53
éve
Magyar kategória
246
éve
1780 – Megjelent Pozsonyban a Rát Mátyás által alapított első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó.
1780. január 1-jén, szombaton jelent meg a lap, Rát Mátyás evangélikus lelkész alapította. A hírlap Patzkó Ferenc nyomdájában készült. Ez volt az első magyarul szerkesztett újság, amelyben a napi eseményeken kívül tudományos, különösen statisztikai és gazdasági jellegű cikkek is megjelentek. Éves előfizetési díja helyben 3 forint, vidéken 4 forint volt. Hetenként kétszer, kis nyolcrét alakban és félíves számokban jelent meg, amelyeket "Leveleknek" nevezett a szerkesztő. A lap közölte többek között Gyarmathi Sámuel írásait. Amikor Rát Mátyást 1782 végén győri evangélikus lelkésznek megválasztották, a szerkesztést barcafalvi Szabó Dávidnak adta át. Több mutatása
189
éve
1837 – Vörösmarty Mihály szerkesztésében megindult az Athenaeum című irodalmi-tudományos folyóirat.
Először Bajza József és Vörösmarty Mihály adta ki a lapot, amely 1837 és 1843 között jelent meg. A Beöthy Zsolt által szerkesztett, hasonló című folyóirat 1873-1874-ben jelent meg. Ugyanezzel a címmel jelent meg 1892 és 1947 között a Magyar Filozófiai Társaság kiadásában philosophiai és államtudomány alcímmel egy folyóirat Pauer Imre és Alexander Bernát szerkesztésében. Athenaeum humántudományi folyóirat címmel 1991-ben is megjelent egy folyóirat, főszerkesztője Bacsó Béla. A folyóiratok névadója az Athenaeum, Pallasz Athéné (latinul Athenae) görög istennő híres ókori temploma volt. Több mutatása
160
éve
1866 – Megnyílt a Bethesda Kórház, ahol homeopátiás módszerrel gyógyítottak.
A társadalmi mozgalmak újraindulása után, 1865-ben alakult meg a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet a Tudományos Akadémia egyik termében. Elnöke Almási Balogh Pál, alelnöke Argenti Döme, első titkára Szontagh Ábrahám lett. Tagjai közé csak orvosi diplomával rendelkező homeopatákat vettek fel. A homeopátia ügyének másik nagy előrelépéseként 1866-ban megnyílt az első ?hasonszenvi? kórház Pesten: a Bethesda, amelyet a pesti német református gyülekezet tartott fenn. Főorvosa, Bakody Tivadar, a homeopátia történetének legmeghatározóbb egyéniségévé vált a XIX. század utolsó harmadában. Ma a kórházunk a közép-európai régióban az egyedüli egyházi fenntartású gyermekkórházként működik. Több mutatása
144
éve
1882 – Megszületett Adorján János gépészmérnök, az első magyar repülőgép tervezője és első pilótája.
Stuttgartban tanult, Gottlieb Daimler tanítványa és pártfogoltja volt. 1906–1909 között Párizsban az autóiparban dolgozott. Magyarországon elsőként repülőgépet tervezett és épített. 1909-ben gróf Andrássy Géza támogatásával, Blériot monoplánjának mintájára építette meg a "Libelle" (Szitakötő) nevű, kéthengeres (18,4 kW-os) Adorján-Dedics motorral szerelt repülőgépét. Első, sikeres felszállását 1910. január 10-én hajtotta végre. A próbaút egyben az első olyan alkalom volt, amikor magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű repülőgéppel repült. 1910 őszén a Helios garázs által alapított Blériot-pilótaiskola vezetését vette át, majd több évtizeden át a budapesti Mercedes-képviselet üzemvezetője volt. A második világháború után az Ikarus Autóbuszgyár mérnökeként számos újítással járult hozzá az üzem korszerűsítéséhez és gyártmányai fejlesztéséhez. Több mutatása
127
éve
1899 – Megszületett Vaszary János színész, író, színházi redező, Muráti Lili férje.
Sikeres színházi darabokat, valamint filmforgatókönyveket írt.
118
éve
1908 – Megindult a "Nyugat" című folyóirat, Ignotus és Osvát Ernő szerkesztésében.
Valójában az első szám 1907 karácsonyán jelent meg, de a címlapján 1908. január 1 szerepelt a megjelenés dátumaként. A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt, amely 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten általában kéthetente jelent, de gyakran voltak összevont számok is. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme volt látható. Több mutatása
103
éve
1923 – Megkezdte működését a BSZK RT, a BKV elődje. 1968-ban ugyanezen a napon alakult meg a BKV.
1922. december 27-én megalakították a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT, köznyelvben leginkább ?Beszkárt?-ként emlegették). Működését 1923.01.01-én kezdte meg, majd az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta a budapesti közlekedési ágazatokat. 1949. szeptember 30-ával megszüntették a BSZKRT-ot, helyette új vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat. Az 1960-as években nyilvánvalóvá vált, hogy a BSZKRT feldarabolása hiba volt: nem volt egységes közlekedéspolitika, hálózatfejlesztés, forgalomirányítás, vállalatigazgatás. Mindemellett az önállósított vállalatokat együttműködés helyett a verseny jellemezte, és fenntartásuk is sokba került. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1967. október 11-i ülésén meghozott döntése alapján ezeket a vállalatokat összevonták és 1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV. A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a hivatalos rövidítése BKV Zrt., a köznyelvben egyszerűen BKV) Budapest tömegközlekedését működtető cég, mely a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában van. 1968. január 1-jén az addigra egységesülő vonalhálózat önálló közlekedési vállalatai (Fővárosi Villamosvasút, Fővárosi Autóbuszüzem, Budapesti Helyiérdekű Vasút, Fővárosi Hajózási Vállalat) összevonásával alakult meg Budapesti Közlekedési Vállalat néven. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Sárosi Bálint, Széchenyi-díjas népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Zenei Alkotóművészeti Osztályának rendes tagja volt.
99
éve