1
éve
Magyar kategória
65
éve
1961 – Meghalt Grősz József római katolikus pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek.
Féltorony, 1887. december 9. – Kalocsa, 1961. október 3.
58
éve
35
éve
1991 – Az állatok világnapja
Assisi Szent Ferencnek, az állatok patrónusának emlékére ünneplik világszerte az állatok napját. Magyarországon ez alkalomból felvonulásokat rendeznek állattartók és állataik. Több mutatása
456
éve
175
éve
1851 – Letették a budapesti Szent István-templom, a későbbi Bazilika alapkövét.
A bazilika megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatosnak vélt megmenekülésük helyszínén templom épüljön. 1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848?49-es forradalom és szabadságharcmiatt késedelmet szenvedett. A Hild elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték el. Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor. Az építkezés lassan folyt, csak 1858-ban gyorsult fel, amikor Ferenc József évi 40 ezer forintot ajánlott fel, azzal a feltétellel, hogy a város is ugyanannyit ad. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt, valamint az adományból származó eltérő minőségű kőanyag és a hosszú idejű szabadban állás miatt 1868 elején egy vihar ledöntötte és beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével, akit a főváros közgyűlése bízott meg azzal a kikötéssel, hogy az építkezést Ybl tervei szerint kell folytatni. Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig 1906. december 8-án került sor. A templom építészetileg nem bazilikás elrendezésű, azaz nem főhajóra és két mellékhajóra oszlik, hanem görögkeresztalaprajzú. 1931-ben IX. Pius "Basilica minor" rangra emelte. A II. világháborús bombázások során, 1944?1945-ben a falak, a tornyok és a tetőzet jelentős károkat szenvedett, és szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje. A munkálatok közben, 1947-ben a kupola ismét leégett és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt. 1982-ben az épület ismét életveszélyessé vált, amikor egy erős vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, így 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely 2003.augusztus 14-én fejeződött be. Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. A Bazilika kupolájában körkilátó létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész fővárosra. Emellett az épület új díszkivilágítást kapott és közvetlen környezetét, a Szent István teret is felújították. Több mutatása
130
éve
1896 – Átadták a forgalomnak a budapesti Ferenc József hidat, amiben máig van egy ezüst szegecs.
A Feketeházy János által tervezett híd ma Szabadság híd néven létezik, s az eredeti névadó által beütött ezüst szegecs a pesti oldalon a híd déli oldalán látható egy szelencében. Több mutatása
102
éve
1924 – Megszületett Bencze Ferenc, Balázs Béla-díjas színész.
Nagyváradon született évtizedekig játszott romániai magyar színházakban, főként népszínművekben és operettekben szerepelt, táncos-komikus is volt. Bacsó Péter 1971-ben készült Kitörés című filmjében szerepelt először, majd sok magyar filmben játszott, például a Makrában és az Az ötödik pecsétben. 1977-ben költözött végleg Magyarországra, s előbb a MAFILM társulatának tagja volt, majd a veszprémi színházhoz szerződött. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Kállai Ferenc, Kossuth-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet Színésze (A tanú).
Eredeti nevén: Krampner Ferenc. Kállai Ferenc pályáját 1945-ben a Szabad Színháznál kezdte, majd 1946-tól a Belvárosi Színháznál játszott. 1948-tól a Nemzeti Színház tagja, 1989-tól örökös tagja. 1977-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt, 1985-től 1990-ig országgyűlési képviselő, tagja volt a kultúrális bizottságnak. Kétszer kapott Jászai Mari-díjat, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze cím kitüntetettje.Neve Bacsó Péter 1969-ben forgatott, és sokáig betiltott A tanú című szatírájával került be a magyar filmtörténelembe. A filmben a rendszer kisembere, Pelikán József gátőr bőrébe bújt. Ezután is a naiv, félrevezethető, ám mégis szerethető figurák megformálásában jeleskedett. A tanú második része 1994-ben készült el Megint tanú címmel. Több mutatása
71
éve