Auguszta névnapja

Március 29.

Virágvasárnap - A nagyhét első napja

Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. A bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. A magyar népszokások ezen a napon a zöldág-hordás, más néven villőzés: a termékenységet segítő eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés, a zöldágszentelés a keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek, amit virágvasárnap a templomban megszenteltek, mert bajelhárító szerepet tulajdonítottak neki. A moldvai csángók fűzfa sípot fújtak, habajgattak, ezzel "keltették fel" a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeznek. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal "írott" is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi. Hagyományos ételek: Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel Nagypénteken: tojás és hal Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel Húsvétvasárnap: sült bárány Húsvéthétfőn: a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

Óraátállítás. A nyári időszámítás kezdete.

Magyarországon 1980 óta március utolsó vasárnapján hajnali 2-kor 3-ra állítjuk az órákat. Az óraátállítás célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek az emberek megszokott ébrenléti idejével, ami átlagosan reggel héttől este tízig tart. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. A vélemények ma már megoszlanak a téli-nyári időszámítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Magyar

184 éve

1842 – Megszületett idősb. mezőkomáromi Entz Géza biológus, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja majd igazgatója.

Főként egysejtűekkel, valamint a növényi és állati szervezetek együttélésével foglalkozott. A német mellett jól beszélt magyarul, franciául, angolul, továbbá írt olaszul és latinul. Az MTA levelező tagja (1883), az MTA rendes tagja (1890), az MTA igazgatója (1909). Fia ifj. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

159 éve

1867 – Az országgyűlés kamarái elfogadták a közösügyi javaslatot, amivel lerakták a dualizmus, a kétközpontú birodalom alapjait.

A javaslatot Ferenc József július 28-án szentesítette. A 1867:XII. törvény megerősítette a Habsburg-monarchia országainak összetartozását az 1723-as Pragmatica Sanctio alapján, azzal a megkötéssel, hogy a "közös biztosság együttes erővel leendő védelme és fenntartása" mellett Magyarország "önállása sértetlenül fenntartható". Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

136 éve

1890 – Megszületett Csapody Vera az első magyar női fizikus, botanikus, aki 12 ezer képet festett növényekről.

Külön engedéllyel vették fel a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára, ahol akkor még nem tanultak nők. 1913-ban a nők közül elsőként szerzett diplomát. 32 éven keresztül tanított a Sacré Coeur Sophianum katolikus leánygimnáziumban matematikát és fizikát. Gyerekkorától festett növényeket, a tanítás mellett is folytatta. Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikus fedezte fel tehetségét, és kérte fel botanikai könyvek illusztrálására. Komoly fizikai erőt igénylő botanikai gyűjtőútakon vett részt, bejárta az egész Kárpát-medencét, a Magas-Tátrát és az Al-Dunát is. A növényekről lehetőség szerint azonnal a helyszínen készített vázlatokat, akvarelleket. Nagyjából tizenkétezer akvarellt és háromezer táblarajzot készített, húsz könyv társszerzője volt, amivel még a nemzetközi botanikában is rekorder. 95 évet élt, nem volt családja, élete utolsó napjáig dolgozott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Alkotás Magyar

134 éve

1892 – Megszületett Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek.

Eredeti nevén: Pehm József 1948 tavaszán a magyar kommunista kormánnyal konfliktusba keveredett a felekezeti iskolák államosítása miatt. 1949-ben hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Az 1956-os forradalom idején Mindszentyt kiszabadították háziőrizetéből.November 3-i beszédében többek között hangsúlyozta: "Mint a katolikus egyház feje kijelentem, hogy ... nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás irányával, sőt az egészséges fejlődést előmozdítjuk." Beszédében a kommunista rendszerről, mint bukott rezsimröl beszélt, de csak az egyház intézményeinek és társulatainak visszaadásáról szólt. Kiállt a sajtó szabadsága mellett. Elvárta még a szabad választást, melyen minden párt indulhat, továbbá a hit- és erkölcstan oktatás újraindítását.A felkelés leverése után az amerikai nagykövetségen talált menedéket. 1971. 09. 28-án a magyar kormány által adott amnesztia alapján elhagyta a követségi épületet, majd az országot, és a pápa sürgetésére Rómába utazott. Mivel a Vatikán kereste a megegyezést Magyarországgal, Mindszentyt 1974-ben felmentették hivatalaiból. Bécsben, 83 éves korában halt meg. Hamvait hazahozták Mariazellből. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

121 éve

1905 – Megszületett Dabóczi Mihály szobrászművész, vívó.

