28
éve
Magyar kategória
20
éve
413
éve
1613 – Meghalt Báthory Gábor erdélyi fejedelem.
A Báthory család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján. 1608. március 5-én a hajdúk segítségével lemondatta Rákóczit és megszerezte az erdélyi fejedelmi trónt. Erdély hatalmát Havasalföld, Moldva és a lengyel királyság megszerzésével akarta növelni. Havasalföld elleni támadásával azonban magára haragította a törököket, míg erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével elidegenítette az erdélyi rendeket, főleg a szász polgárságot, melynek önkormányzatát eltiporta és fővárosát, Szebent megszállta. A szászok 1611-ben behívták ellene Radul havasalföldi vajdát, de Báthory kiverte az országból. A bécsi udvar ekkor Forgách Zsigmondot haddal küldte ellene, a kísérlet azonban kudarcba fulladt, s ezután kiegyezett a császárral, a Portát viszont nem sikerült kiengesztelnie, 1613-ban hadat indított Báthory ellen. A fejedelem, hogy trónját megmentse, hajlandó lett volna Váradot török kézre adni, mire a hajdúk meggyilkolták. Több mutatása
310
éve
1716 – Meghalt Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró.
Bethlen Miklós a heidelbergi, az utrechti és a leideni egyetemen történelmet, filozófiát, teológiát és irodalmat tanult. Járt Franciaországban és Angliában is. Az 1680-as években fontos szerepet játszott Erdély politikai életében. Részt vett az Erdély és a magyar királyság közötti megegyezésére irányuló diplomáciai akciókban. A XVII. század utolsó évtizedében sokoldalú közigazgatási, pénzügyi és a református egyház érdekében álló tevékenységet fejtett ki. Volt Kővár kapitánya, sőt Máramaros vármegye főispánja és a fejedelmi tanács tagja is. 1691-től erdélyi főkancellárként működött, s jelentős része volt az Erdély autonómiáját biztosító Diploma Leopoldinum kiadásában. 1704-ben az Erdély önállóságának visszaállításért írt röpirata miatt - nem először - elítélték. Később felmentették, de Bécset haláláig nem hagyhatta el. Írói hírnevét nagyterjedelmű, rabságban írt önéletírásával szerezte, amely nemcsak irodalmi remekmű, de értékes történelmi forrás. Több mutatása
157
éve
1869 – Meghalt Gebhardt Xavér Ferenc orvos, az első, aki tanári székfoglaló beszédét magyarul tartotta.
Tanári székfoglaló beszédét 1824. január 10-én, magyarul tartotta. 1824-ben megalapította a himlő elleni védekezés intézetét, mely 1850-től a kormány rendeletével Központi Oltóintézet néven igazgatása alatt működött és az ország orvosait térítésmentes oltóanyaggal látta el. 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága kinevezte rendes tagnak. 1840-ben orvosírói és tanári érdemeiért magyar nemességet nyert. Két ízben volt az orvosi kar dékánja. 1857-ben tanácsosi címet kapott, később Ferenc József-renddel tüntették ki. Több mutatása
153
éve
1873 – Megszületett Buday László statisztikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
1914 és 1920 között a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagja. Több mutatása
118
éve
109
éve
64
éve
9
éve