97
éve
Magyar kategória
92
éve
1934 – Megszületett András Sándor költő, irodalomtörténész, művészettörténész, irodalomkritikus, egyetemi tanár.
Eredeti neve: Sándor András. Magyar nyelv és irodalom tanár volt 1965-1969 között Berkeley-ben, majd 1996-ig a washingtoni Howard Egyetemen volt professzor. Az emigráció egyik jelentős folyóiratának, az Arkánumnak volt szerkesztője 1981-1996 között, illetve aktív tagja volt a párizsi Magyar Műhely munkaközösségének is. Irodalomelméleti és művészettörténeti munkákat írt. Esszéit és tanulmányait angolul és németül, verseit és szépprózáját jellemzően magyarul írta. Több mutatása
77
éve
175
éve
121
éve
1905 – 54 éves korában meghalt Czigler Győző Czigler Győző építész, műegyetemi tanár, aki a budapesti Széchenyi fürdőt és Gozsdu-udvart tervezte.
Nevezetes alkotásai többek között: Andrássy úti Saxlehner-palota (Andrássy u. 3. ), Lotz Károllyal együtt restaurálta a tihanyi apátságot, A Hunyadi téri és a Hold utcai vásárcsarnok, Rózsák terei görögkatolikus templom, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH és F épületei, a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5–7), Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII. Pihenő út).Célja volt Budapest belvárosában a zárt lépcsőházak és a függőfolyosók mellőzésével építeni, az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tenni, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Első ilyen épülete a Hadik Endre hitbizománya számára 1895/6-ban épített Károly körúti bérház volt, ami azonban csak részben valósult meg, a Rumbach Sebestyén utca felőli rész nem készülhetett el. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanára lett, 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének. Több mutatása
98
éve
75
éve
1951 – Megszületett Katona Zsuzsa, Munkácsy-díjas szobrászművész.
A REND csoport tagja. Fából vagy kőből faragott, ritkábban bronzból öntött, időtlenséget sugárzó figurákat alkot. Szobrainak felületén kozmikus utalásokat hordozó ráfestések, karcolások jelennek meg. Több mutatása
68
éve
68
éve
1958 – Meghalt Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész, aki komolyzenei hangszerré emelte a cimbalmot.
Camille Saint-Saens francia zeneszerző megnevezése után "a cimbalom Lisztje"-ként emlegették.8 évesen kezdett zenélni édesapja zenekarában, majd Budapesten az EMKE kávéházban játszott. Nem tanult, nem olvasott kottát.Az ő érdeme a cimbalom komolyzenei hangszerként való elismertetése. Főként Bach-, Lully-, Couperin-, Scarlatti-művek, és népi dallamok átiratait adta elő.1926-ban Lausanne-ban adta első önálló cimbalomhangversenyét, koncertútjai során csaknem egész Európát bejárta. Sok zeneszerzőt ihletett meg, akik addig nem ismerték a hangszert. Igor Sztravinszkij cimbalomórákat vett Rácztól, és átiratokat komponált számára a hangszert két kis szerzeményében: Rag-Time, Walzer és Polka című műveiben szerepeltette. Több mutatása
49
éve