96
éve
Magyar kategória
94
éve
1932 – Horthy Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnökké.
Tisztségét 1936.10.06-án bekövetkezett haláláig töltötte be. A pécsi hadapródiskolában végzett, ahol 1905-ben tisztté avatták, majd a zágrábi 25. honvédezredben szolgált. 1911-től Budapesten felsőbb tiszti tanfolyamot, 1912 és 1914 között a bécsi Hadiiskolát végezte el. A XIII. (zágrábi) hadtest vezérkari osztályára került, az I. világháborúban a szerbiai fronton, majd a Kárpátokban harcolt. 1916. júniusában megsebesült, felgyógyulása után a Honvédelmi Minisztériumba helyezték. 1917-ben kinevezték a hadsereg hadtápügyi főnökének. 1918. novemberében az új magyar Hadügyminisztériumban szolgálattételre jelentkezett, előbb katonai attasé lett, majd a hadműveleti osztály balkáni csoportjának vezetője. Bekapcsolódott a gróf Károlyi Mihály vezette új rendszer megdöntésére indított szervezkedésekbe, és 1919. januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe (MOVE), amelynek elnökévé választották. Eltávolították a Hadügyminisztériumból, és csapatszolgálatra rendelték Nagykanizsára, így nyugdíjaztatta magát. 1919. februárjában az internálás elől Bécsbe menekült, és a Tanácsköztársaság kikiáltása után bekapcsolódott az Antibolsevista Comité tevékenységébe. Kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormánnyal, amelynek hadügyi államtitkára lett. 1919. augusztus végén tért vissza Budapestre, ahol kinevezték a hadsereg tanulmányi és propagandabizottságának vezetőjévé. 1920 elején ismét belevetette magát a politikai életbe, a MOVE szervezésével foglalkozott. A Kisgazdapárt programjával a törökszentmiklósi választókerület képviselője, majd a fajvédők vezére és az úgynevezett szabad királyválasztók egyik vezető egyénisége lett. Követelte egy diktatórikus rendszer megteremtését, zsidóellenes intézkedéseket, valamint könyörtelen leszámolást a forradalmárokkal és a sajtóval. 1921 őszén Nyugat-Magyarország kormánybiztosa és az ottani fegyveres ellenállás egyik vezetője volt. Habsburg- és forradalomellenességével a kormányzó kormányképes politikusnak tartotta. 1922. februárjában az Egységes Párt ügyvezető elnökévé választották. 1922-ben és 1926-ban Abádszalókon szerzett képviselői mandátumot. 1923. augusztusában - ellentétei miatt gróf Bethlen István miniszterelnökkel - kilépett az Egységes Pártból és megalakította a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (Fajvédő Párt). 1928. szeptemberében - a bethleni konszolidáció következményeként - feloszlatta pártját, és visszatért az Egységes Pártba. Ezután Horthy Miklós kormányzó honvédelmi minisztériumi államtitkárrá, 1929. októberében honvédelmi miniszterré nevezte ki, majd szolgálaton kívüli tábornokká léptették elő, és vitézzé avatták. Katonai büntetőjogi reformot hajtott végre, megvalósította a rokkanttörvényt, és a hadsereg megfelelő színvonalának érdekében rendezte a tisztek fizetését. 1931-ben ismét Abádszalók képviselőjévé választották. A gróf Károlyi-kormány lemondása után, 1932.09.29-én Horthy Miklós megbízta a kormányalakítással. Megtartotta magának a honvédelmi tárcát, rövid ideig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1932-től az általa alapított Nemzeti Egység Pártnak is a vezére volt. 1932.10.25-én meghirdette 95 pontból álló "Nemzeti Munkatervét", amelynek célja egy diktatórikus rendszer kialakítása volt. Nem sikerült ugyan olasz-német mintára átalakítania a magyar rendszert, de színezetét a fasizmus irányában módosította. Revízióra irányuló külpolitikát folytatott, Magyarországot a német-olasz tengely középpontjába akarta állítani. Terveiből - a konzervatív körök, a baloldal ellenállása és Gömbös egyre súlyosbodó vesebaja miatt - alig valósult meg valami. Betegszabadsága alatt, 1936. májusától Darányi Kálmán helyettesítette. Egy müncheni klinikán halt meg október elején. Több mutatása
89
éve
1937 – Megszületett Balázs Árpád zeneszerző. Az ő zenéjét használták fel a Kockásfülű nyúl meséhez.
Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Fúvószenei- és Mazsorett Szövetség alapító- és örökös elnöke.
85
éve
1941 – Megjelent a Magyar Csillag című folyóirat, amely a Babits Mihály halálával megszűnt Nyugat helyébe lépett.
A Magyar Csillag szerkesztője Illyés Gyula, társszerkesztője Schöpflin Aladár volt. A lap az 1940-es évek elején nagy szerepet játszott az irodalomban, mivel a megszűnt Nyugat nemzedéke mellett a legjobb magyar népi írók táborát is maga mögött tudhatta. Felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott a magyar nép szellemi függetlenségének megőrzéséért vívott harcban a fasizálódással szemben. A lap, 1944-ben, az ország német megszállásakor szűnt meg. Több mutatása
81
éve
1945 – Nagykanizsán meghalt Mikola Sándor, fizikus-pedagógus.
Mikola Sándor 1895-ben szerzett matematika - fizika szakos tanári oklevelet a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, ez után 31 éven keresztül tankönyveket írt és tanított. Kiváló pedagógus volt és sok időt szentelt a fizikatanítás megreformálásának. Tudományos munkájában főként a hangtanra és a fizika ismeretelméleti kérdéseire koncentrált, de szívesen foglalkozott kísérleti eszközök tervezésével is. Nevéhez fűződik az egyenletes mozgás tanulmányozására létrehozott buborékos cső, az ún. Mikola-cső. A budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Fizikai Társasága 1961-ben alapította a Mikola Sándorról elnevezett díjat, amelyet a fizika terén végzett kutatásokért nyerhetnek el a kutatók. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Molnár Piroska, Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színésznő.
Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Több mutatása
79
éve
1947 – Megszületett Som Lajos zenész, basszusgitáros, a Piramis együttes alapítója.
A hatvanas évek közepén kezdett el zenélni a Record nevű zenekarral, játszott a Tűzkerék, a Neoton, a Taurus zenekarokban. 1974-ben megalapította a Piramis együttest, melynek meghatározó tagja lett, majd 1985-ben megalapította a Senator együttest. Zenésztársai voltak többek között: Radics Béla, Balázs Fecó, Brunner Győző, Révész Sándor, Takáts Tamás. A Neoton együttes énekesnője, Karda Beáta volt a felesége 1977-1988-ig. Több mutatása
79
éve
60
éve
1966 – Megkezdte működését ideiglenes helyén, a Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház.
Az ember Tragédiája volt az első bemutatott darab. Több mutatása
34
éve