128
éve
Magyar kategória
107
éve
1919 – Meghalt idősb. mezőkomáromi Entz Géza biológus, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja majd igazgatója.
Főként egysejtűekkel, valamint a növényi és állati szervezetek együttélésével foglalkozott. A német mellett jól beszélt magyarul, franciául, angolul, továbbá írt olaszul és latinul. Az MTA levelező tagja (1883), az MTA rendes tagja (1890), az MTA igazgatója (1909). Fia ifj. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár. Több mutatása
101
éve
1925 – Meghalt Ferenczy József festőművész.
Művészeti tanulmányait a párizsi Julian Akadémián, majd Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. 1897-től szerepelt képeivel a Műcsarnok kiállításain. 1901-ben Temesváron telepedett le. Jelentős szerepet játszott a város művészeti életében. 1906-ban és 1910-ben az ő kezdeményezésére rendezte meg temesvári kiállítását a Nemzeti Szalon. Megrendelésére megfestette a temesi előljárók arcképeit. 1911-ben ő festette a temesvári piarista templom Kalazanci Szent József életét ábrázoló négy mennyezetfreskóját. Az 1910-es években festőiskolát alapított, amely munkások és díszítőiparosok számára külön esti tanfolyamot is szervezett. 1914-ben művészettörténeti előadássorozatot indított, melynek anyagát nyomtatásban is kiadta. Portrék és vallási tárgyú képek mellett tájképeket és a matyók életét ábrázoló népi jeleneteket is festett. Több mutatása
81
éve
1945 – Elhunyt Weisz Richárd olimpiai bajnok birkózó.
1896-tól 1899-ig a Hungária Atlétikai Club, majd 1908-ig az MTK atlétája, birkózója és súlyemelője volt. 1903-ban ő lett az első hivatalos magyar birkózóbajnokság győztese nehézsúlyban. Az 1908. évi nyári olimpiai játékokon, Londonban 93 kg-os súlycsoportban olimpiai bajnoki címet szerzett. (A negyedik helyen is magyar versenyző, Payr Hugó végzett.) Az újkori olimpiai játékok történetében ő nyerte a magyar csapat hetedik, egyben a magyar birkózósport első aranyérmét. Olimpiai győzelme után Budapesten megmérkőzött a hivatásos birkózó-világbajnokkal, ezért amatőr versenyzési jogát felfüggesztették. Ezután pénzdíjas versenyeken indult és cirkuszokban lépett fel. Több mutatása
76
éve
70
éve
1956 – Az "Asszonyok tüntetése" során több ezren vonultak fel a budapesti Hősök terén.
Több ezer asszony és lány emlékezett némán a szovjet hadsereg egy hónappal korábban történt bevonulására, amellyel kezdetét vette az 1956-os forradalom vérbe fojtása. Asszonyok tüntetésére ezekben a napokban más helyszíneken is sor került. Több mutatása
46
éve
1980 – Meghalt Brandi Jenő olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, sportvezető.
1934-től az MTK, 1939-től a BSE, 1945-től a Vasas vízilabdázója. 1934-től a magyar vízilabda válogatott tagja. Tagja volt az 1936-os berlini olimpián győztes magyar csapatnak. Az aktív sportolástól 1949-ben vonult vissza. Hatvanegyszer szerepelt a magyar válogatottban. Visszavonulása után a Bp. Honvéd vízilabda-szakosztályának alapító tagja volt. Nemzetközi szintű játékvezető volt. 1964-től 1972-ig a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnökségi tagja, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) technikai bizottságának tagja, nemzetközi versenybíró. 1977-től 1980-ig a Hiteka SC edzője. Több mutatása
29
éve
23
éve
2003 – Meghalt Lemhényi Dezső olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, mesteredző, szövetségi kapitány, nemzetközi játékvezető.
Eredeti nevén: Kohlmann. Első felesége Lorán Lenke színésznő, második felesége Tass Olga olimpiai és világbajnok tornásznő volt.Édesapja, id. Lemhényi Dezső politikus, országgyűlési képviselő volt, aki az 1910-es évek végén magyarosította saját és családja vezetéknevét Kollmannról Lemhényire. 1935-ben először úszott Magyarországon pillangó-stílusban. 1940-1942 között három alkalommal nyerte meg a Báró Wesselényi Emlékversenyt (Tihany – Balatonfüred között, 4,5 km). 1925-től a Budapesti Sportegyesület, 1943-tól az UTE, 1953 és 1959 között a Budapesti Spartacus játékosa, közben 1951-ben a Budapesti Honvéd alapító edzője és játékosa. 1940-ben, 1945-ben, 1946-ban, 1948-ban, 1951-ben és 1952-ben országos bajnokságot nyert együttesek tagja. 1948-1952 között húszszoros válogatott. 1948-ban a londoni olimpián az UTE játékosaként az ezüstérmet szerzett csapat tagja. 1952-ben a helsinki olimpiai játékokon a Budapesti Dózsa sportolójaként az aranyérmet szerzett csapat tagja volt. 1954-től mesteredző. 1953 és 1955 között a Budapesti Spartacus vezetőedzője és szövetségi kapitány. 1957-től szövetségi kapitány 1960-ig. 1954-ben és 1958-ban csapata Európa-bajnokságot nyert. 1960-ban a római olimpián csapata harmadik helyezett volt. 1960 és 1969 között Franciaországban szövetségi kapitány. 1969-től a Központi Sportiskola (KSI) vezetőedzője. 1973 és 1977 között Kanadában edző. 1978 óta nyugdíjas. 1990-től Kanadában, Izraelben, Svédországban, Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban edző. 1990-től a Magyar Olimpiai Klub elnöke. A Mező Ferenc alapítvány elnöke. A Sportérdem Érem arany és ezüst fokozata, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, a MOB Érdemérem, a NOB Érdemrend ezüst fokozat kitüntetettje. A Magyar Vízilabda-szövetség örökös tiszteletbeli elnöke. Racing Club de Paris örökös tagja. Több mutatása
23
éve