy a "közös biztosság együttes erővel leendő védelme és fenntartása" mellett Magyarország "önállása sértetlenül fenntartható". Több mutatása
141
éve