Ma Ábrahám névnapja van

Magyar kategória

125 éve

1901 – Megszületett Báthory Júlia, Munkácsy- és Magyar Örökség díjas üvegművész, a magyar üvegművész-képzés megteremtője.

Francia néven: Juliette de Bathory. 1932-től 1939-ig Párizsban élt, a párizsi “Őszi Szalon” tagja és állandó kiállítója, 1938-ban Párizs város meghívott kiállító művésze volt. Párizsi stúdiója a La Girouette – Szélkakas – nevet viselte. A Bauhaus és az art déco ötvözésével kialakított egyéni stílusának jellemzői a színtelen, átlátszó, illetve foncsorozott síküveg alkalmazása, valamint a csiszolással létrehozott matt és fényes felületek váltakozása. Tárgyai többségükben enteriőr darabok. A húszas-harmincas években az elsők között alkalmazta a homokfúvás technikáját. 1949-ben kidolgozta egy üvegtervező és tanárképző szak koncepcióját az Iparművészeti Főiskolán, 1952-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban létrehozta az üveg tanszakot. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, 1952-től a MAOE, 1993-tól a MKISZ tagja, és a Széchenyi Irodalmi Akadémia valamint a Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1901. 12. 31. Született Alkotás Magyar

49 éve

1977 – Szabadalmaztatták a Rubik-kockát. A szabadalom azóta lejárt, Magyarországon kívül pedig nem volt védve.

Rubik Ernő 1974-ben alkotta meg a kockát, majd 1975.január 30-án adta be igényét szabadalmaztatására, amit csak közel 3 év múlva kapott meg. 1980-ban a bűvös kockát Rubik-kockára nevezték át és csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek belőle, ami azt jelenti, hogy minden tizedik ember rendelkezett egy ilyen játékkal. A színes négyzetekből álló négyzetrácsos formát 1999-ben jegyeztette be védjegyként a Rubik-kocka tulajdonjogait birtokló Seven Towns nevű brit cég. A forma és a technika birtoklásának jogáért még 2016-ban is perek voltak.Nagyon rövid idő alatt elterjedt és vált népszerűvé az egész világon, 1982. június 5-óta pedig kétévente megrendezésre kerül a Rubik-kocka-világbajnokság. A Rubik-kockát ma a legnagyobb magyar találmányok között tartják számon. Matematikusok szerint 20 forgatásból bármilyen összekevert állapotából ki lehet rakni. Több mutatása

Teljes esemény 0

1977. 12. 31. Érdekes Technika Magyar

48 éve

1978 – Megszületett Stefanovics Angéla, Jászai Mari-díjas színésznő, forgatókönyvíró, filmrendező.

A Budapesti Kamaraszínház tagja volt, majd a Pesti Színház, Örkény István Színház, Pintér Béla és Társulatának tagja. Országos ismertségre 2007-ben, a Budapest Bank reklámarcaként (Emese) tett szert. Szerepel a Comedy Central Magyarok az űrben című, saját gyártású sketch showjában. 2019 decemberében indította el humoros YouTube-csatornáját Anzselika Habpatron néven. 2022-ben csatlakozott L’art pour l’art Társulathoz. Több mutatása

Teljes esemény 0

1978. 12. 31. Film/Média Magyar Színház

37 éve

1989 – Meghalt Lantos Mihály futballista, az Aranycsapat hátvédje.

Lantos (Liendenmayer) Mihály már 12 évesen a MÁVAG igazolt játékosa volt, majd 1944-től a BVSC, 1947-től pedig az MTK labdarúgója lett. Az Aranycsapat hátvédjeként játszott a helsinki olimpián, az angolok elleni - 6:3-ra, majd a visszavágón 7:1-re megnyert - meccseken és a svájci világbajnokságon is, pályafutása során három bajnoki aranyérmet nyert. Lantos 1962-ben hagyta abba az aktív labdarúgást, de 1965-től három évig egy görög csapat vezetőedzőjeedzője volt, majd Magyarországra visszatérve, 1989-es halálig a Komlói Bányász, majd a ZTE edzőjeként dolgozott. Több mutatása

Teljes esemény 0

1989. 12. 31. Meghalt Sport Magyar

641 éve

1385 – Székesfehérváron Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta II. Károlyt (Kis Károlyt).

A koronázás azután történt, miután a hatalmát vesztett Mária királynő kénytelen volt lemondani a trónról. 1354-ben született Nápolyban Lajos durazzói herceg és Coriglionói Margit hercegnő gyermekeként. II. Károly 8 éves volt, amikor apja meghalt Johanna nápolyi királynő börtönében. A gyámságot Johanna szerezte meg felette, de a pápa kérésére 1364-ben I. (Nagy) Lajos magyar király vette át nevelésének felügyeletét. Lajos király az Anjou-ház durazzói ágáért nem rajongott, de megkedvelte az udvarába került herceget. 1371-ben rábízta Dalmácia és Horvátország kormányzását. Számos hívet szerzett magának, rászolgált a bizalomra, így 1379-ben a Velencével tárgyaló magyar küldöttség vezetője lett. Jelentős fordulatot hozott életében VI. Orbán pápa döntése, amellyel Nápoly hűbéruraként megfosztotta Johanna királynőt a tróntól. Nagy Lajos király II. Károly javára lemondott a nápolyi örökségről. Rómában 1381 nyarán a pápa III. Károly néven nápolyi királlyá koronázta. Bevonult Nápolyba, fogságba vetette Johannát, majd 1382 májusában megfojtatta. Magyarországon eközben Nagy Lajos halála után, 1382 szeptemberében leánya, Mária került a trónra. Az uralmat lényegében az özvegy királyné, Erzsébet és Garai Miklós nádor gyakorolta. 1385-ben az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyra gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Károly koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre. Tőrrel támadt a királyra, majd a párviadalban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. II. Károlyt a Visegrádi várba hurcolták, ezzel Mária visszanyerte hatalmát. II. Károly nem sokáig raboskodott Visegrádon, mert két hét múlva meghalt. Megmérgezték - vagy más források szerint - megfojtották. Holttestét a szentendrei bencés kolostor közelében, egyházi szertartás nélkül temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1385. 12. 31. Történelem Magyar

128 éve

1898 – Ószőnyben megszületett Dobi István, miniszterelnök, az Elnöki Tanács elnöke.

