10
éve
Magyar kategória
6
éve
2020 – Meghalt Székely Éva olimpiai bajnok úszónő, a Nemzet Sportolója.
Érmét 1952-ben, Helsinkiben nyerte 200 m mellúszásban. Férje Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, lánya Gyarmati Andrea olimpiai ezüstérmes úszó. Több mutatása
145
éve
1881 – Megalapították a Magyar Távirati Irodát.
A Magyar Távirati Iroda 1881. márciusa óta működtet magyar nyelvű hírszolgálatot a köz szolgálatában és a köz javára. Az Magyar Távirati Iroda (MTI) alapítása elsősorban két országgyűlési gyorsíró és szerkesztő, Maszák Hugó és Egyesy Géza érdeme, akik 1880-tól a bécsi hírügynökség állandó budapesti tudósítói lettek, majd az uralkodó, I. Ferenc József által is szentesített engedélyt kaptak "a valónak megfelelő objektív táviratok szerkesztésére és szétküldésére". Maszák és Egyesy a távirati iroda teendői között különös hangsúlyt helyeztek a vidéki lapok tudósítására, emellett megbízható, hiteles hírek szerzéséről gondoskodtak az ország jelentékenyebb pontjairól. Több mutatása
119
éve
1907 – Megszületett Barényi Béla feltaláló, mérnök, az autós törési teszt és a gyűrődési zóna kifejlesztője.
"Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkodni." Bécs mellett született, a bécsi műszaki egyetem szerzett diplomát, s a 20-as évek elején kezdett az autóiparban dolgozni. Összesen 2500 (!) találmány és technikai vívmány fűződik nevéhez, melyek javarésze ma is megtalálható a legtöbb gépkocsiban. Barényi a passzív biztonság atyja. 1925-ben találta fel a biztonsági kormányművet, amely ütközés esetén megvédi a sofőrt a felnyársalódástól. Kevesen tudják, hogy a közhiedelemmel ellentétben a bogárhátút Barényi alkotta meg és nem Porsche. Igazát a bíróság előtt is bizonyította, majd jelképes, 1 német márkás kártérítést kért. Barényi már a húszas évek vége felé előállt egy farmotoros, léghűtéses boxer elrendezéses, két ajtós, és olcsón gyártható autó tervével. Porsche gyakorlatilag ugyanezt csak jó pár évvel később tette meg. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy Porsche tudott-e Barényi terveiről, avagy sem. "Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!" volt az első mondata, mikor a Mercedeshez jelentkezett 1939-ben. Felvették, s innentől kezdve érdemelte ki a Mercedes a világ legbiztonságosabb autója kitüntető címet. Az 1940-es években ő vezette be a törésteszteket, amely nélkül ma már nem készülhet el egyetlen új típus sem. Legfontosabb találmánya az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna, mellyel egészen napjainkig meghatározta a karosszéria tervezési elvét. 1959-ben az első biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt. A kocsi utas cellája nagyon kemény- ám a túlnyúlásai jóval puhábbak, így azok karambol esetén összegyűrődnek, ezáltal elnyelik az ütközési energiát. Nem csoda, hogy bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába 1994-ben elsőként és mindmáig egyedüliként még élete folyamán. Sőt, már 1987-ben utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban, csak Magyarországon nem... Több mutatása
213
éve
209
éve
172
éve
1854 – Megszületett Pecz Samu építész, műegyetemi tanár (Országos Levéltár).
Ő tervezte többek között az Országos Levéltár budai épületét, valamint a városligeti fasori evangélikus templomot és gimnáziumot. Pecz Samu 1878-82 között Schulek Frigyes, utóbb Hauszmann Alajos mellett dolgozott. 1887-ben a műegyetem magántanára, 1888-tól haláláig a középítéstani tanszék tanára volt. Kezdetben klasszicizáló felfogásban, később neoromán és neogótikus stílusban tervezett. Funkcionális megoldású, puritán téglaburkolatú épületeivel Budapest képének jellegzetes elemeit alkotta meg. Alkotásait a történeti, elsősorban középkori stílusok alapos ismerete és gondos alkalmazása jellemzi. Nagy hangsúlyt helyezett a szerkezeti kérdések korszerű, az anyagnak megfelelő alkalmazására is. Művei: Budapesten a Szilágyi Dezső téri református templom, a központi Vásárcsarnok, a városligeti fasori evangélikus templom és gimnázium, a műegyetem központi könyvtára és az Országos Levéltár budai épülete, valamint a fiumei tengerészeti akadémia. Több mutatása
151
éve
1875 – Megszületett Maróti Géza építész, szobrász, festő, iparművész, aki Atlantiszról írt könyvet.
Bejárta a világot, igazi „világpolgár” volt. Míg külföldön neves építészként dolgozhatott, hazájában jószerivel csak épületszobrászként és belsőépítészként foglalkoztatták. Többek között a Liszt Ferenc Zeneakadémia épületét díszítik szobrai. Élete főműve, a máig (teljes egészében) kiadatlan kultúrtörténeti mű, Atlantisz történetének monumentális feldolgozása. Több mutatása
123
éve
1903 – Megszületett Tőkés Anna, Kossuth-díjas színésznő.
A klasszikus hősnő modern, pátosztól és realitástól mentes típusát teremti meg játékával. Szoborszerű alakjával, tiszteletet parancsoló megjelenésével, tiszta, mély zengésű hangjával, mélyen átélt játékával a drámairodalom szinte valamennyi hősnőjét megformálja, de társalgási színművek szerepeiben is eredeti. Ösztönös színészi tehetség, közvetlen folytatója Jászai Mari művészetének. Legjelentősebb alakításai: „Elga” – 1930. Kamara Színház „A kínai lány” – 1931. Nemzeti Színház Több mutatása
111
éve