19
éve
Magyar kategória
10
éve
2016 – Meghalt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas, magyar származású, amerikai operatőr, rendező (Maverick).
Szegeden született. BAFTA-díjas. Bánk Bán (2001); Maverick (1994); Az eastwick-i boszorkányok (1987); A folyó (1984); Halál a hídon (1981); A szarvasvadász, BAFTA-díj (1978); Madárijesztő (1973)Egy 2003-as felmérés szerint, melyet az International Cinematographers Guild (Operatőrök Nemzetközi Céhe) végzett, egyike a történelem tíz legbefolyásosabb operatőrének. Több mutatása
1
éve
2025 – Meghalt Kempelen Tünde ének-zene tanár, karnagy, a Bárdos Lajos Zenei Hetek alapítója.
86 éves korában szilveszter éjszakáján halt meg füstmérgezésben, amit egy gyertyától felgyulladt karácsonyfa és ezt követő lakástűz okozott. Teljes nevén: Kempelen Tünde Gabriella. Férje Miskolczi Ottó költő volt. Egyenesági leszármazottja Kempelen Farkas feltalálónak, aki a sakkozógép mellett az 1700-as évek második felében az emberi hangot tanulmányozta, és olyan gépet készített, ami az emberi hangot tudta utánozni. Több mutatása
185
éve
1841 – Megjelent a Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hírlap első száma.
A kiadó tulajdonosa Landerer Lajos volt. Az első Pesti Hírlap a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig. A Kossuth Lajos által szerkesztett sajtótermék a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt, mely a nemességhez szólt. Több mutatása
250
éve
180
éve
1846 – Megszületett Erkel Sándor zeneszerző, karmester, Erkel Ferenc fia.
Erkel Ferenc negyedik fia. Apja, majd Mosonyi Mihály tanította. Karrierjét a Nemzeti Színházban ütősként (üstdob) kezdte, majd karvezetőként folytatta. Zongorázott és cimbalmozni is megtanult, így a Bánk bán ősbemutatóján apja ráosztotta a hangszer kezelését. Karmesterré 1868-ban vált, majd 1874-ben a Nemzeti Színháznál kartanító lett. 1876-ban Richter János távozó igazgató javaslatára nevezték ki a színház opera tagozat igazgatójának, mely tisztséget 1884-ig töltötte be. 1884-től 1886-ig az új Operaház igazgatója volt. 1898-ban a Hugenották című opera dirigálása alatt agyvérzést kapott, ezután visszavonultan élt. Az operaházban 1900-ig dolgozott vezető karnagyként. Halálát az agyvérzés megismétlődése okozta, Békéscsabán 1900 október 14-én. Ravatalát is az Operában állították fel, holttestét október 17-én helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. Számos zenekari- és kórusművet írt (Uvertür, Dalünnep), valamint egy operát, Csobánc címmel. Apját követően ő lett a Filharmóniai Társaság elnök-karnagya. Több mutatása
157
éve
1869 – Megszületett Pazeller Jakab zeneszerző, karmester (Herkulesfürdői emlék, Akácos út).
Neve más írásmóddal: Jacob Pazeller. Osztráknak született, Bécsben tanult, majd Aradon volt karmester, utána Budapesten és Székesfehérváron élt. Az "Akácos út" című művet a herkulesfürdői sétány ihlette. 1945 után nyugdíjától megfosztották, csak idős korára való tekintettel nem telepítették ki. 1956-ban forradalmi nyitányt komponált. Több mutatása
147
éve
1879 – Megszületett Bauer Rudolf olimpiai bajnok diszkoszvető.
1895-től 1898-ig a BTC (Budapesti Torna Club) sportolójaként több sportágban – atlétikában, birkózásban, evezésben és labdarúgásban – versenyzett. 1898-tól a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott, majd 1899-től a magyaróvári Gazdasági Akadémiára került és a helyi atlétikai klub színeiben készült a párizsi olimpiára. Technikai újítást vezetett be a diszkoszvetésben, ő a ma is alkalmazott modern fordulásos diszkoszvető mozgás kialakítója. Ő lett a magyar atlétika első olimpiai bajnoka. Olimpiai győzelme idején még csak 21 éves volt, de ezt követően már csak néhány atlétikai versenyen indult. Hajós Alfréd után második magyar sportemberként nyert olimpiai bajnokságot és a sors furcsaságaként aranyérmeseink közül másodikként hunyt el. Több mutatása
134
éve
1892 – Megszületett Meszlényi Zoltán Lajos, vértanú püspök.
XI. Piusz pápa kinevezése nyomán, 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől fogva a mindenkori hercegprímás-esztergomi érsek segédpüspöke volt. Élete során jelentős egyházjogi tevékenységet végzett, ebben a témában könyvet írt, és tanított is, többek között az egri Érseki Jogakadémián és a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karán. 1950-ben esztergomi érseki helynök lett. Helynökké választása nem a kommunista hatalom jóváhagyásával történt, ezért meghurcolták, haláláig ítélet nélkül fogva tartották. XVI. Benedek pápa jóváhagyta boldoggá avatását, a szertartásra 2009. október 31-én, ünnepi szentmise keretében került sor az esztergomi bazilikában. Több mutatása
133
éve