122
éve
Magyar kategória
120
éve
1906 – Meghalt Hegedüs Sándor közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A Hon című politikai napilap vezércikk írója. A Szabadelvű Párt országos képviselője. A pénzügyi bizottság egyik vezető alakjaként számos fontos törvényjavaslat előterjesztője. Széll Kálmán kormányában pénzügyminiszter: az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a statisztikai hivatal irányítása tartozott feladatába. Nagy figyelmet szentelt az iparfejlesztésnek, minisztersége évében elképesztő módon növekedett a magyar ipar. Szívügyének tekintette az úthálózat, a vasutak, a hajózás és a posta fejlesztését. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja, több, mint 15 éven át az elnöke. Jelentősebb munkái többek közt: Az önkormányzat és pénzügyei. Pénzügyi szemle Bp. 1878., Iparunk és az ipartörvény Bp. 1880., A latin államok pénzszövetsége. Bp. 1886. 1945 előtt Budapesten a későbbi Szófia utca róla volt elnevezve. Több mutatása
111
éve
82
éve
1944 – Meghalt Horánszky Lajos bankigazgató, publicista, műgyűjtő, országgyűlési képviselő.
A budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult, majd 1889-től külföldi tanulmányutat tett Franciaországba, Németországba és Ausztriába. Banktisztviselő volt Bécsben, később a Magyar Bank, valamint az Angol–Magyar Bank igazgatója lett. 1901-1905 között Veszprém országgyűlési képviselője a szabadelvű párti programmal. Közreműködött a Nemzeti Társaskör alapításában, és része volt 1910-ben a Nemzeti Munkapárt megalakulásában is. Az első világháború után a politikai élettől visszavonult. 1926-tól a Kisfaludy Társaság tagja. Írt Batthyány Lajosról, Grünwald Béláról, Munkácsy Mihályról, Liszt Ferencről, Tisza Istvánról, Illésházy Istvánról, Beöthy Zsoltról. Magyar írók műveinek első kiadásából, értékes képekből és metszetekből álló gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Több mutatása
26
éve
2000 – Meghalt Bod Teri színésznő.
Teljes nevén: Bod Teréz
485
éve
1541 – Megkötötték a gyalui szerződést, melynek értelmében Magyarország birtoklása I. Ferdinándra szállt.
Ferdinánd osztrák főherceg, választott magyar király és Izabella magyar anyakirályné (Szapolyai János király özvegye) megkötik a gyalui szerződést, mely szerint Magyarország birtoklása I. Ferdinándra száll, aki Martinuzzi Fráter György barátnak e szerződésért erdélyi vajdaságot ígér. Több mutatása
218
éve
1808 – Pozsonyban megszületett gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja.
Tanulmányait a pozsonyi jogakadémián végezte 1823 és 1826 között. 1826-tól 1840-ig a bécsi magyar kancellárián volt tisztviselő. Az 1839-40. évi országgyűlésen tűnt fel, és a felsőtáblán a konzervatívok egyik vezére lett. 1840-től a királyi kúrián táblabíró, 1844 novemberétől a bécsi magyar kancellárián alkancellár, majd másodkancellár, 1847 novemberétől 1848 márciusáig első kancellár volt. A reformellenzék háttérbe szorítására az egész országban kiépítette az adminisztrátori rendszert, az 1846-ban létrejött Konzervatív Párt egyik vezéralakja volt. 1848. március 13-án, a bécsi forradalom kitörésekor mondott le kancellári tisztségéről, szervezkedett a forradalom ellen, és a bécsi udvart támogatta a szabadságharc idején is. 1849 februárjában elnöke lett egy magyar főurakból álló szervezetnek Bécsben. 1852-ben feliratban kérte, hogy a császár állítsa helyre az ország területi egységét, az forradalom előtti kormányszervek működését, és engedélyezze a magyar nyelv használatát az ország belső ügykezelésében. I. Ferenc József az "Októberi Diploma" kihirdetése után, 1860 novemberében nevezte ki országbíróvá. 1861 áprilisában királyi biztosként nyitotta meg az országgyűlést Budán. Az 1848 előtti alkotmány helyreállítását szorgalmazta, 1862 végén kiegyezési tervet készített, amelyet elutasított a császár, és 1863 áprilisában országbírói tisztségéről is leváltota. 1865-től országgyűlési képviselőként vett részt a kiegyezés előkészítésében, 1885-től a főrendiház tagja volt, cászári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos. 1858-tól igazgató tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Több mutatása
198
éve
1828 – Megszületett Szendrey Júlia író, költő, fordító, Petőfi Sándor felesége, aki az Andersen meséket magyarra fordította.
Később Horvát Árpád történész felesége volt. Koppenhágában köztéri szobrot állítottak neki, ez a szobor a legészakibb köztéri szobor, amely magyar személynek állít emléket. Több mutatása
135
éve
1891 – Budapesten megszületett Imrédy Béla miniszterelnök, akit háborús főbűnösként a Népbíróság kötél általi halálra ítélt.
Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1913-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett, utána Nyugat-Európában tett hosszabb külföldi tanulmányutat. Az I. világháborúban az 5. huszárezred tartalékos hadnagyaként, majd főhadnagyaként teljesített katonai szolgálatot. 1915-től pénzügyi gyakornokként dolgozott, 1918-ban pénzügyi szakvizsgát tett. 1919-től a Pénzügyminisztérium tisztveselője volt, 1921-ben kinevezték pénzügyi titkárrá. 1922-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) titkára, 1924-ben főtitkára lett. Gyors előrejutását Weiss Fülöp pártfogásának - a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének - köszönhette. 1926-ban a Magyar Nemzeti Bankhoz került igazgatóhelyettesként, majd a közgazdasági tanulmányi és statisztikai osztályt vezette, 1928-ban igazgató és az üzletvezetőség tagja lett. 1928 és 1932 között szakértőként vagy tanácsadóként képviselte Magyarországot több nemzetközi gazdasági konferencián. 1932-ben Gömbös Gyula "Nemzeti munkaterve" és kormányprogramja gazdasági-pénzügyi vonatkozásait dolgozta ki, októberben a Gömbös-kormány pénzügyminisztere és legbefolyásosabb tagja lett. Legjelentősebb intézkedésével rendezte a gazdák adósságát és védelmet nyújtott a parasztgazdaságoknak. 1933-ban kormánypárti programjával országgyűlési képviselővé választották a jászberényi választókerületben, 1935-ben a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, a felsőház tagja lett. Bankelnökként fő feladatának tekintette az ország fizetési mérlegének egyensúlyát és a bank devizakészletének növelését. Az ország gazdaságpolitikájának egységes irányítására 1938.03.09-én kinevezték tárca nélküli közgazdasági miniszterré, majd Darányi Kálmán lemondása után, május 14-én a miniszterelnöki székbe került. Rövidebb időszakokra betöltötte a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a külügyminiszteri tisztséget. 1938-39-ben a kormánypárt, a Magyar Élet Pártjának elnöke volt. 1938. május végén a keresztény középrétegek igényeinek kielégítésére, a zsidó nagytőke érdekei mellett elfogadtatta az országgyűléssel a Darányi-kormány által kidolgozott I. zsidótörvényt, valamint megtiltotta a közalkalmazottaknak, hogy az MSZDP és a Nyilaskeresztes Párt tagjai legyenek. Az államrend felforgatására irányuló tevékenység vádjával letartóztatták és 3 évi fegyházbüntetésre ítélték Szálasi Ferencet. 1938. augusztusában Horthy Miklós kormányzóval látogatást tett Németországban, amely döntő hatással volt politikai nézeteinek a szélsőjobboldal felé fordulásában. Ettől kezdve külpolitikáját a németbarátság, belpolitikáját a diktatúra kiépítésére irányuló törekvés, a parlamentarizmus megszüntetése jellemezte. 1938. novemberében 62 képviselő lépett ki a kormánypártból a házszabályok tervezett megszigorítása miatt, így leszavazták a miniszterelnököt, aki - mivel más lehetőség nem volt - a helyén maradt és programjának megvalósításába kezdett. Engedélyezte a magyarországi németek összefogó nyíltan náci szervezet, a Volksbund működését. Tovább erősítette németbarát politikáját az első bécsi döntés, amelynek értelmében visszacsatolták Szlovákia magyar lakta területeit. 1939.01.06-án megalapította a fasiszta típusú Magyar Élet Mozgalmat. Az alkotmányvédők Imrédy haladéktalan leváltását követelték, aki végül februárban benyújtotta lemondását. Pécs képviselőjeként, kormánypárti programmal még 1939-ben bekerült a parlamentbe, nem tudott belenyugodni vereségébe és a hatalom elvesztésébe. 1940. október elején kilépett a kormánypártból és megalapította a nyíltan szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját, amelynek célja a magyar állam náci jellegű átszervezése volt. A németekkel és a magyarországi nyilas pártokkal létesített kapcsolatot, 1940-től pártja országgyűlési képviselője volt. Magyarország német megszállása után miniszterelnöki kinevezése Horthy elenállásán megbukott, így Sztójay Döme kormányának tárca nélküli közgazdasági minisztere lett, valamint 1944. májusától a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének elnöke. 1944.10.16-án támogatta a nyilasok hatalom átvételét, majd a háború végén Németországba menekült. 1945.10.03-án az amerikaiak visszaszállították Budapestre, ahol a Népbíróság november 23-án háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélte, amelyet golyó általi halálra változtattak a feljebbviteli tárgyaláson. 1946.02.28-án végezték ki a budapesti Markó utcai fegyház udvarán. Több mutatása
106
éve