175
éve
Magyar kategória
154
éve
1872 – Szlávy Józsefet választotta Magyarország miniszterelnökének a kormányzó Deák-párt.
Szlávy ezt a tisztséget 1874.03.21-ig töltötte be. Tanulmányait Bécsben a Theresianumban és Selmecbányán a bányászati és erdészeti akadémián végezte, 1844-ben bányamérnöki oklevelet szerzett, majd a bécsi udvari kamara szolgálatába állt. 1846-tól 1848-ig Budán a magyar udvari kamara tisztviselője, 1848-ban titkára volt. Kossuth Lajos 1848 őszén kinevezte az oravicai bányaigazgatóság vezetőjévé, de az osztrák hadsereg előrenyomulása miatt távoznia kellett tisztségéről. 1849-ben a pénzügyminiszter mellett elnöki titkár volt, majd Oravicán kormánybiztos. Osztrák fogságba került, 5 évi börtönbüntetéséből 2 évet kellett letöltenie. 1861-ben a Helytartótanács tanácsosa lett, 1865-ben Bihar vármegye főispánjává nevezték ki. A kiegyezés után 1869. októberéig belügyminisztériumi államtitkár volt, utána országgyűlési képviselő. 1870. május és 1872. december között a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri tisztséget töltötte be, közben 1872. februárjában vallás- és közoktatásügyi miniszter is volt. 1872. december 5-10-én a miniszterelnöki tisztség mellett a honvédelmi, 1873. decemberétől 1874. márciusáig a pénzügyminiszteri tisztséget is ellátta. Kormányzása alatt főként a pártpolitikával foglalkozott. Távozása után 1876-ban, 1878-ban és 1879-ben a magyar delegáció elnöke, 1879-1880-ban a képviselőház elnöke, 1882-ig közös pénzügyminiszter volt, majd haláláig koronaőr. 1885-től a főrendiház második, később első alelnöke és elnöke lett 1896-ig. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és a Magyar Földhitelintézet elnöke is volt. 1873-ban a valóságos belső titkos tanácsos címet és a Lipót-rendet, 1882-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
138
éve
1888 – Meghalt Henszlmann Imre művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Ő vezette a meginduló székesfehérvári és kalocsai ásatásokat, 1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt. 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Budapest V. kerületében utca van elnevezve róla. Több mutatása
125
éve
110
éve
107
éve
1919 – Magyarországon megjelent a belügyminiszter rendelete az internálásról.
A rendelet szerint szerint őrizetbe veendők azok, akik az állam biztonságára vagy a közrendre és a közbiztonságra veszélyesek, aggályosak és gyanúsak, valamint gazdasági okokból károsak. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Toma András az utolsó magyar hadifogoly, aki 53 évig volt fogságban.
1944-ben besorozták az I. magyar hadseregbe, amellyel a Felvidéken átvonulva, Auschwitz és Krakkó környékére ment. Itt esett hadifogságba 1945. január 11-én. Mivel a Szovjetunióban hadifogolytáborból kórházba, pszichiátriai intézetbe utalt embereket törölték a hadifoglyok névsorából, Toma András kikerült a magyar hatóságok látóköréből. Hosszas kutatást követően hozták haza 2000. augusztus 11-én. 2004. március 30-án halt meg Nyíregyházán. Több mutatása
89
éve
1937 – Meghalt Thorma János festő, a nagybányai művésztelep alapítója.
Életművén több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus. Több mutatása
85
éve
1941 – 28 éves korában meghalt Amrita Sérgil magyar-indiai festőművésznő.
Dévanágari írással: अमृता शेरगिल; nyugaton gyakran: Amrita Sher-Gil. Magyar keresztneve: Dalma. Mindössze 28 évet élt, részben Magyarországon, részben Indiában és Párizsban élt. Viharos szerelmi kapcsolatairól, és korán megmutatkozó tehetségéről volt ismert. 1933-ban elnyerte a párizsi Szalon aranyérmét (Grand Salon, Gold Medal), az egyetlen ázsiai és a legfiatalabb festő, akit a Szalon tagjává választottak. Férje az unokatestvére, a magyar Egan Viktor orvos volt, akivel megállapodtak, hogy nem lesz gyermekük. Halála tisztázatlan, néhány napos betegség után hirtelen hunyt el. Több mutatása
76
éve