Magyar kategória
68
éve
67
éve
1959 – Meghalt Márffy Ödön festő és grafikus.
A MIÉNK, a Nyolcak, a KUT tagja. Festői stílusa leginkább a fauve-ok majd a Párizsi iskola látásmódjával rokonítható.
53
éve
1973 – Meghalt Darvas József, kétszeres Kossuth-díjas író, publicista, politikus.
Eredeti nevén: Dumitrás József. A népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja.
33
éve
1993 – Gyomaendrődön megnyílt a Vidovszky Béla Városi Képtár.
Vidovszky festményei ma is megtalálhatók számos minisztériumban, közintézményben, a Parlamentben, és 20 képe van a Magyar Nemzeti Galériának, mivel a XX. század első felének egyik legismertebb művésze volt.A képtárat Láng Miklós alapította, aki könyvet is írt a festő életéről. A képtárban az alapításkor 25 db Vidovszky festmény volt, továbbá a Képzőművészeti Lexikonban is szereplő három művész, Corini Margit, Illyéssy Péter és Holló László alkotásai szerepeltek.A Képtárnak számos festő ajánlotta fel alkotását, így jelenleg már mintegy 700 festmény és grafika fekszik a raktárban, esetenként kiállítva. Több mutatása
17
éve
2009 – Meghalt Iglódi István, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, rendező.
Neve más írásmóddal: Iglódy. Érdemes művész.
4
éve
2022 – Meghalt Weszely Ernő látássérült zongora- és harmonikaművész.
Sümegen született, édesapja 4 évesen vitte egy vak kántorhoz zongorázni tanulni. A budapesti Vakok Általános Iskolájába került, tizenkét évig tanult zongorázni és kilenc évig harmonikázni. Először 1972 szeptemberében lépett színpadra, ötvenéves pályafutása alatt számos zenekarban játszott, sokan a Budapest Ragtime Band tagjaként ismerték meg.Az első harmonikáját 11 éves korában kapta karácsonyra az édesapjától, mint mondta, megtetszett neki, hogy a hangszer avatott kezekben zenekarszerűen képes megszólalni.A nyolcvanas évekre nemzetközileg is elismert muzsikussá vált, rendszeres fellépője volt a látássérült embereket megszólító rendezvényeknek. Több mutatása
131
éve
1895 – Megszületett Gombos Sándor olimpiai bajnok kardvívó.
1912-től a MAC (Magyar Atlétikai Club), 1925-től a Tisza István Vívó Club, majd 1929-től a Nemzeti Vívó Club kardvívója volt. Harmincegyszer szerepelt a magyar kardvívó válogatottban. Iskolás korában ismerkedett meg a vívással. Az első világháborúban a fronton szolgált. 1921-ben szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetemen. Az 1924-es olimpiai csapatba nem került be. Az 1928. évi nyári olimpiai játékokon a Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József, Tersztyánszky Ödön összeállítású magyar csapat tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett. Az aktív sportolástól 1932-ben vonult vissza. Orvosként praktizált. A második világháború után a magyar Vívószövetség elnöke volt. Több mutatása
124
éve
1902 – Megszületett Dózsa-Farkas András szobrász, ipari formatervező, aki megszervezte és elindította a formatervezés-oktatást.
1925-ben állított ki először a Műcsarnokban. Az ötvenes évek elején készült alkotásai a szocialista realizmus iskolapéldái voltak, később különböző fémmegmunkálási technikákkal foglalkozott, elsősorban épületdíszítő lemezdomborításokat készített. 1949-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán volt tanár, 1950-ben megszervezte a Fémipari formatervező tanszéket. 1987-ben az ipari formatervező szakmai díjat alapított. Több mutatása
85
éve
80
éve