16
éve
Magyar kategória
26
éve
2000 – A helyi önkormányzatok napja Magyarországon
Az Országgyűlés 2000. június 13-án a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította szeptember 30- át, az első, azaz 1990-es helyhatósági választások emlékére. Több mutatása
179
éve
1847 – Megszületett szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma szülésznő, az első magyar orvosnő.
Neve néhol: Hugonnay. Teljes születéskori nevén: gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma Jozefa Laura Ilka.Egygrófi család ötödik gyermeke volt. Két házasságából két gyermeke született. Mivel 1869-től kezdve a zürichi egyetemen már nők is tanulhattak, 1872-ben - családja beleegyezésével - beiratkozott, orvosi diplomát szerzett, de diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. 1879-ben doktorált a zürichi egyetemen, 1880 februárjában tért haza. 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította. Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. 1897-ben Budapesten orvosdoktorrá avatták.Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért.Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit. 67 éves korában 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot. 1915 augusztusában hadi ékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Több könyve, tudományos munkája is megjelent. Nyíltan és nyilvánosan kiállt elveiért, ha kellett írásban vitázott a kor legnagyobb és legbefolyásosabb embereivel is. Több mutatása
167
éve
1859 – Székelyföldön megszületett Benedek Elek író, újságíró, mesemondó.
Kisbaconban született. Cimbora címmel gyerekeknek szóló újságot szerkesztett. Több mutatása
164
éve
1862 – Megszületett Szabolcska Mihály költő, akadémikus.
1898-ban Temesvárra került református lelkésznek, ahol az ő vezetésével magyar párt alakult. 1928-ban nyugdíjasként Budapestre költözött, 1929-től a Kisfaludy Társaság titkára volt. Verseivel a népnemzeti költészetet képviselte, kedvelte az egyszerű és rendkívül dallamos formát. Valójában azzal vonult be a magyar irodalomtörténetbe, hogy paródiát írt Ady Endréről, amire a költő Üzenet Költőcske Mihálynak (1909) című versével válaszolt. Karinthy Frigyes róla írt paródiája pedig ismertebb a magyar olvasóközönség számára, mint eredeti költeményei. Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett Elie Wiesel, Nobel-Békedíjas erdélyi származású amerikai író, egyetemi tanár.
Romániában, Máramarosszigeten született. Eredeti nevén: Eliezer Wiesel, magyarul: Wiesel Lázár Holokauszt-túlélőként 57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól. Több mutatása
90
éve
1936 – Budapesten meghalt Ilosvay Lajos kémikus, vegyész, a kémiai oktatás fejlesztésének kiemelkedő alakja.
Ilosvay Lajos Kolozsvárott gyógyszerészgyakornokként került kapcsolatba a vegyészettel, majd a pesti egyetemre került, ahol gyógyszerészi és tanári oklevelet is szerzett, valamint ledoktorált. 1875-től tanársegédként dolgozott, tudományos munkájának köszönhetően pedig 1880-tól a legnevesebb vegyészekkel dolgozhatott együtt Heidelbergben, münchenben és Párizsban. Ilosvay mutatta ki, hogy a levegőben a villámlás hatására nitrogén-oxidok keletkeznek. Nevéhez fűződik a Griess-féle nitrit-kémszer érzékenységének precíziós fokozása. Sok tudományos-ismeretterjesztő cikket és könyvet írt, fontos szerepe volt a kémiaoktatás fejlesztésében, kis ideig a közoktatásügyi minisztérium államtitkára is volt. Több mutatása
87
éve
1939 – Meghalt Sigmond Elek vegyészmérnök, agrogeológus, a korszerű magyar talajtani kutatások megteremtője.
Budapesten halt meg. Sigmond Elek 1895-ben kapott vegyészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen, 1898-ban pedig Kolozsváron szerzett doktorátust. A magyaróvári Növénytermelési Állomáson került szembe először a talajkémia problémáival, és a témával egy életre elkötelezte magát. Állami ösztöndíjjal Franciaország, Anglia, Dánia és az Egyesült Államok mezőgazdasági tudományos intézeteit is tanulmányozta, 1908-ban a Műegyetemen az új Mez?gazdasági Kémiai Technológiai Tanszék első professzorává nevezték ki. Az ő kezdeményezésére tartották meg Budapesten 1908-ban az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát. 25 éven keresztül volt elnöke a nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának. Munkássága nagyban hozzájárult a talaj foszforsav-szükségletét megállapító vizsgálatok, valamint a szikes talajok javítását érintő technológiák kidolgozásához. Több mutatása
82
éve
1944 – Megszületett Rolla János, Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertmestere.
Érdemes művész. A Zempléni Művészeti Napok alapítója.
51
éve