18
éve
Magyar kategória
1
éve
2025 – 91 éves korában meghalt Komjáthy György zenei szerkesztő, aki több mint 50 éven keresztül szerkesztett zenés rádióműsorokat.
EMeRTon-díjas, Fonogram szakmai életműdíjas. Orgona-zeneszerzés-népzene szakon tanult. 1958–1993 között a Magyar Rádió technikai rendezője, majd zenei szerkesztője volt (Vasárnapi koktél, Csak fiataloknak, Töltsön egy órát kedvenceivel). Az 1980-as évek végén Popregiszter című sorozatot indított, 1986–1997 között az első kereskedelmi rádió, a Danubius Rádió zenei szerkesztője volt. 1994-ben nyugdíjba ment, majd a váci Infórum Rádió, a Sláger Rádió és a poptarisznya.hu internetes rádió szerkesztője, műsorvezetője volt. A zene mellett a régi villamosok történetével is foglalkozott. Több mutatása
187
éve
1839 – Pesten megszületett Steindl Imre építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja, az Országház tervezője.
Steindl Imre legfőbb műve, egyben Budapest egyik építészeti szimbóluma az Országház, azaz a Magyar Köztársaság parlamentjének épülete, amely tervei alapján 1885-1904-ben épült. Az épület teljes befejezését a művész már nem érhette meg. Az Országház a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik. Több mutatása
163
éve
1863 – Megszületett Körösfői-Kriesch Aladár festő, szobrász, iparművész, író.
A szecesszió kiváló képviselője. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd külföldi tanulmányút után 1901-ben Gödöllőn művésztelepet alapított. Ismertebb alkotásai az Országház ebédlőtermének két freskója, és a Zeneakadémia falképei. Bútorokat, gobelineket és mozaikokat tervezett, élete végén szobrászattal foglalkozott, arcképeket és üvegfestményeket készített, és szakíróként is elismerést szerzett. Több mutatása
159
éve
1867 – Megszületett Győri Ottmár mérnök, a budapesti Wekerletelep egyik tervezője, és első gondnoka.
Pozsonyban szerzett erdőmérnöki diplomát. Moson város felkérésére a szabályozatlan területek felmérését végezte, majd a Fogarasi-havasokban határ kiigazításokkal bízták meg. Berlinben tanulmányozta a korszerű városrendezést, úthálózatok tervezését, épületcsoportosítást. Mint főmérnök készítette el a Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter által létrehozott mintaértékű munkás telep kiviteli tervekit, felügyelte a telepen az építkezést, megtervezte az utcahálózatot. Felkérést kapott a tér megtervezésére is, de végül Kós Károly tervét fogadták el. A rendeltetésszerű használat feltételeinek megteremtésére, karbantartásra gondnokságot hoztak létre, melynek vezetője lett, megtervezte a kiskereskedelmi hálózatot, piacot, pékséget, tejcsarnokot, vendéglőt, szabóságot stb és az iskolát is. Támogatta a népoktatást, a telep kulturális fejlődését. 1919-ben elvesztette állását, a Pénzügyminisztérium földmérési ügyosztályán helyezik el. Alapító tagja volt a Mérnöki Kamarának. 1991-ben elismerve érdemeit, amit a telep, és annak lakói érdekében tett, Kispest díszpolgárává választották. Halotti bizonyítványában foglalkozásként "nyugalmazott miniszteri tanácsos" szerepel. Több mutatása
120
éve
1906 – Örök nyugalomra helyezték Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai dómban.
Országos ünnepség keretében temették el a Törökországból hazahozott hamvakat.
115
éve
1911 – Meghalt Joseph Pulitzer, magyar születésű amerikai sajtómágnás, a Pulitzer-díj megalapítója.
Makón született. A gyenge látású, rossz fizikumú, ám kalandvágyó Pulitzer tizenévesen került az USA-ba. A polgárháború után St. Louisban egy német nyelvű lapnak készített riportokat, közben angolt és jogot tanult. 1867-ben lett amerikai állampolgár, pár év után olyan tökéletesen beszélt angolul, hogy komoly politikai-jogi pályát futott be, de végül mégis a sajtónál maradt. Erőszakos modorával sok ellenséget szerzett magának, de sikereit senki nem vitathatta. 1878-ban megvásárolt két, csődközeli napilapot; az összeolvasztott Post-Dispatch három év után már nyereséges volt. 1882-ben megvette New York-ban a World című napilapot, amelyből hamar informatív és szórakoztató, sikeres lapot varázsolt az izgalmas, igényes, modern újságírói stílusnak köszönhetően. Mestere volt a sajtóüzletnek és szeretett jótékonykodni, többek közt megalapította a nevét viselő díjat, amely ma is a legrangosabb újságírói elismerésnek számít. Halálakor 30 millió dolláros vagyont hagyott hátra.1 millió dollárt adományozott a Columbia Egyetemnek, ezzel alapozta meg a róla elnevezett Pulitzer-díjat. A Pulitzer-díj első átadására 1917. június 4-én került sor. Több mutatása
108
éve
1918 – IV. Károly király Hadik János grófot nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé. Tisztséget három napig töltötte be.
IV. Károly - ellentétben az általános várakozással - nem Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnöknek. Válaszul a Hadik-kormány kinevezésére tüntetés kezdődött Budapesten, amely felkelésbe csapott át. A felkelők elfoglalták a középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. 1918.10.31-én győzött az őszirózsás forradalom, a király Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek, a tüntető tömeg követelte az önálló magyar köztársaság kikiáltását. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Bozóky Éva (Donáth Ferencné) író, újságíró, tanár, könyvtáros, evangélikus lelkész.
1951-ben férjével együtt letartóztatták, a börtönből 1953-ban szabadult. 1956-ban a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták, ahonnan 1958-ban tért haza. Hoszú ideig volt a Nők Lapja munkatársa. Több mutatása
96
éve