86
éve
Magyar kategória
75
éve
59
éve
721
éve
1305 – Székesfehérvárott a veszprémi és a csanádi püspök a Szent Koronával királlyá avatta Ottó bajor herceget.
A koronázásra azután került sor, hogy Vencel lemondott a magyar koronáról Ottó javára. 1261-ben született Henrik bajor hercegnek és Erzsébetnek, IV. Béla magyar király leányának gyermekeként. A hatalmon és a hercegi javadalmakon kénytelen volt megosztozni fiútestvéreivel. A német koronáért vívott küzdelemben szembekerült a Habsburgokkal. 1300-ban fegyverrel segítette II. Vencel cseh királyt, 1301-ben kibékült Habsburg Alberttel, és őt támogatta a koronáért folyó harcban. 1304-ben a Habsburgok oldalán vonult hadba II. Vencel ellen, majd ismét a cseh király oldalára állt, aki megtette fővezérévé. Így 1305-ben megkapta a hatalmában meggyengült Venceltől (III. Vencel néven Csehország és Lengyelország királya) a magyar koronázási jelvényeket, aki lemondott a magyar koronáról az ő javára. December 5-én Rádi Benedek veszprémi és Antal csanádi püspök Székesfehérvárott királlyá koronázta. Ez nem volt egészen szabályos, mivel a pápa akkoriban nevezte ki az új esztergomi érseket, aki Károly Róbert pártján állt, ezért Ottót nem volt hajlandó megkoronázni. VIII. Bonifác pápa még 1303-ban Vencel és Károly Róbert - a két trónkövetelő - küzdelmében Károly Róbert javára döntött, és Vencelt eltiltotta a királyi cím viselésétől. A pápai legátus kezdettől fogva Károly Róbert trónra juttatásán munkálkodott, akinek hívei 1307. júniusában már Budát is elfoglalták. Ottó Sziléziába ment, ahol megnősült, majd végleg visszatért Bajorországba, de a haláláig viselte magyar királyi címét. Több mutatása
175
éve
154
éve
1872 – Szlávy Józsefet választotta Magyarország miniszterelnökének a kormányzó Deák-párt.
Szlávy ezt a tisztséget 1874.03.21-ig töltötte be. Tanulmányait Bécsben a Theresianumban és Selmecbányán a bányászati és erdészeti akadémián végezte, 1844-ben bányamérnöki oklevelet szerzett, majd a bécsi udvari kamara szolgálatába állt. 1846-tól 1848-ig Budán a magyar udvari kamara tisztviselője, 1848-ban titkára volt. Kossuth Lajos 1848 őszén kinevezte az oravicai bányaigazgatóság vezetőjévé, de az osztrák hadsereg előrenyomulása miatt távoznia kellett tisztségéről. 1849-ben a pénzügyminiszter mellett elnöki titkár volt, majd Oravicán kormánybiztos. Osztrák fogságba került, 5 évi börtönbüntetéséből 2 évet kellett letöltenie. 1861-ben a Helytartótanács tanácsosa lett, 1865-ben Bihar vármegye főispánjává nevezték ki. A kiegyezés után 1869. októberéig belügyminisztériumi államtitkár volt, utána országgyűlési képviselő. 1870. május és 1872. december között a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri tisztséget töltötte be, közben 1872. februárjában vallás- és közoktatásügyi miniszter is volt. 1872. december 5-10-én a miniszterelnöki tisztség mellett a honvédelmi, 1873. decemberétől 1874. márciusáig a pénzügyminiszteri tisztséget is ellátta. Kormányzása alatt főként a pártpolitikával foglalkozott. Távozása után 1876-ban, 1878-ban és 1879-ben a magyar delegáció elnöke, 1879-1880-ban a képviselőház elnöke, 1882-ig közös pénzügyminiszter volt, majd haláláig koronaőr. 1885-től a főrendiház második, később első alelnöke és elnöke lett 1896-ig. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és a Magyar Földhitelintézet elnöke is volt. 1873-ban a valóságos belső titkos tanácsos címet és a Lipót-rendet, 1882-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
138
éve
1888 – Meghalt Henszlmann Imre művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Ő vezette a meginduló székesfehérvári és kalocsai ásatásokat, 1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt. 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.Budapest V. kerületében utca van elnevezve róla. Több mutatása
125
éve
110
éve
107
éve