1948-ban a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt nevezett ki miniszterelnökké, majd az Elnöki Tanács elnökévé. Hat elemit végzett szülőfalujában, majd 1949-ben népfőiskolát Budapesten. 1910-től mezőgazdasági munkásként dolgozott, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben harcolt a román csapatok ellen, fogságba került, majd a hajmáskéri internálótáborba került. 1920. novemberében tért vissza szülőfalujába, pályafenntartási napszámosként vállalt munkát a MÁV-nál, utána 1931-ig fatelepen dolgozott, majd alkalmi munkás volt. Kapcsolatba került a szakszervezeti mozgalommal, belépett a Földmunkások Országos Szövetségébe és az MSZDP-be. 1930-ban elnöke lett az általa alapított MSZDP szőnyi szervezetének. 1936-ban átlépett az FKgP-be, Komáromban a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamaránál kapott állást, az FKgP szervezőtitkárává nevezték ki, és a párt választmányának tagja lett. 1937-ben az FKgP földmunkás tagozatának elnökévé választották, 1939-ben az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja lett. 1939 és 1941 között az almásfüzitői olajfinomítóban dolgozott, majd kubikusként vállalt munkát. 1940-ben elvégezte a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsának vezetőképző tanfolyamát, 1941-ben a Magyar Parasztszövetség országos titkárává választották, 1943-ban a földmunkás szakosztály elnöke lett. Országos szervezőtitkárként kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. A német megszállás után nem tartóztatták le, sőt a "Kis Ujság" főszerkesztőjeként bekapcsolódott a Magyar Front tevékenységébe. Behívták katonának, egy munkaszolgálatos századhoz került és 1945 tavaszán fogságba került. Távollétében beválasztották az ideiglenes nemzetgyűlésbe az FKgP színeiben, valamint tagja lett a szőnyi kommunista pártszervezetnek is. 1945. augusztusában alelnökként, valamint a Politikai Bizottság és az országos intézőbizottság tagjaként bekerült az FKgP legfelső vezetésébe. Az 1945. novemberi választások után államminiszter, 1946. februárjától decemberig földművelésügyi miniszter, majd 1947. szeptemberig ismét államminiszter volt. 1947. júniusában, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után, az FKgP elnöke lett, a kommunisták politikáját biztosította támogatásáról, megindította az FKgP "reakciós erők"-től való megtisztítását. 1948. áprilisától decemberig ismét a földművelésügyi miniszteri tisztséget töltötte be, 1948 nyarától a kommunisták nyílt diktatúrájának megteremtését támogatta. A Rákosi Mátyás vezette kommunista párt december 10-én miniszterelnökké nevezte ki, nyíltan kiállt a többpárti demokrácia felszámolása mellett. Dobi Istvánnak csak hivatala volt, a hatalom a Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József által alkotott úgynevezett "négyes fogat" kezében volt. Az intézkedések részeseként azonban súlyos felelősség terhelte azért, hogy az ország az 1950-es évek elejére a mélypontra jutott és rendőrállammá vált. 1952.08.14-én Rákosi felmentette a kormányfői tisztségből, Rónai Sándor helyét vette át az Elnöki Tanács élén, a minisztertanács elnöki tisztségét Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára foglalta el. Dobi István az Elnöki Tanács semmiféle hatalommal nem rendelkező elnökeként szó nélkül aláírt minden felmentést és kinevezést, a sokszor tragikus történelmi eseményeknek csak nézője volt. Az 1956. októberi forradalom után nyíltan kiállt a Kádár-rendszer mellett, 1959-ben a belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és a Központi Bizottság tagja lett. 1967.04.14-én nyugdíjazták, majd 1968. júniusában kinevezték az Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé, de súlyos betegsége következtében néhány hónap múlva meghalt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1898. 12. 31. Született Történelem Magyar

89 éve

1937 – Meghalt Czigány Dezső festőművész.

1904-ban Párizsban Jean Paul Laurensnél és a Julian Akadémián folytatott tanulmányokat, 1906-ban Ferenczy Károly tanítványa lett a Mintarajziskolában. Részt vett a MIÉNK kiállításain, később a Nyolcak művészcsoport tagja lett. Híres önarcképeinek sorozata, amelyeken magát mint bíborost, munkást vagy szerzetest stb. ábrázolta. Jól ismerte a kortárs zenét, Weiner Leó és Bartók Béla muzsikáját, s maga is játszotta darabjaikat. Szoros kapcsolatban állt Ady Endrével, portréját többször is megfestette. A húszas évek elején szabadiskolákban tanított, 1924-ban a KUT tagja lett. 1925-1930 között Párizsban és Dél-Franciaországban festett. 1937-ben öngyilkosságot követett el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1937. 12. 31. Meghalt Alkotás Magyar