1932-től az ötvenes évek végéig versenyszerűen vívott. Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványa, majd tanársegédje volt. Az 1950-es években a sematizmus, az 1960-as években az absztrakció és a szürrealizmus jellemezte szobrait, majd kubista-konstruktivista-figuratív kisplasztikákat, faszobrokat készített. Közel 50 köztéri szobra látható, több mint harminc szobrát a Magyar Nemzeti Galéria, számos művét a Testnevelési- és Sportmúzeum őrzi. 1952-től tagja volt a Spirituális Művészek Egyesületének. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

89 éve

1937 – Megszületett Chrudinák Alajos, oknyomozó újságíró, riporter, televíziós szerkesztő.

A Panoráma című műsorral vált ismertté, az akkor újszerű, oknyomozó stílusú újságírói munkájával. Bírálta a szocializmus rendszerét és politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrákról. 1989-es romániai forradalom idején is közvetített. A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta. Monte-Carlóban Arany Nimfa díjjal ismerték el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Film/Média Magyar

87 éve

1939 – Velencében megszületett Terence Hill olasz színész és filmrendező (Különben dühbe jövünk!, Nincs kettő négy nélkül).

Eredeti nevén: Mario Girotti Pályafutását 1951-ben gyermekszínészként kezdte, majd 1968-tól spagettiwestern-hősként vált ismertté. 1967. óta játszik együtt Bud Spencerrel, az USA-ban is filmeznek. 1983. óta producer-rendező is. Filmjeiből: Akik csizmában halnak meg, Az ördög jobb és balkeze, Különben dühbe jövünk!, Nevem Senki, Egy zseni, két haver, egy balek, Bűnvadászok, És megint dühbe jövünk, Én a vízilovakkal vagyok!, Szuperzsaru, Kincs, ami nincs, Nyomás, utána!, Nincs kettő négy nélkül, A keményfejű. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

83 éve

1943 – Megszületett Vangelisz, Oscar-díjas görög zongorista, zeneszerző, karmester (Tűzszekerek, Szárnyas fejvadász).

Eredeti nevén: Vangélisz Papathanaszíu, Evangelos Odysseus Papathanassiou. Számos emlékezetes filmzenét is alkotott. A Tűzszekerek című film zenéjéért 1982-ben Oscar-díjat kapott. Ő komponálta többek között az 1492 – A Paradicsom meghódítása, valamint a Nagy Sándor, a hódító című alkotás és a Ridley Scott által rendezett Szárnyas fejvadász filmzenéjét is. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Zene

80 éve

1946 – A magyar és a szovjet kormány között aláírt egyezmény alapján megalakult a közös hajózási és légiforgalmi társaság.

Ma­gyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság (MESZHART) Magyar-Szovjet Polgári Lé­gi­for­galmi Társaság (MASZOVLET) A társaságok 1954. november 25-ig működötek. Ekkor a szovjet fél át­adta részesedését a magyar államnak, és megalakult a Magyar Hajózási Részvénytársaság (MAHART) és a Magyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV). Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Technika Magyar

79 éve

1947 – Megszületett Markó Iván, Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett alapítója, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Nemzetközi kritikusok 1974-ben a világ tíz legjobb táncosa közé sorolták. Megalakította a Győri Balettet, 1991-ig annak igazgatója volt.1985-től a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa volt. 1992-ig a jeruzsálemi Rubin Akadémia balettmestere és koreográfusa, 1993-tól Bécsben, Párizsban és Sydney-ben volt vendégkoreográfus. 1996-ban hozta létre a Magyar Fesztivál Balettet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

71 éve

1955 – Megszületett Postásy Júlia énekesnő (Macskafogó film: Miú, miújság; Miniszter félrelép film: Puszi-nyuszi).

