1
éve
Magyar kategória
84
éve
1942 – Megszületett Fabók Gyula, Munkácsy-díjas festőművész.
Figuratív jellegű festményei mellett zománctáblákat is készít.
43
éve
1983 – Megszületett Előd Álmos színész, szinkronszínész.
Az Új Színház stúdiósa volt. Szerepelt a Jóban, rosszban című TV sorozatban.
586
éve
1440 – Komáromban megszületett V. (Utószülött) László magyar király, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót.
Albert király és Erzsébet, Zsigmond király leányának gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát. V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453 októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456 novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457 márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Prágában halt meg teljesen váratlanul valószínűleg fehérvérűségben vagy bubópestisben. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása
491
éve
314
éve
1712 – Megszületett Bod Péter református lelkész, történész, író, aki először írta le magyarul az ünnepek eredetét, megtartásuk módját.
Korának legnagyobb magyar tudósa. Sokoldalú tudományos munkássága kiterjedt a teológiára, egyházjogra, egyháztörténetre, történelemre, nyelvtudományra és irodalomtörténetre. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű egyháztörténet (Az Isten vitézkedő anyaszentegyházának históriája) és az ünnepek eredetéről, megtartásának módjáról szóló első magyar nyelvű munka (Szent Heortokrátes). Az irodalomtörténet szempontjából legfontosabb műve a Magyar Athenascímű, 1766-ban megjelent lexikon, amely több mint ötszáz magyar írót mutat be. Több mutatása
269
éve
1757 – Megszületett Csekonics József, tábornok, a magyar lótenyésztés megalapozója.
Gróf Hunyadi József ürményi ménesében ismerte meg a lótenyésztést. Ismeretei és gyakorlati tapasztalatai alapján javaslatot terjesztett elő II. József császárnak a magyarországi lótenyésztés felvirágoztatásához. Csekonics javaslatait az Udvari Hadi Tanács jóváhagyta és a császár 1784. december 20-i rendeletében megalapította a Mezőhegyesi Királyi Ménest. Csekonics József elsõ számú feladatának a hazai lóállomány javítását, nemesítését tűzte ki céljául, a hadseregben már bevált csontos, erõs kancákat telepítette Mezőhegyesre, és azonosítási számmal látta el őket, így minden ló eredete ismert volt. Alapelve volt, hogy „az anyakanca legyen a ménes modellje”. Hamarosan szűknek bizonyult Mezőhegyes ménesterülete, ezért Bábolnapusztán indított további tenyésztést. Bábolna önálló ménesként 1806-tól működik. Csekonics tenyésztési tapasztalatait könyv formájában 1817-ben adta ki. 21 éves munkássága alatt tábornokká és Magyarország Inszurrektiós-dandártábornokává léptették elő. Több mutatása
123
éve
1903 – Megszületett Rotschild Klára divattervező, a budapesti Clara divatszalon vezetője.
Hajnali 4 órakor született. A Rotschild bankárfamíliának csak névrokona volt. A szalonban kapható ruhák híresek és drágák voltak. Apja, Rotschild Ábrahám női szabó, édesanyja varrónő volt, tizenévesen Klára már dolgozott. Az 1920-as évek derekán férjhez ment a híres textil-kereskedő családból származó Glückstahl Pálhoz. Az igazi sikert Faruk egyiptomi király és Horthy István esküvője hozta meg számára: mindkét eseményre az ő szalonjában készült a menyasszonyi ruha és a násznép hölgytagjainak toalettje. A II. világháborúban szülei Auswitzban haltak meg, boltjaikat elvették. Klára kitartó munkával a lehetőségekhez mérten újrateremtette a divatszalont, ahol Kádár János, Münnich Ferenc, Dobi István felesége, Joszip Broz Tito jugoszláv vezető és Franz Vranitzky osztrák kancellár hitvese, Gábor Zsazsa, Psota Irén, Honthy Hanna, a szovjet színésznő Tatjana Szamojlova voltak a vendégei. A hetvenes évek elején Rothschild Klára nyitotta meg az első butikot, ahol az estélyi modellek egyszerűsített változatát lehetett kapni. Klárát mindenki szerette, bohókás ember volt. Gyermeke nem született, több varrónője gyermekének ő lett a keresztanyja. Hálás volt munkatársainak: szabászának, varrónőjének egy-egy "remekmű" után a szó szoros értelmében kezet csókolt. Munkamániás volt, a bemutatókra készülve éjjel-nappal dolgozott, látni akart minden mozzanatot. Több mutatása
90
éve
81
éve