35
éve
Magyar kategória
32
éve
6
éve
2020 – Meghalt Göröcs (Titi) János, a legendás újpesti labdarúgó, csatár, edző.
Pályafutását a Jutagyárnál kezdte, majd a Vasas Izzó játékosa lett, ahonnan 1957-ben került az Újpesti Dózsához, és ott játszott egészen 1972-ig. VVK-döntős, kétszeres KK-győztes, KEK-gólkirály, olimpiai bronzérmes, világbajnoki 5. helyezett, 5-szörös magyar bajnok, egykori közönségkedvenc. Több mutatása
6
éve
2020 – Meghalt Szél Júlia újságíró, rádiós.
Asszonynevén: Kalmár Árpádné
3
éve
2023 – Meghalt Dunai Tamás, Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Érdemes és kiváló művész. Prózai szerepek mellett klarinéton és szaxofonon játszott, énekelt, zenés darabokban szerepelt.
0
éve
2026 – 85 éves korában meghalt Götz Béla, Jászai Mari-díjas díszlettervező, egyetemi tanár.
18 éves korától dolgozott a Madách Színházban. Több mint 300 díszletet tervezett. Nevéhez fűződik a színház leghosszabban játszott darabjának, a Macskák című musicalnak díszletterve. A Madách Színházon kívül a Csíksomlyói Passió és az István, a király királydombi ősbemutatója is az ő tervei alapján készült. Szegeden a 2005- ös Szegedi Szabadtérin bemutatott Rómeó és Júlia alkalmával láthattuk alkotását. Tevékenyen vett részt a Madách Szinház 1999-es felújításában, a nézőtér mennyezetén lévő freskó is Götz Béla alkotása. Tudását és tapasztalatát a Képzőművészeti Főiskolán osztotta meg. Lánya, Götz Anna színésznő, fia, Götz Nándor klarinét- és szaxofonművész, zeneszerző. Több mutatása
381
éve
469
éve
1557 – Bécsben megszületett II. Mátyás magyar király, aki békekötésekkel szilárdította meg birodalmát.
II. Mátyás I. Mátyás néven német-római császár és cseh király is. A külső helyzetet a törökkel, a belsőt a Bethlen Gáborral megkötött békével rendezte. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
276
éve
1750 – Megszületett Révai Mátyás Miklós János nyelvész, a "helyesírás" szó megalkotója.
A magyar történeti nyelvészet megalapítója. Új nyelvészeti szakszavakat is alkotott, így például a helyesírás és a nyelvtudós szavunkat. Máig élő helyesírási alapelvünket, a szóelemző elvet képviselte. Több mutatása
176
éve