Zalatnay Sarolta női triójánaka Cini és a Tinik tagja volt, majd Demjén Ferenc, az LGT és az Omega lemezein is énekelt. Szerepeltek a Tessék választani! és Made in Hungary tánczenei fesztiválokon, s az ezeken elhangzott dalok kislemezeken is megjelentek. Közös albuma jelent meg Dévényi Ádámmal, Nincs kegyelem címmel, melyen a második világháború korszakának slágereit dolgozták fel. A Macskafogó című film Miú, mi újság című, A miniszter félrelép című játékfilm Puszi-nyuszi című betétdalát énekelte. Lerch István és Horváth Charlie közreműködésével jelent meg önálló albuma, Veled vagy nélküled címmel. Reklámzenéket is énekelt, az M7-es együttessel közösen. A reklámzenéket Rusznák Iván írta. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

108 éve

1918 – Megszületett Sam Moore Walton, Amerikai legnagyobb kiskereskedője, a Wal-Mart áruházlánc alapítója.

Kereskedőcsalád gyermekeként szinte törvényszerűen választotta a kereskedelmi pályát Sam Moore Walton, de nem kényszerből, hanem mert remek érzéke volt az üzlethez, főleg a vevőkhöz. Első vegyesboltját 27 évesen nyitotta meg a Ben-Franklin üzletláncon belül, 1962. július 2-án pedig Wal-Mart néven az első olyan diszkontot, amely a nagykereskedelmi hálózatokból kieső vidéki kisvárosokat látta el. Korszerű raktározási rendszerének és profiljának köszönhetően nem volt versenytársa, vásárlói pedig tudták, hogy nála mindig kiváló minőségű árut kapnak. A következő 8 évben további 30 vidéki áruházat épített fel, egyre költségkímélőbbé és hatékonyabbá formálta a raktározási rendszert, miközben a gyártóknál mindig a legalacsonyabb árat igyekezett kialkudni vevői számára. 1985-ben a Forbes magazin összegzése szerint ő volt Amerika leggazdagabb embere, ennek ellenére szerény, őszinte és közvetlen ember maradt. 74 évesen csontvelőrákban halt meg, örököseire 22 milliárd dolláros vagyont hagyott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Érdekes

81 éve

1945 – Meghalt Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás.

Eredeti nevén: Szapucsek György. Szlovák eredetű, vallásos, sokgyermekes tetőfedő iparos családban született. Kiválóan beszélt magyarul, szlovákul, latinul, görögül, lengyelül, csehül, héberül, németül és olaszul. XI. Piusz pápa 1927. november 30-án esztergomi érsekké nevezte ki, s még ugyanebben az évben bíborosi rangra emelte. 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, 1934-ben tiszteleti taggá választotta. Nyíltan szembeszállt a nyilas hatalommal. A magyarországi ökumenizmusnak alapjait ő fektette le, nem zárkózott el a kapcsolattartástól a többi nagy történelmi egyházzal. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

6 éve

2020 – Meghalt Krzysztof Penderecki lengyel klasszikus zeneszerző, karmester, akinek műveit filmekben is használták.

Teljes nevén: Krzysztof Eugeniusz Penderecki. Több mint120 darabot írt, ebből 4 opera és nyolc szimfónia. Legismertebb művei az 1959-es Gyászének, amit Hirosima áldozatainak emlékére készített, valamint a Lukács Passió (1963-1966) és a Lengyel Rekviem (1980-1984). Zenéi hallhatóak Stanley Kubrick 1980-as Ragyogásában, a klasszikus horrorfilmben, az 1973-as Az ördögűzőben, Martin Scorsese Viharszigetében és a Twin Peaks tévésorozat 2017-es új évadában. 2013-ban a Tarnów melletti Luslawicében 2013-ban egy, az ő nevét viselő zenei központ nyílt, Luslawicében pedig saját maga által tervezett parkot alapított. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Zene

4 éve

2022 – 94 éves korában meghalt Hildebrand István, Kossuth-díjas operatőr és videórendező, egyetemi tanár, a Nemzet Művésze.

Balázs Béla-díjas. Operatőrként legismertebb alkotásai: Nárcisz és Psyché, A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kertes házak utcája, illetve az A veréb is madár. Az 1956-os forradalom előtt született Bajnokaink a víz alatt című film forgatásához, víz alatti guruló rendszert épített, ő maga pedig periszkópon keresztül irányította a kamerát. Életéről 2015-ben Jelenetek egy operatőr életéből – Hildebrand István legendáriuma címmel készült dokumentumfilm. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Magyar