174
éve
Magyar kategória
127
éve
1899 – Meghalt gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja.
Eberhardban (Pozsony vármegye) 90 éves korában halt meg. Tanulmányait a pozsonyi jogakadémián végezte 1823 és 1826 között. 1826-tól 1840-ig a bécsi magyar kancellárián volt tisztviselő. Az 1839-40. évi országgyűlésen tűnt fel, és a felsőtáblán a konzervatívok egyik vezére lett. 1840-től a királyi kúrián táblabíró, 1844 novemberétől a bécsi magyar kancellárián alkancellár, majd másodkancellár, 1847 novemberétől 1848 márciusáig első kancellár volt. A reformellenzék háttérbe szorítására az egész országban kiépítette az adminisztrátori rendszert, az 1846-ban létrejött Konzervatív Párt egyik vezéralakja volt. 1848. március 13-án, a bécsi forradalom kitörésekor mondott le kancellári tisztségéről, szervezkedett a forradalom ellen, és a bécsi udvart támogatta a szabadságharc idején is. 1849 februárjában elnöke lett egy magyar főurakból álló szervezetnek Bécsben. 1852-ben feliratban kérte, hogy a császár állítsa helyre az ország területi egységét, az forradalom előtti kormányszervek működését, és engedélyezze a magyar nyelv használatát az ország belső ügykezelésében. I. Ferenc József az "Októberi Diploma" kihirdetése után, 1860 novemberében nevezte ki országbíróvá. 1861 áprilisában királyi biztosként nyitotta meg az országgyűlést Budán. Az 1848 előtti alkotmány helyreállítását szorgalmazta, 1862 végén kiegyezési tervet készített, amelyet elutasított a császár, és 1863 áprilisában országbírói tisztségéről is leváltota. 1865-től országgyűlési képviselőként vett részt a kiegyezés előkészítésében, 1885-től a főrendiház tagja volt, cászári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos. 1858-tól igazgató tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Több mutatása
125
éve
100
éve
1926 – Megszületett Vígh Tamás (visegrádi életfa).
Csillaghegyen született. Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész. A Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Béni tanítványa volt. 1945 és 1946 között gyári munkásként dolgozott. 1975-től 1986-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1986-1990-ben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Az 1960-as években alakította ki saját, enyhén kubisztikus, a pop arttól is megérintett, a gyűrt, behorpadt lemez formáit kiemelő, bronzból öntött és lemezből készült szobrainak stílusát. Éremművészete is jelentős: plakettjeit szinte körplasztikává teszik a hangsúlyos, kiemelt felületek. Ismertebb művei: a visegrádi Életfa, az 1956-ban agyonlőtt I. Tóth Zoltán történész előtt tisztelgő szobra a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a gyermekmentő Sztehlo Gábor evangélikus lelkésznek emléket állító Deák téri emlékműve. Munkásságát 1954-ben és 1969-ben Munkácsy-díjjal, 1973-ban érdemes művészi címmel, 1978-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 1978-ban megkapta a budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Biennále díját; 1979-ben a II. Országos Éremművészeti Biennále díját, 1983-ban a kiváló művész címet, 2004-ben Táncsics Mihály-életműdíjat kapott. 2010 márciusaban az elsők között vehette át a MÚOSZ képzőművészeti díját. Több mutatása
85
éve
1941 – Megszületett Pauer Gyula, Kossuth-díjas szobrász, konceptuális és performansz művész, színész.
Látványtervező, jelmeztervező, a magyar neoavantgárd képzőművészek egyik kiemelkedő egyénisége.
81
éve
1945 – A budai Szikla Kórházban meghalt Kánya Kálmán a két háború közötti időszak legeredményesebb külügyminisztere.
Sírja a Győri régi Szent Mihály temetőben van.
54
éve
1972 – Meghalt Zechmeister László vegyész, akit elsősorban a kromatográfia területén végzett munkássága tett híressé.
Pasadenában halt meg. Zechmeister László a zürichi Műszaki Egyetemen szerzett 1911-ben vegyészmérnöki oklevelet, ugyanitt 1913-ban műszaki doktori címet nyert. Akkoriban többek közt cellulózvizsgálattal és növényi festékanyagok kutatásával foglalkozott. Hadifogságba került az I.Világháborúban, majd hazatérte után több egyetemen is dolgozott, részt vett izotópkutatási kísérletekben, és Cholnoky Lászlóval együtt kromatográfiával és karotinoidokkal kapcsolatos kutatásokat végeztek. 1941-túl az amerikai Pasadenaban volt professzor a California Institute of Technology szerves kémiai tanszékén, itt elsősorban a sztereo-izomerek tanulmányozásával foglalkozott. Nem sokkal halála előtt a POTE díszdoktori címet adományozott neki. Több mutatása
54
éve
44
éve
1982 – Meghalt Dózsa-Farkas András szobrász, ipari formatervező, aki megszervezte és elindította a formatervezés-oktatást Magyarországon.
1925-ben állított ki először a Műcsarnokban. Az ötvenes évek elején készült alkotásai a szocialista realizmus iskolapéldái voltak, később különböző fémmegmunkálási technikákkal foglalkozott, elsősorban épületdíszítő lemezdomborításokat készített. 1949-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán volt tanár, 1950-ben megszervezte a Fémipari formatervező tanszéket. 1987-ben az ipari formatervező szakmai díjat alapított. Több mutatása
40
éve