82
éve
Magyar kategória
79
éve
77
éve
1949 – Meghalt Márkus Emília színésznő, az első magyar film főszereplője.
Márkus József Budapest főpolgármesterének húga. 1901-ben készült az első magyar film, az "A táncz" címmel forgatott némafilm.
38
éve
1988 – Meghalt Siménfalvy Sándor színész, érdemes művész.
Teljes nevén: felsőrákosi és homoródalmási Siménfalvy Sándor. Szülei és testvérei is színészek voltak. Kezdetben artistaként és állatszelídítőként dolgozott, 1911-től táncos-komikusként lépett fel vándortársulatoknál és vidéki színházakban. 1950-ben a budapesti Nemzeti Színház szerződtette, még 90 éves korában is szerepelt. Számos filmben és tévéjátékban lehetett látni. Elsősorban parasztszerepekben jeleskedett, és ő volt 1973-ban az irányítószámok bevezetéséről szóló társadalmi célú hirdetés színésze. Több mutatása
24
éve
24
éve
2002 – Meghalt Kádár György, Kossuth-díjas grafikus, festő.
Eredeti nevén: Katz György. 1960-as évek közepéig figurális és absztrakt képeket alkotott, később a színek kerültek az érdeklődése középpontjába, és konstruktív képeket alkotott. Több mutatása
9
éve
1026
éve
1000 – István magyar fejedelem királlyá koronáztatta magát a II. Szilveszter pápától kapott apostoli koronával.
I. (Szent) István, Magyarország első királya önálló esztergomi érsekséget hozott létre, ezzel megalapozta a magyar egyház függetlenségét. I. (Szent) István király uralkodása alatt az országot tíz egyházmegyére osztotta, Esztergomot és Kalocsát érseki székhellyé tette. Az egyházi és a világi vagyon védelmében törvényeket hozott, elrendelte az egyházi tizedet és bajor mintára pénzt veretett. Fiának, Imre hercegnek - nyugati mintára - megírta "Intelmei"-t. Utódai uralkodását (1077-ig) a német befolyás elleni küzdelem és az új államrend megszilárdítása jellemezte. Több mutatása
231
éve
1795 – Megszületett Kliegl József nyomdász, a nyomdai szedőgép feltalálója, festő, feltaláló.
1835 körül találta fel a nyomdai szedőgépet, amely nagyjából megegyezik a ma is használatos szedőgépekével. A szedés mechanikusan történt, a billentyűvel leütött betűket a gép egymás mellé helyezte. A gépnek különleges osztóberendezése volt, amely a már kiszedett betűket a nyomás után visszarakta helyükre. Anyagi nehézségek miatt azonban csak részleteiben készülhetett el, de az is elveszett, csupán Kliegl egy részletrajza maradt fenn. Az alapötlet nyomán viszont világszerte megindult a nyomdai szedőgépek tökéletestése. Kliegl találmányai közül még érdemes megemlíteni egysínű vasútját, sínlerakó mozdonyát és hangjegyírógépét. A zongoráraszerelt gép egy óraművel forgatott hengerre felrajzolta azt a hangjegyet, amelyet a zongora billentyűjén leütöttek. A hangjegyírógéppel Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is tartottak bemutatót. Több mutatása
156
éve