Ma Jácint névnapja van

Magyar kategória

2 éve

2024 – Meghalt Gát György rendező, forgatókönyvíró, producer, színész és dramaturg.

Gát György a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott, az MTV világosítója, kábelese, kameramanja, rendezőasszisztense, majd rendezője, producere volt. 1993–1999 között a TNG Rt. elnök-vezérigazgatója volt, majd 1999–től a New TNG Productions Kft. ügyvezető igazgatója lett, emellett az ELTE Bölcsészettudományi Kar esztétika-média tanszékén tanított. Filmjeiből: Az utolsó autóbusz, Szegény Avroszimov, Lapzárta előtt, Egy golyó a szívbe, Linda I-XVII., Angyalbőrben I-XIII.felesége Görbe Nóra színésznő volt, gyermekei Anna (1983) és Márton (1989). Több mutatása

Teljes esemény 0

2024. 03. 13. Meghalt Film/Média Irodalom Magyar Színház

455 éve

1571 – 30 éves korában meghalt János Zsigmond erdélyi fejedelem, a szabad vallásgyakorlás támogatója.

Gyulafehérváron halt meg. II. János néven Magyarország választott királya. Uralkodásának utolsó évében a tordai országgyűlés mondta ki - Európában elsőként -, a bevett vallások szabad gyakorlását. I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően - 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején választották királlyá, Fráter Györgyöt és Petrovics Pétert jelölték gyámjául. 1541. augusztus 29-én, a II. Szulejmán szultánnak való bemutatásakor foglalták el csellel a törökök a budai várat. Ezután anyjával, Izabella királynéval és gyámjaival Lippára kellett mennie, majd az erdélyiek meghívására Dévára, onnan pedig Gyulafehérvárra költözött. 1551-től 1556-ig Lengyelországban élt. 1556. szeptemberében hívta haza az erdélyi országgyűlés, hogy vegye át az uralkodást. Tényleges a kormányzást csak anyja halála után, 1559. szeptember 15-én vehette át. Uralkodása alatt I. Ferdinánddal folytatott állandó küzdelmet a kelet-magyarországi és tiszántúli megyék birtoklásáért. 1566-ban II. Szulejmán szultán megelégelte a bécsi udvar terjeszkedését Erdély rovására, így hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. János Zsigmondot biztosította teljes támogatásáról és védelméről, valamint évi 10 000 forint adó fejében megerősítette fejedelemségében. Az 1568. évi drinápolyi béke is szavatolta Erdély területi épségét és a szabad fejedelemválasztást. 1570-ben a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott a királyi címről I. Miksa javára, így fejedelemként uralkodhatott Erdély és a Partium fölött. 1567-től már sokat betegeskedett, így nem volt teljesen váratlan a halála. Vele halt ki a Szapolyai-ház. Anyja mellé temették a gyulafehérvári székesegyházban. Több mutatása

Teljes esemény 0

1571. 03. 14. Meghalt Történelem Magyar

125 éve

1901 – Megszületett Galánthai gróf Esterházy János Csehszlovákia magyar mártír politikusa.

1920-as évek közepén a magyarok visszaszorítását is magába foglaló csehszlovakizmus ellenzékeként lépett a közéletbe. 1932-ben az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke, elsőként követelte magyar egyetem felállítását. 1935-ben képviselő a prágai parlamentben. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt alelnöke. A zsidók deportálását előíró törvényt 1942-ben a pozsonyi parlamentben egyedül ő nem szavazta meg. Jó kapcsolatai voltak Horthy kormányzóval, sok üldözöttet segített Magyarországra. Szót emelt Magyarország hitleri megszállása ellen. 1945 tavaszán az új csehszlovák hatóságoktól a magyarság védelmét kérte, tiltakozott a kassai kormányprogram magyarellenes pontjai ellen. Emiatt elfogták, a Szovjetunióba vitték, tíz év munkatáborra ítélték. 1947 szeptemberében a csehszlovák népbíróság mint hazaárulót, fasisztát és kollaboránst távollétében halálra ítélte. A vád szerint az általa vezetett szlovákiai magyarság bomlasztotta fel a csehszlovák államot, személyében a magyarságot marasztalták el. Esterházy János gyűlölte az erőszakot, antifasiszta és antikommunista volt. Politikáját magyarsága, keresztény humanizmusa, demokrata volta határozta meg, a 20. század gerinces, önfeláldozó magyar politikusai közé tartozik. Több mutatása

Teljes esemény 0

1901. 03. 14. Született Történelem Magyar

952 éve

1074 – A belháború során I. Géza a mogyoródi csatában győzelmet aratott Salamon magyar király felett, majd elfoglalta a trónt.

1040. körül született Lengyelországban I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő gyermekeként. A "Magnus" (Nagy) nevet kapta keresztelésekor. Apja tragikus halála után, 1063 őszén Lengyelországba menekült, majd II. Boleszlav lengyel fejedelem serege élén vonult be Magyarországra. 1064 januárjában kiegyezett Salamon magyar királlyal, így a fegyveres összecsapásra nem került sor. Salamon uralmának elismeréséért megkapta az ország 1/3-át magában foglaló dukátust. 1071-ig békés egyetértésben éltek, közösen harcoltak a csehek és a velenceiek ellen, együtt támogatták Rómanosz Diogenészt a bizánci császár elleni felkelésében, majd vereséget mértek a keletről benyomuló besenyőkre. 1071-től I. Géza már alig titkoltan hatalomra tört, ami 1073-ban már nyílt belháborúhoz vezetett. 1074. februárjában még vereséget szenvedett Salamontól, de a mogyoródi csatában már győzelmet aratott, Salamon pedig az ország nyugati szélére menekült. I. Géza elfoglalta a trónt, a dukátust testvérének, Lászlónak adta. Saját uralmát VII. Gergely pápával akarta elismertetni, azonban ezt a pápa hűbéruraságának elismeréséhez kötötte, amire I. Géza nem volt hajlandó. VII. (Dukasz) Mihály bizánci császárhoz fordult, aki Magyarország törvényes királyának ismerte el, koronát küldött, amellyel 1075. tavaszán I. Géza királlyá koronáztatta magát. Rövid uralkodása alatt több jelentős gazdasági reformot (árak maximálása, vásári reform, pénzreform) is bevezetett. Halála előtt még tárgyalásokat kezdett Salamonnal a trónviszály békés rendezésére, amelyre már nem kerülhetett sor. Több mutatása

Teljes esemény 0

1074. 03. 14. Történelem Magyar