2
éve
Magyar kategória
115
éve
1911 – Megalakult az első magyar filmvállalat.
Az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Biograph Társaságot és filmgyárat, a Vígszínház melléküzemágaként hozták létre Budapesten, a mai Pannonia utca és Radnóti Miklós utca kereszteződésénél. Műterme, a Pannónia az első, akkor valóban korszerű csarnok volt, melyet eredetileg is a filmgyártásnak szenteltek. Az első magyar filmvállalat cégbejegyzése 1911. október 14-én megtörtént. Az filmgyár 1911-1912-ben működött, jórészt a Vígszínház szereplőgárdájával. Igazgatója a színház művészeti direktora, Faludi Miklós, rendezője az ismert színész, Góth Sándor lett. Összesen 14, egy-két tekercs hosszúságú filmet készítettek, viszonylag rövid idő alatt. A filmgyár hamarosan csődbe ment, részben a szakmai dilettantizmus, részben pedig a külföldi filmek hazai konkurrenseit nem jó szemmel néző forgalmazók miatt. Több mutatása
200
éve
1826 – Megszületett Prielle Kornélia színésznő, a Nemzeti Színház első örökös tagja.
Eredeti nevén: Prielle Antónia, ejtsd: priel. Az erdélyi anyától és francia apától 1826-ban született Prielle Kornélia volt az első a magyar színjátszás történetében, aki a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Déryné Széppataki Róza oktatta. Petőfi Sándor feleségül kérte, de ő inkább a kor ünnepelt színészét választotta: 1847-ben hozzáment Szerdahelyi Kálmánhoz, majd több további férje is volt. 79 évesen, nem sokkal halála előtt a színésznő újra férjhez ment egy nála 45 évvel fiatalabb íróhoz, Rozsnyay Kálmánhoz. Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Nagyváradon és más városokban is játszott. Az ünnepelt, sokféle szerepet eljátszani képes színésznő 1881. február 7-én kapta meg – elsőként – a Nemzeti Színház örökös tagja címet. Több mutatása
116
éve
1910 – Megszületett Kállai Gyula, aki 1965-től 1967-ig a minisztertanács elnöke volt.
Berettyóújfalun született. 1930-ban a budapesti tudományegyetemen kezdte tanulmányait latin-magyar szakon. 1931-ben belépett az illegális kommunista pártba (KP), és amikor 1933-ban a rendőrség letartóztatott több egyetemistát, átment a debreceni tudományegyetemre, ahol egyik szervezője lett a baloldali gondolkodású diákok mozgalmának. A Márciusi Front szervezésében is jelentős szerepet játszott, 1937. áprilisában kitiltották a debreceni tudományegyetemről. A Márciusi Front "Tovább" című folyóiratának szerkesztője és a debreceni "Független Újság" újságírója lett. 1939-től 1944-ig a "Népszava" munkatársa volt, a híressé vált 1941. évi karácsonyi számának összeállításában és az 1942-ben létrehozott Magyar Történelmi Emlékbizottság tevékenységében is aktívan közreműködött. Az 1942. 03. 15-i Petőfi téri tüntetésnek is ő volt az egyik szervezője. Júliusban letartóztatták, de novemberben szabadlábra helyezték elegendő bizonyíték hiányában. 1944. szeptemberében az újjászervezett KP alakuló központi bizottsági ülésén vett részt, tevékenykedett a Magyar Front Intéző Bizottságában. A KP nevében ő írta alá október 10-én az MSZDP-vel létrehozott akcióegységről szóló megállapodást. 1945. januárjában Gerő Ernő kinevezte a Központi Vezetőség (KV) propagandaosztályának vezetőjévé, a január 19-én megindított első budapesti újság, a "Szabadság" szerkesztője lett. Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Nagy Imre oldalán dolgozott. 1945. március 28-án titkárává választották a debreceni kormányt a fővárosban képviselő Budapesti Nemzeti Bizottságnak, április 2-án beválasztották az ideiglenes nemzetgyűlésbe, és - börtönbüntetését leszámítva - 1990-ig országgyűlési képviselő volt. 1945. júniusától a Miniszterelnökség második adminisztratív államtitkára, júliustól politikai államtitkára, novembertől 1947. májusáig a Tájékoztatásügyi Minisztérium politikai államtitkára, valamint továbbra is a KV propagandaosztályának vezetője volt. 1947. októbertől a KV értelmiségi (később kultúrpolitikai) osztályát vezette, 1949. júniusában külügyminiszterré nevezték ki. 1951. áprilisában letartóztatták hamis vádak alapján, májusban kizárták minden párttestületből és leváltották a külügyminiszteri tisztségéből. Decemberben másodfokon 15 évi fegyházbüntetésre ítélték, 1954. júliusában engedték szabadon, rehabilitálták és a Kiadói Főigazgatóság vezetője lett. 1955. februárjában népművelési miniszterhelyettes, 1956. júliusában az MDP KV tagja és a tudományos és kultúrális osztály vezetője lett. Október 24-én bekerült a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságába, és a KV egyik titkára lett. Miután november 7-én Kádár János és csoportja Budapestre érkezett, azonnal csatlakozott az új vezetéshez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának a tagja lett és a Központi Bizottság kulturális osztályának vezetője maradt. 1957-ben a KB ideológiai titkáraként többször próbálta rávenni Nagy Imrét és társait, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt. Márciusban a "forradalmi munkás-paraszt kormány"-ban a művelődési ügyek vezetője, májusban minisztere lett. 1958. januárjában megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökévé, kinevezték államminiszterré. 1958 és 1961 között a "Társadalmi Szemle" főszerkesztőjeként a Rákosi-korszak szellemét idézte kultúrpolitikája. 1960-tól a minisztertanács elnökhelyettesi tisztségét töltötte be, 1965. júniusában nevezték ki a minisztertanács elnökévé. Kádár János a párt főtitkára maradt, és az Elnöki Tanács tagjává választották. Kállai Gyula kormánya mindenben elődje, a Kádár-kormány politikáját folytatta. A magyar országgyűlés 1967.04.14-én Fock Jenőt választotta az új kormány elnökévé, Kállai Gyula pedig az országgyűlés elnöke és az Elnöki Tanács tagja lett. 1971-ben felmentették az Országgyűlés elnöki tisztéből, 1975-ben kimaradt a Politikai Bizottságból, 1989-ben lemondott a Hazafias Népfront elnökségéről. 1989. októberében, a köztársaság kikiáltásakor megszűnt elnöki tanácsi tagsága is. Több mutatása
113
éve
100
éve
1926 – Megszületett Vámos Tibor, Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották. Tizenévesen matematikus-fizikus szeretett volna lenni, de – saját szavai szerint – néhány igazi tehetség megismerése után váltott a matematikai-fizikai hátterűnek ígérkező villamosmérnöki tanulmányokra. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát.Részt vett az Inotai Hőerőmű és a Dunai Vasmű építésénél, a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta. Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számtástechnika irányába fordult. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapítja az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben, az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964-1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet Tanácsának elnöke, professor emeritusa. Vámos Tibornak sikerült az Intézetből szigetet alkotni, jórészt mentesítve az itt dolgozókat a külvilág negatív hatásaitól. Ismerte a görög klasszikusokat, vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét. Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között. Számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Több mutatása
100
éve
1926 – Megszületett Gálcsiki János színész, szinkronszínész.
Fővárosi Operettszínház majd a Vidám Színpad művésze volt. Sokat foglalkoztatta a rádió, később az induló televízió is. Rádiójáték és rádió operettek mellett több korabeli nagy sláger előadója is volt. Több mutatása
90
éve
83
éve
77
éve